Befejezi működését az Aero Glass: a projekt a navigációt (elsőnek a repülését) kiterjesztett valósággal forradalmasította volna, de a hardver-költségek megugrása után új piacot kerestek, amihez már nem találtak befektetőket. És az EU-s pályázatokkal is voltak gondjaik. Maróy Ákos, a magyar alapító szerint mindenképpen forradalom jön az iparágban, és nem érti, a befektetők miért tekintenek niche piacként a repülésre.
Az Aero Glass két alapítója, a magyar Maróy Ákos és az amerikai Jeffrey Johnson nem kis célt tűzött ki maguk elé még 2014-ben: forradalmasítják a navigációt, kiterjesztett valósággal (augmented reality – AR), speciális okosszemüveggel, valós idejű, pontos navigációs adatokkal. A víziójuk szerint ez minden járműnél elterjed, de első körben a pilótákra koncentráltak (Ákos maga is pilóta). Még 2014-ben, a elkészült egy demóváltozat amiből közösségi finanszírozási kampányban két hét alatt eladtak (majd le is szállítottak) 200 darabot. Ezután három körben 550 ezer dollárnyi finanszírozást össze is tudtak szedni és egy EU Horizon 2020 SME Instrument pályázat 1,1 millió euró támogatást biztosított a fejlesztésre.
„2017 november végén elfogyott a pénz, ez már múlt idő. Az elmúlt pár hónapot is én finanszíroztam zsebből. Most már nincs csapat, el lettek engedve, bedobozoltuk a cuccainkat, le kellett zárni a működést”
– mondja Maróy Ákos, az Aero Glass magyar alapítója. A technikai csapat még lelkesedésből kicsit folytatja a fejlesztést, de nem valószínű, hogy mostanában lesz valami megálmodott termékükből. Ákos a startup weblapján hosszú írásban fejtette ki, miért kellett leállniuk, váltásra is kényszerültek, de végül az tett be, hogy nem tudtak több finanszírozást szerezni a projektre.
Ismeretlen területek
Maróy-t a Forbes.hu külön is megkereste. „Az Aero Glass-t Jeff és én akkor kezdtük, amikor láttuk, hogy elérhetővé váltak okos szemüvegek a piacon. Mindkettőnknek volt háttere 3D-s térkép-megjelenítésekben és virtuális földgömbökben, valamint légügyi térinformatikai adatok kezelésében” – mondja Ákos a Forbesnak. Azt gondolták, innen már nem lehet olyan nehéz, a probléma annyi, hogy hogyan jelenítenek meg korlátozott kapacitású hardveren (az okossszemüvegen) térinformatikai adatokat 3D-ben. Ez a hozzáállásuk naivnak bizonyult: „Az egész rákfenéje a pontosság. Megjeleníteni meglehet, csak nem ott lesz, ahol a valóságban van” – magyarázza. Végül olyan eszközt készítettek, ami 0,1 fok pontosságot tudott, ehhez viszont csupa olyan területbe kellett beleásni magukat, amelyekhez korábban nem értettek, például a képfeldolgozásba, giroszkópokba, precíziós GPS-ekbe, beágyazott rendszerekbe. Emiatt a csapatot specialistákkal bővítették.
Maróy Ákos – Fotó: Orbital Strangers
A fejlesztés megvalósításához alvállalkozókat is használtak, akikkel viszont akadozott az együttműködés: a honlapjukon közölt írás szerint, bár voltak olyanok, akikkel minden rendben volt, az is előfordult, hogy az alvállalkozók nem a megfelelő minőségben és sebességgel tudták szállítani a megrendeléseket, ami hátráltatta a haladást és égette a pénzüket. Legextrémebb tapasztalatuk az Ateknea Solutions Hungaryvel volt, akik az EU Horizon 2020 pályázatban segítették a csapatot.
„Habár az Ateknea a pályázat megírásában hatékonyan segített, ebben olyan technikai feladatok megvalósítására vállalkoztak, amelyeket nem tudtak belső erőforrásból teljesíteni. Átutalt előleget a projekttel nem kapcsolatos kiadásokra költöttek el, ami egyértelműen kárt okozott nekünk. Időközben szembesültünk vele, hogy ez nem egyedi jelenség: más csapatoknak is meggyűlt a baja az Atekneával. Többen okosabbak voltak nálunk és kirakták őket a projekt végrehajtásból útközben, inkább vállalva emiatt a megnövekedett pályázati adminisztrációt.
Amikor egyébként is szoros időbeosztásban és szűk költségvetéssel dolgozik az ember, nagyon pazarló rosszhiszemű partner miatt keletkezett kárt kezelni valódi előrehaladás helyett. Ez talán a legetikátlanabb cég, akikkel valaha kapcsolatba kerültem”
– összegzi Ákos velük kapcsolatos élményét.
Megkerestük az Atekneát a fentiekkel kapcsolatban.
Azt írják, tényleg segítséget nyújtottak az induló vállalkozásoknak abban, hogy a Horizon 2020 programból pénzhez jussanak, viszont
minden vádat elutasítanak.
Illetve elmondták, hogy “az Ateknea Solutions Hungary Kft könyveiben jelenleg nincsenek kint lévő adós előlegek”. Hozzáteszik: “tudomásunk van róla hogy több ügyfelünk jogosulatlanul használ szabadalmakat, melyekért nem fizetett, amivel szabadalmi jogsértést követnek el”. Mindehhez hozzátartozik az Ateknea szerint, hogy “sajnos sok esetben a nyertes vállalkozás nem képes megvalósítani a vállalt projektet, de ez benne van a K+F+I projektekben, hogy sokszor nem 100 százalékos a siker”.
Piacot kellett váltani
Mivel már volt egy sikeres közösségi kampányuk a demószemüvegre, úgy gondolták, hogy a kész termék piacra vitelére is jó megoldás lesz ugyanez. “Mire létrehoztuk a megfelelő minőségű terméket, a szükséges hardver-összetevők listája meghízott, ezért nagyon megdrágult és bonyolulttá vált telepíteni és beszerelni a járműbe. Annyira, hogy a magángépek pilótái ezt nem tudják végrehajtani, technikus kell hozzá” – mondja Ákos. Emiatt 2017 áprilisi előrendelési kampányuk sikertelen lett.
Ezen a ponton úgy döntöttek, hogy a korábbi végfelhasználói piacról b2b modellre váltanak. „Vannak olyan területei a repülésnek, ahol az ár és beszerelés nem olyan nagy akadályok. Professzionális repülés, különleges missziók és védelmi területek” – mondja Ákos. Végül ez a váltás nem jött össze, nem tudtak betörni a piacra, erre már nem tudtak pénzt szerezni. „Mi lehet az oka? Nem tudom. Az elmúlt háromnegyed évet ezzel töltöttem, hogy megpróbáljak erre a piaci belépésre finanszírozást találni, és nem sikerült. A befektetők nem nagyon értik, nem mozognak ezen a területen. Talán ezért sem osztják a viziójukat: az ő szemükben nem nyilvánvaló a kiterjesztett valóság közelgő térhódítása, hiába az egyre nagyobb szereplők belépése erre a területre, vagy a vezető elemzőcégek becslései az AR növekedéséről: 2020-ra 150 milliárd eurós piacot becsülnek 181 százalékos éves növekedés mellett. Megkérdőjelezik, hogy az egész koncepciónak van-e értelme. „Még piacra lépés előtti stádiumunk ellenére azt kérdezik mennyit adtunk el belőle” – magyarázza Ákos. Innentől nincs kiút: a kockázatitőke-befektetők fejében, akkor van bizonyítottan szükség valamire, ha már fizetnek érte – viszont, ha speciális témában mozgó startuppernek nincs pénze arra, hogy piacra vigye, még nem tudnak fizetni érte a potenciális vevők, így a kör bezárult.
Ráadásul, bár a repülés és a közlekedés hatalmas iparág, mivel nincs tapasztalatuk, a befektetők niche piacot célzóként tekintettek az Aero Glassra. „Ez egy érdekes vélemény, főleg egy nemzetközi startup-konferencián, ahova szerte a Földről mindenki repülővel jött, az állítólag niche légi utazás piacát igénybe véve, ami az EU 2016-os EU Air Transport Industry Reportja szerint 2,7 billió dolláros piac” – írja Ákos búcsúbejegyzésében.
„Több alap is jelezte, hogy jönne társbefektetőnek, ha hozunk egy vezető befektetőt. Másnak a bátorságára már felülnének, bár önállóan nem mernek lépni” – mondja Ákos, aki szerint az sem kizárt, hogy ő maga nem csinálta elég jól, nem volt elég jó előadó, nem tudta meggyőzni az alapokat a befektetésről. Mindeközben azt látják, hogy a koncepció, amit meg szerettek volna valósítani, egyre több helyen megjelenik, validálódik. „Hogy mi a jövőbeni megvalósításokban résztveszünk-e? Jelenlegi állás szerint sajnos nem” – mondja.
