A kalózkodást nem veti meg a magyar, de a hamis árut azonnal kiszúrjuk. Átfogó kutatás készült arról, hogyan állnak a szellemi tulajdon kérdésével az EU-ban élők.
Kevés olyan EU-s rangsor van, ahol Magyarország az élen áll, az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) legfrissebb tanulmánya alapján azonban meglepően éretten állunk a szellemi tulajdonhoz. A tanulmány szerint az Unióban a magyarok vannak a legnagyobb mértékben (92 százalék) tisztában azzal, mi is a szellemi tulajdon, írja a kutatás eredményeit bemutató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala sajtóközleménye.
A korra, nemre és régiókra reprezentatív felmérés alapján az EU-ban továbbra is magas azoknak a száma, akik értik a szellemi tulajdon fogalmát. Uniós szinten tízből nyolc (83 százalék) válaszadó mondta azt, hogy nagyon jól vagy jól érti a fogalmat. A megértés azonban országonként jelentősen eltér: megosztott első helyen van Magyarország és Portugália, ahol ez az arány 92 százalék, míg Dániában csupán 49 százalék, Svédországban pedig 47 százalék.
A tanulmánynak talán nem is ez a legérdekesebb része, vizsgálta például a hamisított árukkal kapcsolatos fogyasztói magatartásokat is. Az egyes országok között itt is nagy az eltérés.
A magyar fogyasztók például nagyon kevesen vásárolnak szándékosan illegális terméket: mindössze 9 százalékuk vásárolt ilyesmit,
miközben ez a számadat Dániában és Hollandiában 26-26, Bulgáriában 31, Romániában pedig 72 százalék.
A kalózkodással kapcsolatban lazák vagyunk
A harmadik kérdéskör az internetes kalózkodásra, a világhálón elérhető illegális tartalmakra tért ki. Míg a dánoknak csak 24 százaléka mondta azt, hogy elfogadhatónak tartják az illegálisan, személyes használatra szánt tartalom beszerzését, addig a szlovákok 58, a szlovének 56 százalékban gondolják így. A magyar válaszadók között ez az arány 54 százalék. A felmérés szerint
az európaiak 12 százaléka tavaly kizárólag sportközvetítéseket nézett illegális forrásokon keresztül. Hazánkban ez az arány mindössze 6 százalék volt,
míg Görögországban és Bulgáriában a sportrajongók 20-21 százalék választotta illegális csatornát.
Emellett viszont továbbra is magas a legális online ajánlatok ismertsége. Uniós szinten tízből csaknem kilenc (89 százalék) válaszadó számolt be arról, hogy ismer legalább egy legális online tartalomszolgáltatót. Ezek az eredmények nagyon magasak az összes EU-ország esetében, de vannak eltérések is: a portugál és észt 96 százaléktól a magyar és dán 83-84 százalékig terjednek.
Az EUIPO „Európai polgárok és a szellemi tulajdon: észlelés, tudatosság és viselkedés” című 2023-as, online végzett felmérésének célja az volt, hogy ismereteket gyűjtsön az európai fogyasztók szellemi tulajdonnal kapcsolatos attitűdjeiről, a szellemitulajdon-jogok tiszteletben tartásának mértékéről és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos általános felfogásukról. Ehhez 2023. január 30. és február 15. között 25 824, 15 éves vagy annál idősebb, EU-ban élő lakossal készítettek interjút. Országonként nagyjából ezer-ezer (Cipruson, Máltán és Luxemburgban ötszáz-ötszáz) ember bevonásával. A felmérést korábban telefonon végezték, idén azonban már online, így mélyebb összehasonlító elemzésekre az előző évekkel nem nyílt lehetőség.
Részben a szellemi tulajdon kérdéskörét is érintettük nemrég a Henry Chesbrough amerikai sztárprofesszorral készített interjúnkban; a cikk itt olvasható.
