Politikai ítélet született? Tényleg bukott minden magyar 600 ezer forintot a kormány miatt, ahogy azt Márki-Zay Péter állítja? Befolyásolni akarta a luxembourgi bíróság a magyar belpolitikát? Milyen ügyekben kezdődhet eljárás, és melyekben nem? Mikor indulhat az első és kin fog ez múlni?
Az Európai Unió Bírósága szerda délelőtti ítéletével elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét, amelyet a két ország a jogállamisági mechanizmusról szóló kondicionalitási rendelet ellen nyújtott be, és a feleket a perköltség megfizetésére is kötelezte.
Ezzel az Európai Unió Bírósága azt mondta ki, hogy az EU nem lépi át a hatáskörét azzal, ha lehetővé teszi uniós források kifizetésének felfüggesztését jogállamisági kritériumok megsértése esetén.
Orbán sejtette
A magyar kormányt nem érte meglepetésként az ítélet. Erre lehet következtetni Orbán Viktor miniszterelnök honlapján megjelent „Szamizdatból”, amelyben január 28-án arról értekezett, hogy nem sok esélyt lát saját szempontjából pozitív végkimenetelre.
„A főbíró nyilatkozatai nem sok kétséget hagynak afelől, milyen döntés várható. A bíróság elnöke szerint a luxemburgi bíráknak nem is az előttük fekvő ügyről, hanem az európai integráció jövőjéről kell határozniuk. Másutt azt is nyilvánvalóvá tette, hogy az ítélet az integráció következő fázisának alapjául szolgál majd. A február 16-ai ítéletből tehát meg fogjuk tudni, hogy a bíróság föderális Európát tart kívánatosnak.”
Varga Judit igazságügyi miniszter az ítélet miatt ma pár perc erejéig a kormányinfón is megjelent Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett. Varga újságírói kérdésekre nem válaszolt, de Orbánhoz hasonlóan politikai indíttatásúnak tartja az ítéletet. Szerinte a gyermekvédelminek nevezett törvény miatt bünteti az EU a magyar kormányt.
„Nem ért minket meglepetés az Európai Bíróság Ítéletével, a testület politikai szereplővé lépett elő, mert a verdikt újabb politikai nyomást jelent a magyar kormánnyal a gyermekvédelem terén” – mondta a miniszter.
MZP: mindenki bukott 600 ezer forintot
Ellenzéki oldalon a kormány blamájának tartják a luxembourgi döntést. Ujhelyi István MSZP-s Európai Parlamenti képviselő szerint a magyar miniszterelnök „kokit kapott” az ítélettel, Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt pedig azt állítja, minden egyes magyar adófizető 600 ezer forintot bukott, mert Magyarország így nem jut forráshoz az uniós helyreállítási alapból.
Ennél azért árnyaltabb a kép. Lattmann Tamás nemzetközi jogász ott volt Luxemburgban az ítélethirdetéskor. Őt kérdeztük a legfontosabb tudnivalókról.
1. Milyen intézmények és hogyan alkalmazhatják a mechanizmust?
Az Európai Bizottság és a tagállami minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa a két fontos szerv.
„A Bizottság, ha olyan jogállami problémákat észlel, amelyek visszaélésekhez vezethetnek az uniós forrásokkal, esetleg ezek feltárását megnehezítik, akkor konzultál a tagállammal” – mondja Lattmann.
Ha a konzultáció során nem sikerül dűlőre jutni, akkor kerülhet sor intézkedésre.
A szankciókat azonban már az Európai Unió Tanácsa szabhatja ki minősített többséggel, tehát a tagállami miniszterekhez kerül át az ügy a Bizottságtól.
Fontos azonban, hogy – ellentétben például a hetes cikkely szerinti eljárással – a tagállami kormány minden egyes lépésnél az Európai Unió Bíróságához fordulhat jogorvoslatért. Ezért az ilyen eljárások várhatóan alaposan elhúzódhatnak.
2. Milyen korábbi intézkedések, jogszabályok esetén alkalmazhatták volna?
Lattmann szerint nehéz ezt definiálni, hiszen eddig egy jogszabályt sem vizsgáltak ezen a szemüvegen keresztül. Mindesetre a bírósági szervezetrendszert érintő törvények erre már okot adhatnak, „Minden, ami igazszágszoltáltatással és közpénzek felhasználásával kapcsolatban elhangzó kritika, esetén releváns lehet”.
Lattmann szerint kérdőjeles ugyan, de ez lehetett volna a helyzet 2011-ben, amikor az Alkotmánybíróság jogköreit nyirbálta meg a kormány. Sokkal egyértelműbb a helyzet az Elios-ügyben, ahol szerinte egész biztosan el lehetett volna indítani a mechanizmust.
A gyermekvédelminek nevezett törvény azonban Lattmann szerint nem lehetne alapja. „Ezzel a kérdéssel összefüggésben szinte kizártnak tartom az alkalmazást” – mondja a nemzetközi jogász.
Lattmann szerint Márki-Zay Péter Facebook-posztja a minden magyar által elvesztett 600 ezer forintról sem pontos.
Annyiban igaza van szerinte a miniszterelnök-jelöltnek, hogy minden, jogállamisági problémák miatt nem megérkező támogatás a magyar kormány lelkén szárad, de ebben a konkrét esetben nem összekapcsolhatóak a forrásmegvonások az ítélettel. „Ez a jövőre nézve okozhat majd inkább problémát” – tette hozzá.
Fotó: Márki-Zay Péter hangzatos kijelentést tett Facebookon. Kampányszlogennek jó, de a valósággal legfeljebb laza kapcsolatban van Fotó: Márki-Zay Péter / Facebook
3. Egy adott támogatási összeg egészét megvonhatják majd a tagállamoktól?
„Nincs irányadó gyakorlat, hogy az egyes jogsértések esetén milyen szankciók léphetnek életbe. Sok múlik azon, milyen gyakorlat fog kialakulni, felelősen erre még nem lehet válaszolni” – mondja Lattman. Hozzátette azonban, mivel a szankciókról az Európai Unió Tanácsa dönt, arra lehet következtetni, hogy bizonyos mértékig lesz politikai mérlegelés arról, hogy a Bizottság mit javasol a minisztereknek.
„Mivel politikai szervezetekről van szó, nehéz előrejelezni, milyen gyakorlatot alakítanak ki. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy ha folyamatosan romló helyzettel szembesülnek, akkor a szankciók is egyre határozottabbak lesznek.”
Ugyanakkor szerinte fontos, hogy mivel az Európai Unió Tanácsában a tagállami miniszterek ülnek, a végső döntés nem „Brüsszel, hanem a tagállamok kezében lesz.”
4. Mikor alkalmazhatják először?
Lattmann a sajtóban megjelentekkel összhangban úgy gondolja, leghamarabb idén ősszel kezdhet a Bizottság a mostani ítélet alapján jogállamisági vizsgálódásba. „Az Unió lassan működik, ahogy minden ilyen jellegű rendszer. Vannak persze bizonyos határidők, amik az intézményeket is kötik. De akit ez a lassúság dühít, azt is vegye figyelembe, hogy Magyarországon egy átlagos munkaügyi per sem áll meg másfél év alatt. De jellemzőbb a kettő.”
5. Véletlen, hogy az EU Bírósága éppen a magyar választások előtt hoz a magyar kormánynak kedvezőtlen ítéletet?
„Ha a bíróságnak lettek volna politikai ambíciói az ítélettel, akkor sokkal gyorsabban lefutották volna ezt az eljárást.
Érdemes felidézni, hogy 2020 végén, amikor bejelentették, hogy Magyarország és Lengyelország pert indít, akkor sokan azt gondolták, hogy akár két hónap vagy félév alatt is ítélet születhet. Én már akkor is azt mondtam, hogy reálisabb a félév” – mondta Lattmann, aki hozzátette: a bíróság más esetekben sem tesz politikai szívességet, ezt soha nem mérlegeli. „Ilyen a bíróság gyakorlata. Vélt vagy valós politikai okok miatt nem fog a lovak közé csapni, hogy gyorsabban hozzon ítéletet.”
Az EU Bíróságának épülete Luxembourgban Fotó: Transparency International / Flickr
6. Indulhat-e a választások előtt eljárás a magyar kormány ellen, és mi történne ezekkel, ha áprilisban győzne az ellenzék?
„A Bizottság mindig megállapodásra törekszik a tagállamokkal. Ez alapján majdnem biztos vagyok benne, hogy az Európai Bizottság nem fog az Európai Unió Tanácsához fordulni a választás előtt. A jelenlegi magyar kormány egyébként is világossá tette, hogy a most napirenden lévő kérdésekben nem kíván kompromisszumot kötni” – mondja a helyzetről Lattmann. Szerinte – mivel az ellenzék az ígéretei alapján kompromisszumkészebb lenne – a Bizottság mindenképpen megvárja az április választás eredményét, mielőtt „valami visszafordíthatatlant indítana el”.
„Nem politikai okokból: ha szívességet akarna tenni a Bizottság a magyar ellenzéknek, akkor kommunikálhatna úgy, hogy most elindít ugyan egy eljárást, de kormányváltás esetén leállítja azt.”
Lattmann szerint a Bizottság inkább arra számít, hogy a választás után akár egy, a kampányt maga mögött hagyó új Orbán-kormánnyal is könnyebb lesz egyezkedni.
7. Milyen ügyek lehetnek terítéken ősszel?
Az Európai Bizottság 2021. novemberében küldött levelet Magyarországnak és Lengyelországnak, amely már a jogállamisági mechanizmussal hozható összefüggésbe, annak informális lépésének tekinthető.
Ebben a Bizottság számos, általa aggályosnak tartott ügyben tett fel kérdéseket. Érdeklődött:
- a Balaton környéki ingatlanfejlesztésekről,
- arról, ki volt az a tíz természetes személy vagy vállalkozás, amelyek a legnagyobb szeletet kapták az EU-s agrárpolitika területalapú közvetlen támogatásaiból,
- a budapesti repülőtér részvényeinek esetleges értékesítésével kapcsolatos összeférhetetlenségek kiszűréséről,
- az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatásköréről,
- és arról is, hogy jogellenesnek nyilváníthatják a magyar bírók Európai Unió Bíróságának címzett kérdéseit.
Lattmann szerint ezek mind alapját képezhetik egy későbbi eljárásnak.
8. Most már tudjuk, mi az a jogállamiság?
A magyar kormány szerint a jogállamiságot nem lehet pontosan definiálni, éppen ezért politikai bunkósbotként használhatják majd az intézmények.
„Ezeket az érveket már eddig is megmosolyogták az EU-ban” – mondja Lattman.
„A Bíróság az ítéletben most megerősítette a korábbi álláspontját, amely szerint a jogállamisági kritériumok nem EU-s találmányok. Az Európai Unió jogrendszerét az egyes tagállamok alkotmányaiban kikristályosodott alapelvekből alakították ki. A tagállami jog hatott az uniós jogra, és nem fordítva”. Lattmann szerint az új mechanizmus alapján meginduló eljárások segíthetnek majd ugyan bizonyos definíciók pontosításában, de nagy, átfogó jogállamisági fogalommeghatározást ezután sem várhatunk.
Borítókép: Orbán Viktor / Facebook
