A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]

Bővebben

Évi 5×50 ezer euró magyar űripari startupoknak. Ha lesznek

Megnyitott az Európai Űrügynökség magyarországi inkubátorháza, évente öt startupot támogatnak majd vissza nem térítendő támogatással, sőt, befektetőket is segítenek találni. Egyelőre nem tobzódunk magyar űripari startupokban, de az inkubátor egész Európából befogadhat startupokat. Tárgyalnak az űrügynökséggel, hogy projekteket is támogathassanak.

Nem gyakran fordul elő, hogy egy szobába zsúfolódik a magyar űripar minden fontos szereplője, de most ez történt hétfő délután az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontjában (FK), ahol megnyílt az ESA (European Space Agency – Európai Űrügynökség) Üzleti Inkubátorháza. A megnyitóra eljött Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója, Farkas Bertalan, az egyetlen magyar űrhajós, Török Ádám, az MTA főtitkára és Magyar Levente a külgazdasági és külügyminisztérium miniszterhelyettese.

Bár nem sok minden történt Farkas Bertalan űrutazása és a Masat-1 cubesat pályára állítása óta, valójában nagyon sikeresek vagyunk ezen a területen is, az inkubátorház megnyitójára nem véletlenül jöttek össze ennyien (köztük magyar űripari cégek vezetői is).

Farkas Bertalan

Farkas Bertalan, az egyetlen magyar űrhajós

Az Inkubátorház megnyitását három évig készítették elő: 2015-ben Magyarország több mint tízéves előkészítés után csatlakozott az ESA-hoz, teljes jogú tagként. Ekkor kezdődtek meg a tárgyalások arról, hogy Magyarországnak az űrkutatáson kívül milyen lehetőségei vannak még a csatlakozással. „Burton Lee, a kaliforniai Stanford Egyetem professzora nyitott ki nekünk ajtókat, ő mutatott be személyesen a vezetőnek az ESA Technológia Transzfer Programirodában. Az első tárgyalások már 2015 júniusában megkezdődtek, Lee professzor az USA-ból segítette az egyeztetéseket” – mondja Tandi Zsuzsanna, az ESA magyarországi inkubátorházának vezetője.

„Először meg kellett tanulnunk járni, hogy aztán szaladhassunk” – mondja Zsuzsanna a folyamatról: Első lépésként, 2016 decemberében megnyílt az ESA magyarországi Technológiai Transzfer Irodája. Az iroda segíti a magyar vállalkozásoknak megtalálni az innovatív termék-, vagy szolgáltatásfejlesztési projektjeikhez szükséges űrtechnológiát, közvetít a technológiadonor és a technológiát átvevő vállalkozás között, üzleti tanácsadással is foglalkozik. Az ESA 16 Technológia Transzfer Irodát nyitott Európa-szerte, a magyarországi iroda az egyike a négy kiemelt irodának, ez azt is jelenti, hogy saját pályázati forrással rendelkezik, amellyel a legjobb projektötleteket vissza nem térítendő pályázati forrással tudja támogatni.

A most átadott inkubátorháznak más a feladata, és a forrásai is. Kétféle forrással gazdálkodik: első körben ötvenezer euró vissza nem térítendő támogatást ad az inkubációs programba beválasztott startupoknak. (A kiválasztás nemzetközi értékelőbizottsággal és az ESA-val közösen végzi a magyar inkubátor.) Ez az összeg nagyjából a befektetőknek szervezett bemutatkozásokra elég. Az inkubátorház működését (és a startupoknak adott vissza nem térítendő támogatást) az ESA és az MTA Wigner FK közösen finanszírozza.

Tandi Zsuzsanna, az inkubátor vezetője

A további befektetések – akár startuponként sok millió euró – már a befektetőktől függnek. Az ESA inkubátorházai (22 tagállamból 19-ben van) kapcsolatban állnak egymással, a befektetők értesülnek az egyes tagállamokban elérhető befektetési lehetőségekről. Az inkubátorházba bekerülni pályázat útján lehetséges, az első felhívást a megnyitóval egyidőben hirdették ki (itt lesz majd elérhető). Évi öt startupot támogat az ESA BIC Hungary, amely a többi országban működő (jóval nagyobb piacon létező) Inkubátorházzal azonos szám.

„Konkrét startupokat nem ismerek” – mondta az ESA főigazgatója, amikor arról kérdeztem, hogy Magyarországon honnan lesz öt űrtechnológiát felhasználni képes startup. Azt viszont hangsúlyozza, hogy bár Európa jó a kutatásban, a gyakorlati alkalmazásban már nem annyira (Johann-Dietrich évekig a piacon dolgozott különböző magas pozíciókban, mielőtt 2015-ben az ESA főigazgatója), ezen muszáj fejleszteni. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a magyar iroda bármelyik másik ESA-tagországból befogadhat startupokat.

Az űripar viszont mindenképpen konzervatív iparág – ezt Johann-Dietrich is így gondolja –, bár a gyors fejlesztésekre szükség van, űripari startupokból nincs sok, a nagy piacok így is kitermelnek néhányat (fogjuk rá mondjuk a SpaceX-re), de Magyarországon nem véletlenül nem hallottunk ilyenekről. Űripari cégeink viszont bőven vannak, és az egyetemekről is jönnek fejlesztések. Ezt a problémát a magyar űripari inkubátorház is felismerte, ezért tárgyalnak az ESA-val, hogy projekteket is lehessen támogatni, ne csak induló cégeket. Viszont a fő feladat, hogy megtanítsák a magyar vállalkozásoknak, hogy hogyan hasznosítsák az űrtechnológiai megoldásokat a Földön – mert ebből van elérhető bőven, csak eszükbe sem jut a vállalkozóknak.

A borítóképen balról jobbra: Martin Kern, az EIT COO-ja, Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminiszter-helyettes, Johann-Dietrich Wörner, az ESA főigazgatója, Tandi Zsuzsanna, az ESA BIC Magyarország vezetője, Török Ádám, az MTA főtitkára, és Lévai Péter, az MTA Wigner FK főigazgatója

Fotók: Fóti Péter – ESA Üzleti Inkubátorház

 

"Sose kopogtass a lehetőség ajtaján. Csak rúgd be simán, mosolyogj és mutatkozz be."