Rezsicsökkentés vagy szankció? Ez volt a nagy kérdés a magyar állásponttal kapcsolatban a ma kezdődő EU-csúcs előtt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten rendkívüli sajtótájékoztatón ismertette, milyen ötpontos javaslatcsomaggal készül a Bizottság az energiakrízis megoldására. Az öt pont egyike az orosz gázra kivetni tervezett ársapka, elsősorban azért, hogy megakadályozzák, hogy a gáz ára felső limit nélkül elszálljon, ahogy történt az az elmúlt félévben. A bejelentés után is azt írtuk, nagy kérdés, hogy a magyar kormány hogyan keretezi az ársapkát: európai rezsicsökkentésnek vagy szankciónak?
A válasz megérkezett. Brüsszelben kezdetét vette az energetikai EU-csúcs, a magyar kormány a hivatalos Facebook-oldalán posztolta, mi az álláspontja az ügyben:
az ársapka egy bújtatott szankció, ami az orosz gáz kizárását jelenti az EU-ból, amit Magyarország nem támogat.
Az orosz importgázra szabott árfplafon az EU soros elnökségét betöltő csehek tetszését sem nyerte el, ők a hét közepén még a csúcs napirendi pontjai közül is ki akarták venni a témát.
Az EU-s tervekre Moszkva már reagált is, előbb a kőolaj-import teljes leállítását helyezte kilátásba, aztán Putyin ennél is keményebb hangnemre váltott szerdán, azt mondta, minden energiahordozó exportját leállítja azokba az országokba, amelyek bevezetik az árplafont.
Megfagytok, mint a farka a híres orosz mesében”
– mondta Putyin.
Orosz mérleg: szankciók vs. bevételek
Az orosz taktika eddig bejött, ha csak az elmúlt félévet nézzük: a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) kimutatása szerint
Oroszország a fosszilis tüzelőanyagok exportjából az invázió első féléve alatt 158 milliárd euróra tett szert, miközben a háború 100 milliárd eurójába kerülhetett eddig – és 110 milliárd eurónyi kárt okozott az ukrán infrastruktúrában.
A legnagyobb importőr az EU volt, és ugyan csökken az orosz tüzelőanyagok importja, az elszabaduló árak bőven kompenzálták a visszaesést. Július-augusztusban például hiába csökkent éves alapon 25 százalékkal az Európa szállított orosz gáz mennyisége, Moszkva innen származó bevételei így is 30 százalékkal nőttek.
Vagy nincs gáz vagy olyan drága, hogy leállnak a gyárak
Az EU most elsősorban a gázárak elszállását akarja megfékezni azzal, hogy belenyúl a piaci folyamatokba, de ugyanakkor nem akarja magát azonnal elvágni az orosz gáztól sem (a hosszú távú terv persze a leválás). A mostani árszintek azonban már olyan magasak, hogy az veszélyezteti az európai gazdaságok működőképességét. Ilyen árak mellett sok gyár leáll, az energiaintenzív szektorokban arra már példa is akad, mert olyan magas árszinten tudnák csak értékesíteni a termékeiket, amire nem lenne kereslet (ezért állt le több hete a legnagyobb vegyiüzem, Bige László műtrágyagyára is, például).
Az EU-s ársapka bevezethetősége mellett az szól, hogy a vezetéken Európába érkező gáz értékesítése érdeke Moszkvának is (az EU volt az elmúlt félévben a legnagyobb gázimportőre az orosz gáznak), hiszen Putyin ezekből a bevételekből tudja finanszírozni elhúzódó háborúját is, Ázsia irányába egyelőre nincs olyan kapacitás kiépítve, hogy onnan tudnák pótolni a bevételeket. A javaslat tehát nem jelentené automatikusan az orosz gáz kizárását a közös piacról, ugyanakkor komoly érdekellentétek vannak, az orosz energiahordozóknak jobban kitett tagállamok és a többiek között.
A Bizottság egyértelmű álláspontja, hogy az oroszok direkt manipulálják a kapacitások mondva csinált indokokra való visszafogásával és a fenyegetőzéssel az árakat, hogy felhajtsák azokat. Ezt Moszkva a héten lényegében elismerte, amikor kvázi megzsarolta azzal az EU-t, hogy csak akkor állítja helyre a szállítási kapacitásokat a szerződéses feltételeknek megfelelően, ha visszavonják a szankciókat. A Bloomberghez eljutott jelentés szerint, a Kreml 10 éves recesszióval és nemzetközi elszigetelődéssel számol a szankciók miatt.
Kiemelt kép: Szijjártó Péter egy moszkvai találkozó után Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, miután arról egyeztettek, hogy kaphat-e Magyarország a Gazpromtól a szerződéses kereteken felül gázt.
