A státusztörvény tervezete szembemegy az EU által kiszabott feltételekkel.
A Qubit brüsszeli forrásai szerint az Európai Unió nem fog pénzt adni a tanárok béremelésére, ha a kormány nem változtat a tanárokat érintő státusztörvényen.
A június elsejével hatályba lépő törvénycsomag-tervezet teljesen szembemegy az EU által megfogalmazott feltételekkel. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz) nevű programcsomag – aminek a legnagyobb részét az Európai Bizottság finanszírozza – kiköti, hogy
akkor utalják a támogatást, ha a kormány nem vezet be egyoldalúan a pedagógusok munkaterheit növelő és a szakmai autonómiáját korlátozó szabályokat.
Ezt kell tudni a státusztörvényről
Az új törvény szerint június elsejétől közalkalmazott helyett köznevelési foglalkoztatott jogviszony keretében foglalkoztatnák a pedagógusokat. A váltás automatikus, ha valaki nem fogadja el, mindössze egy hónap végkielégítést kap – függetlenül attól, hány éve áll szolgálatban.
A jogviszonyban foglaltak szerint
- az oktatással töltött maximum heti munkaidő 32 óráról 48-ra emelkedne,
- elrendelhető lesz a vasárnapi munkavégzés,
- korlátozódik a pedagógusok szólásszabadsága,
- valamint a sztrájkok is kicselezésre kerülnének. A mostani szabályok szerint az elmaradt tanórákat csak jelentős tananyaglemaradás esetében kell pótolni, az új törvény azonban már előírná minden kieső nap pótlását, akár július 15-ig meghosszabbítva a tanévet.
Tegnap újból egyeztetett a közoktatásért felelős államtitkárság a tanárszakszervezetekkel. Kisfaludy Károly oktatásért felelős államtitkár-helyettes közölte a szakszervezetekkel,
hogy a kormány továbbra is kitart a státusztörvény mellett.
