Hiába szüntették be az aranyvízum-programjukat és vonták vissza több – köztük számos orosz – milliárdos állampolgárságát és EU-s útlevelét, van egy tagállam, ami továbbra is fontos szerepet játszik a nagy vagyonok tulajdonosainak eltitkolásában. Hatalmas vagyon mozdult meg, amikor Brüsszel szankciókat vetett ki az orosz-ukrán háború miatt.
A Tényfeltáró Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) – együttműködésben számos szerkesztőséggel – a Cyprus Confidential nevű oknyomozó projektben feltárta, hogyan próbálták meg elrejteni vagyonukat a leggazdagabb oroszok az EU-n belül. Cipruson eddig is otthon érezhették magukat az orosz szupergazdagok, a szigetország az adópolitikája miatt népszerű volt, persze nemcsak az oroszok körében, hanem mindenkinek, aki nagy vagyonnal rendelkezik és/vagy kényes üzletei miatt diszkrécióra vágyott.
A Forbes globális milliárdos listájára 105 orosz került fel, ők azok, akik 1 milliárd dollárt meghaladó becsült vagyonnal rendelkeznek. Közülük 67-en próbálták meg ciprusi cégeken keresztül elrejteni a vagyonukat – a háború kitörése után természetesen már cél lett a nyugati szankciók kikerülése is.
Vállalkozások, szuperjachtok és paloták, amiket ciprusi cégpapírok mögé rejtettek.
A magyar szál: Lantos Csaba
Az Orbán-kormány energiaügyi miniszterének Cipruson volt egy cége abban az időben, amikor a Fidesz keményen támadott másokat az ilyen üzleteik miatt. A Direkt36 hozzájutott ennek a több százmillió forintot megmozgató ügyletnek az irataihoz a nemzetközi tényfeltáró projekt részeként.
Egy könyv, 240 millió forintos gázsi
Hat ciprusi pénzügyi közvetítőtől összesen 3,6 millió dokumentum szivárgott ki. A 90-es évek közepén kelt papíroktól egészen 2022 áprilisáig – az ukrajnai invázió megindítása után két hónappal – aláírt dokumentumok is vannak a csomagban. Az ICIJ összesen 25 olyan orosz milliárdos ügyfelet talált, akik 2014, a Krím orosz elfoglalása óta szankciók alatt álltak (bár nem minden esetben világos, hogy ezt követően is üzleteltek az érintettek Nyugaton).
A háború után dokumentáltan több száz millió dollárnyi orosz vagyon átcsoportosítása indult meg. Ez cáfolja azt a vélekedést, hogy a nyugati szankciók képesek voltak meggátolni, hogy az oroszok kimenekítsék a vagyonukat
– mondja Fergus Shiel, az ICIJ vezető szerkesztője.
Alekszej Mordasov Oroszország leggazdagabb és legbefolyásosabb üzletembere volt a háború előtt. Egy éve az orosz Interfax hírügynökségnek panaszkodott arról, hogy cégcsoportja, az acél-és bányaipari óriás Szeversztal egészen addig 400 millió dollárt bukott a nyugati szankciók miatt.
Az ICIJ most feltárt egyik legmegdöbbentőbb felfedezése az volt, hogy egy, Mordasovhoz köthető ciprusi fedőcég egy ötéves szerződést kötött Hubert Siepel német újságíróval összesen 700 ezer dollár (több mint 240 millió forint) értékben. A megbízás tárgya papíron az volt, hogy Siepel ír egy könyvet Oroszország politikai környezetéről. Siepel 2021-ben, amikor kiadta Putyin hatalma című könyvét, szerényen csak úgy jellemezte magát, mint az egyetlen nyugati újságíró, akinek közvetlen kapcsolata van az orosz elnökkel.
Így csinálják ezt az oroszok
Neil Weinberg – az ICIJ egyik, a Cyprus Confidential projektében dolgozó munkatársa – szerint ebből is látszik, hogyan működnek az oroszok.
Ilyen fickókon és fedőcégeken keresztül fizetnek ki különböző összegeket. A világ Mordasovjai pedig teljesítik Putyin megbízásából a feladataikat.
Dokumentumok egy másik csomagja azt is felfedte, hogyan próbálta meg Mordasov kimenteni a nevére írt vagyonelemeket. 2022. március 1-jén – egy nappal azután, hogy Mordasovot az EU szankciókkal sújtotta – a PwC Cyprus, a könyvelőóriás helyi leányvállalata, valamint az annak egy korábbi partnere által alapított Cypcodirect munkatársai segítettek Mordasovnak a TUI Group német utazási cégben lévő részesedését átruházni a feleségére, Marinára. A részvények értéke akkor 1,4 milliárd dollár volt. A vagyont a német hatóságok később zárolták.
Összesen 64 Mordasovhoz köthető ciprusi fedőcégre bukkantak az oknyomozó újságírók. Szinte mindegyiket a PwC Cyprus és a Cypcodirect menedzselte. Ugyanezek a cégek segítettek Alekszandr Abramovnak és Alekszandr Frolovnak, az Evraz orosz acélgyártó vállalatban érdekelt és szintén szankcionált milliárdosoknak, hogy 100 millió dollárt mozgassanak a fedőcégek között. Szintén segítséget nyújtottak Oleg Gyeripaszkának is, hogy
gyorsan átruházhassa 56 millió dolláros jachtjának tulajdonjogát egy kapitányra pár nappal azután, hogy 2018-ban az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listára tette.
A ciprusi cégekre Roman Abramovics is előszeretettel támaszkodott korábban, 1 milliárd dollárra taksált startup-befektetéseit is offshore cégeken keresztül hozta tető alá.
A nyomozás azt is kimutatta, hogy Pjotr Aven orosz milliárdos, aki Oroszország legnagyobb magánbankjának valamint a LetterOne befektetési cégnek a társalapítója volt, vagyonának nagy részét a ciprusi székhelyű Abacus Ltd. nevű cég által kezelt trösztökben tartotta. 2022. február 28-án, azon a napon, amikor Aven ellen az EU szankciókat vezetett be, mintegy 5 millió dollárt utalt át egy osztrák bankszámláról egy olyan brit bankszámlára, amely 100 millió dolláros surrey-i kastélyának kezelőjéhez kapcsolható. Ez a lépés felkeltette a nemzetközi pénzügyi bűncselekményeket vizsgáló brit Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NCA) figyelmét is.
A Spotlight on Corruption nevű brit nonprofit szervezet által megszerzett és az ICIJ-vel és partnereivel megosztott bírósági iratok szerint az NCA ezután polgári pert indított Aven ellen, hogy visszaszerezzen valamennyit az így kimenekített pénzekből. Ebben az esetben azért vitték a pénzt az Egyesült Királyságba, mert az EU-s szankciók miatt az unió hatókörén kívülre akarták juttatni a vagyonelemeket. Az ilyen ügyletekhez azonban mindig közvetítőket használtak fel, ami megnehezíti annak megítélését is, hogy ezek az összegek és tranzakciók egyáltalán a szankciók hatálya alá esnek-e.
Fedőcégek egész garmadáját látjuk, amiket a ciprusi pénzügyi szolgáltatók direkt azért hoztak létre, arra építettek fel, hogy megvédjék vagyonelemek valódi tulajdonosait az elszámoltathatóságtól és az átláthatóságtól.
– összegez Shiel.
Ciprus lépett
Ciprus kormánya az ICIJ nyomozására reagálva zéró toleranciát ígért a szankciók kijátszásával szemben. Az ország már több mint 200 személy állampolgárságát vonta vissza 2020 óta, amikor leállította a – magyar letelepedési kötvényprogramhoz hasonló – „arany útlevél” programját. Köztük van Gyeripaszka is, aki már nem ciprusi állampolgár.
A mostani riport ugyanakkor arra is rámutat, hogy mindezek ellenére a sziget továbbra is kulcsfontosságú csomópont a gazdag oligarchák számára, akik külföldre akarják vinni a vagyonukat.
