Számos aggály merült fel a magyar kormánnyal szemben. Magyarország 2024 második felében látná el az EU Tanácsának elnökségét.
Megkérdőjelezi az Európai Parlament (EP), hogy Magyarország képes hitelesen ellátni az EU Tanácsának elnökségét – írja a Telex. Az Európai Parlament (EP) nagy többséggel, 442 igen és 144 nem szavazattal, 33 tartózkodás mellett fogadta el az új állásfoglalását Magyarországról. Magyarország 2024 második felében látná el az Európai Unió Tanács elnökségének feladatait.
A jogi következményekkel nem járó dokumentumban az olvasható, hogy „a jogállamiság helyzete Magyarországon évek óta romlik a kormány módszeres intézkedéseinek eredményeként”. Ezt nem kezelték megfelelően, azóta pedig számos új kérdés is felmerült.
Az EP elítéli a magyar kormány „EU-ellenes kommunikációs kampányait”, valamint „szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit” az uniós alapértékek aláásására.
Egyúttal kéri, hogy a jövő évi EP- és önkormányzati választásokra tekintettel a kormány hajtsa végre az – EU-tól független, Magyarországot is tagjai közt tudó – Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásait. Ezeket a legutóbbi parlamenti választás megfigyelése után tették.
Az Európai Parlament indokai
Indoklásképp a következő okokat sorolták fel a dokumentumban.
- A státusztörvény;
- a különleges jogrendek alkalmazását rendeletek hozására, amiknek „alig van közük a veszélyhelyzet bevezetésének indokaihoz”;
- egy ilyen rendelet miatt a helyi önkormányzatok nem kötelesek biztosítani, hogy a polgárok személyesen vegyenek részt az önkormányzati közmeghallgatásokon;
- a kimaradást az uniós ügyészségből;
- az uniós alapok elköltésénél 2017 és 2021 között a szabálytalanságok magas számát;
- a 2020 utáni uniós támogatások kifizetésének zömét blokkoló ügyeket. Mint például a tagállamok által tavaly év végén megszavazott feltételességi eljárást Magyarországgal szemben;
- az eurómilliárdokat érő igazságügyi reformnál a társadalmi egyeztetés hiányát, egyben azt, hogy „ez a csomag nem teszi lehetővé az ország igazságszolgáltatási rendszerének legmagasabb szintjein a közelmúltban történt politikai kinevezések felülvizsgálatát”.
A támogatások nagy részének kifizetéséért cserébe elvárt feltételekről a kormány az Európai Bizottsággal egyeztet. Az EP „rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy egyes esetekben azt a benyomást keltették, mintha a magyar kormány által javasolt vagy a magyar Országgyűlés által elfogadott egyes jogalkotási aktusokról megállapodás született volna a Bizottsággal”.
Az uniós testülettől független és objektív értékelést kér, valamint „hogy tartózkodjon minden olyan cselekedettől vagy nyilatkozattól, amely arra utalhat, hogy nem átlátható tárgyalásokra vagy az intézmények hivatalos álláspontját befolyásoló megállapodásokra került sor”.
