Ahogy Európa lassan magához tér a járvány miatti korlátozások után, az első adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelem, amely az egyik legnagyobb veszteségeket elszenvedett ágazat, újra élénkülő keresletnek örvendhet.
A folyamat hasonló ahhoz, amelyet Kína esetében is megfigyelhettünk, amikor ott áprilisban elkezdték feloldani a korlátozásokat. Ami azonban a luxuscikkek európai piacát illeti, a korábban az ágazatban tapasztalt kereslet jó 40 százalékát adó tehetős kínai turisták távol maradása meglehetősen bizonytalanná teszi a luxuscikkek piacának rövid távú kilátásait.
Bosszúvásárlás
vagy tartós kereslet?
Az európai kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó első adatok biztatónak tűnnek, mivel a betérő vásárlók számának csökkenése a korábbinál kisebb mértékű, de azt még egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyi
az úgynevezett bosszúvásárlás, vagyis annak a jelenségnek a hatása, amikor a karanténból kiszabadult és vásárlásra kiéhezett vevők túlkompenzálva a szokásosnál jóval többet költenek.
Főleg a német és a svájci kiskereskedelemre igaz, hogy a korlátozások feloldása óta eltelt pár hétben a vártnál nagyobb mértékű talpra állás volt tapasztalható.
A turisták otthon, megcsappant a luxuscikkek iránti kereslet
A kiskereskedelemtől eltérően a luxuscikkek iránti európai kereslet jövője egyelőre jóval bizonytalanabb, mivel Európából teljesen eltűntek a kínai és más turisták. A kínaiak luxuscikkek iránti éhsége példátlannak nevezhető, és az ilyen termékek európai piacán realizált árbevétel mintegy 50 százaléka a Kínából érkező turistákhoz köthető. Összességében Kína adja a világ luxuscikk-értékesítésének körülbelül 40 százalékát, és e piac növekedésének 70 százalékát is az ottani fogyasztók idézik elő. Most azonban, hogy a kínai turisták nem utaznak külföldre, és otthon költik el a pénzüket, Kínában jelentősen felfutott a luxuscikkek iránti kereslet.
A Kantonban (Kuangcsouban) működő Hermès áruházban például az áprilisi újranyitás napján rekordösszegű, 2,7 millió dolláros forgalmat regisztráltak.
Az ágazat szempontjából irányadónak tekintett LVMH (Moët Hennessy Louis Vuitton) szerint már áprilisban is 50 százalékkal nőtt a legnagyobb márkák, például a Louis Vuitton, a Christian Dior, a Bulgari és a Sephora iránti kereslet, miközben a Tiffany a közelmúltban arról számolt be, hogy májusi forgalma 90 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt.
Mindeközben Európában a divat fővárosainak tartott Milánó és Párizs luxusüzletei szinte konganak az ürességtől,
mivel a vásárlók félnek a járvány második hullámától, és a súlyos globális recesszió is eltántorítja őket. Európa talpra állása – és az idegenforgalom újraindulása − során a következő nagy próbatétel az lesz, amikor több ország is megnyitja a határait az EU tagországok utazói előtt.
Pörög a hosszabb élettartamú luxuscikkek, a szabadidős ruházat és a wellness piaca
Ahogy az egyes országok gazdasága lassan normalizálódik, számítani lehet a fogyasztók viselkedésének érdemi megváltozására is. A recesszió és az állásuk miatt aggódó fogyasztók várhatóan takarékosabban élnek és kevesebbet költenek. Ha mégis luxuscikkeket vesznek, akkor a jól bevált márkákat és a klasszikus stílusokat részesítik előnyben, főleg, ha a termékek etikus forrásból származnak.
Eközben az Y generáció tagjairól, akik amúgy az utóbbi pár évben a luxuscikkek piacának legfontosabb fogyasztói voltak, kiderülhet, hogy mégsem annyira képesek ellenállni a kedvezőtlen folyamatoknak, mint az idősebb vásárlók.
Az is megfigyelhető, hogy a forgalom – csakúgy, mint más termékcsoportok esetén is – a válság hatására egyre inkább átterelődik az online értékesítési csatornákra. A fogyasztók fent vázolt viselkedésváltozásának hatására
a Gucci divatház nemrég bejelentette, hogy kollekciói ezentúl hosszabb élettartamúak (lényegében szezonfüggetlenek) lesznek, és a cég az eddigi évi öt divatbemutató számát kettőre csökkentette.
A lezserebb öltözékek piacának nagy lökést adott, hogy tömegek kezdtek otthonról dolgozni, és ez a tendencia várhatóan tartós is marad. Az egészségápolási és wellness-termékek iránti kereslet, mely már az elmúlt hónapokban is számottevően megugrott, várhatóan tovább fog növekedni.
A kiskereskedelemben a kereslet növekedése ellenére továbbra is kérdéses
a talpra állás üteme. Tágabb értelemben vett kérdőjel továbbá, hogy mik lesznek
a következményei az online munkára való áttérésnek, és hogy mennyire érdekli
majd az embereket a divat a közösségi távolságtartás közepette. Az ágazatnak
rövid- és középtávon nem tesz majd jót a raktárkészlet-felhalmozódás és a
várhatóan jelentős leárazások sora sem.
A nagyobb luxusmárkák piaci
részesedése nőhet, de sok kiskereskedőre küzdelmes időszak vár
Az elmúlt 12 hónap során a luxuscikkek forgalma nagyobb volt a tágabb szektorátlagnál, aminek hátterében a Kína részéről megnyilvánuló tartós kereslet állt. Ennek – és a fogyasztók bizonytalan jövőjének – ellenére még mindig kedvezően ítéli meg a luxuscikkek piacát a Fidelity International. Az itt működő cégek jellemzően stabil mérleggel, magas haszonkulccsal és – a rugalmasabb ellátási láncnak köszönhetően – kedvezőbb raktárkészlet-gazdálkodási pozícióval rendelkeznek.
A piacvezető cégek ezt az előnyüket arra használták ki, hogy tovább erősítsék a pozíciójukat az ellátási láncuk és az üzletmenetük fenntarthatóságának javítása révén. Mindez tartós, fenntarthatóan előállított és később még jó áron eladható termékeket eredményezett: pontosan azt, amire a fogyasztók manapság vágynak.
Borítókép: Freestocks / Unsplash
