Semmi sem kötelezi az Európai Bizottságot, hogy novemberben döntést hozzon a magyar kohéziós támogatások feloldásának ügyében, de a bírósági reformot érintő vizsgálatnak minden egyéb feltétel elemzése előtt teljesülnie kell – árulták el a Forbes.hu-nak. A kormánynak nemcsak az igazságügyi rendszer függetlensége ügyében kellene, vagy kellett volna lépéseket tennie, más aggályok is az asztalon vannak.
Szertefoszlatják a magyar kormány uniós pénzről szőtt, 2023-as álmodozását az Európai Bizottság Forbes.hu-nak küldött válaszai, amelyek szerint Magyarország legújabb, október 19-én küldött levelét
3 hónapon belül kell csak értékelniük a magyar uniós források helyzetét.
Frissítés: cikkünk eredeti verziójában a Bizottság válaszát úgy értelmeztük, hogy újabb 3 hónapos eljárás indul. Ám a testület budapesti képviselete felhívta a figyelmünket, a félreérthető megfogalmazás ellenére a július 18-án indult 3 hónapos, majd szeptember és október vége között felfüggesztett eljárás indul újra. Így a bizottsági elemzésre a magyar bírósági reform ügyében várhatóan már novemberben sor kerülhet. A Bizottság pontosításáról külön hírben is beszámoltunk.
Ugyanakkor ez a folyamatban lévő brüsszeli értékelés még bármely más uniós támogatásunkra is hatással lehet. Mindaddig ugyanis, amíg a magyar igazságszolgáltatás függetlenségét érintő uniós vizsgálat le nem zárul, aligha érdemes reménykedni abban, hogy bármiféle EU-forrás megérkezne Magyarország számláira.
Még a múlt heti uniós csúcstalálkozó előtt fordultunk kérdésekkel az Európai Bizottsághoz, hogy megtudjuk, valójában mikor lehet számítani a Magyarországnak járó uniós források tavaly decemberi felfüggesztésének ügyében érdemi brüsszeli döntésre.
Az elmúlt hetekben ugyanis – mint megírtuk – a hazai kormányzati kommunikáció többször is felvetette, hogy a kabinet várakozásai szerint már novemberben megérkeznek az év eleje óta várt uniós pénzek Magyarországra.
Csakhogy ezzel szemben a Bizottság a Forbes.hu-nak küldött válaszaiban is egyértelműsítette, Magyarország július 18-án még csak egy új önértékelést nyújtott be az „Alapjogi Charta hatékony alkalmazása és végrehajtása” című horizontális engedélyezési feltétel teljesüléséről.
Ezt követően fordult a Bizottság „a Magyarország által továbbított információk alapos elemzését” értelmezve szeptember 26-án további kérdésekkel a kabinethez, mivel
„pontosításra volt szüksége annak megítéléséhez, hogy a bírói függetlenség területén a horizontális feljogosítási feltétel teljesült-e.”
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság jogi szakértői számára a nyáron elfogadott magyar bírósági „reform” önmagában nem volt elégséges ahhoz, hogy az uniós feltételrendszernek megfelelőnek találják a magyar bírói ítélkezést.
Arról már többször írtunk, hogy az Európai Bizottság egyedül dönt a kohéziós támogatások kifizetéséhez kötött feltételek teljesítéséről, a kifizetéseket tavaly decemberben függesztették fel. A kormány ebben a kérdésben novemberre vár áttörést, miközben a nemzetközi sajtó az elmúlt hetekben az Ukrajnának nyújtani tervezett uniós támogatás – és EU-költségvetési módosítás – politikai alkujához kötötte a magyar kohéziós feloldást.
CÉGEM + EU PÉNZ
Olyan vállalkozásokat keresünk, amiket valamilyen módon érint az EU pénzek befagyasztása. Elmaradó fejlesztések, újraírt tervek – szeretnénk bemutatni, hogy a céges világot hogyan érinti a források körüli vita. Ha elmondanád a történeted, írj a [email protected] címre, a tárgyba kérjük írd be, hogy „cégem + EU pénz”.
Nem egy vizsgálat zajlik
Az Orbán-kormány idén nyár elején fogadott el az igazságszolgáltatás függetlenségét – nevében – erősítő törvényeket, a folyamat részeként pedig elkészítette az önértékelését, amit július 18-án, a számláival együtt benyújtott az Európai Bizottságnak. A brüsszeli végrehajtó testületnek ettől a ponttól 90 napja lett volna értékelni a magyar reformokat, így a határidő október második felében járt volna le. Csakhogy a Bizottság tisztázó kérdéseket küldött szeptember 27-én Budapestre, amikre csak két hete válaszolt a magyar kabinet.
A megkésett magyar válaszadás ugyanakkor jelentős csúszást eredményez, hiszen az október 19-én beérkezett levél nyomán:
„a Bizottságnak három hónap áll rendelkezésére, hogy értékelje ezt a felülvizsgált önértékelést, és hogy olyan kérdéseket tegyen fel, amelyek – ha vannak – átmenetileg akár újból megszakíthatnák a 3 hónapos határidőt. Ezt tette a Bizottság szeptember 26-án is. Most, hogy Magyarország válaszolt ezekre a kérdésekre, újra elindul a 3 hónapos határidő”
– írta lapunknak a brüsszeli végrehajtó testület, és ezt a 3 hónapos határidőt pontosítottuk fentebb.
Az Európai Bizottság arra a kérdésünkre, hogy lehetséges-e, hogy az Európai Parlament négy frakciójának kérésére elhalasztják a döntést az Országos Bírói Tanács (OBT) új tagjainak november végén vagy december elején történő megválasztásáig, csak annyit írt:
„A Bizottság nem találgat, és nem látja előre az értékelés eredményét vagy az ütemtervet. (…) A munka folyamatban van, és még túl korai állást foglalni.”
Azt ugyanakkor a bizottsági válasz is egyértelműsítette, hogy az alkalmazandó kohéziós politika szabályaival összhangban az úgynevezett „horizontális engedélyezési feltételek” teljesülésének értékelése csak az uniós testület határozatával zárulhat. Azaz azt is tisztázták, hogy a magyar kormány igazságügyi „reformja” nem old fel minden akadályt, azaz nem tesz semmissé minden zárolást.
Nem csak a bírósági reform a kérdéses
A Bizottságnál rákérdeztünk ugyanis arra is, hogy ha a korábbi közleményük szerint a magyar úgynevezett gyermekvédelmi törvény rendelkezései, valamint a tanulmányi szabadságot és a menedékjogot fenyegető súlyos kockázatok miatt sem teljesültek hasonló feltételek, akkor ezek jelenleg hasonló gátat jelentenek-e a kifizetésekhez. Ezzel kapcsolatban azt írták:
„A most vizsgált önértékelés az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozik, és nem tartalmaz információt a másik három területről, nevezetesen a tanulmányi szabadságról, az úgynevezett gyermekvédelmi törvényről és a menekültügyi kérdésekről. Az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya minden programot érint, ezért ezt meg kell oldani, mielőtt az EU kohéziós alapjai közül bármelyikből is forrást lehetne nyújtani Magyarországnak, kivéve a technikai segítségnyújtásra szánt pénzeszközöket.”
Tehát még egy október 19-től számított, újabb 3 hónapos határidő sem jelenthet végleges megnyugvást a Magyarországnak járó uniós források ügyében.
„Az érintett programok ezen részei tekintetében tehát Magyarország jelenleg nem teljesíti az EU Alapjogi Chartájában szereplő horizontális engedélyezési feltételt”, tették hozzá. A Bizottság aggályait pedig akkor lehet eloszlatni, ha Magyarország meghozza azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a végrehajtás tiszteletben tartsa a Chartát, és ha az uniós döntéshozó- végrehajtó testület megerősíti, hogy a magyar intézkedések orvosolják a hiányosságokat – fogalmaztak.
A Forbes azon kérdésére, hogy van-e valami esély arra, hogy Magyarország még 2023-ban részesüljön forrásokból a 2021-2027-es uniós általános költségvetés, azaz a felfüggesztett alapok forrásaiból, azt válaszolta:
„A Bizottság mindaddig nem fog spekulálni a 2021–2027-es programozási időszak kifizetési kérelmeinek kifizetésével kapcsolatban, amíg az értékelést nem véglegesíti.”
Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal felszólal az izraeli-palesztin konfliktusról szóló vitán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén 2023. október 18-án. Az uniós törvényhozás október 16. és 19. között ülésezik.
MTI/EPA/Julien Warnand
