Ukránbarát csoport állhat a titkosszolgálati jelentések szerint a tavaly őszi szabotázs mögött, amikor a tenger alatt 80 méterrel futó Északi Áramlatot felrobbantották.
Továbbra is rejtély, hogy ki áll az Oroszországot Németországgal összekötő – 5 országon áthaladó – Északi Áramlat gázvezeték tavaly szeptemberi felrobbantása mögött. Az új hírszerzési adatok egy ukránbarát csoportra utalnak – mondták amerikai források a The New York Timesnak, rámutatva, hogy semmi sem utal arra, hogy a szabotőrök a kijevi kormány utasítására cselekedtek volna, vagy hogy Volodimir Zelenszkij elnök vagy vezető tanácsadói részt vettek volna az akcióban. Moszkva érintettségére utaló jeleket sem észleltek.
Közben a német média is hírszerzésekre támaszkodva ír hasonló eredményről (a Die Zeit mellett az ARD és SWR tévécsatornák), a részletek:
- egy lengyelországi székhelyű, de ukránok tulajdonában lévő cég bérelte ki a merénylethez használt hajót;
- egy hatfős csoport követhette el a robbantást;
- a robbanószer nyomait megtalálták a jachton;
- a csapat a németországi Rostockból indult el.
Balti-tenger, 2022. szeptember 29.
A svéd parti õrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csõvezetékbõl a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettõ Svédország, kettõ pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán.
MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti õrség
Direkt kenték az ukránokra vagy Kijev rendelte el?
A bizonyítékokról a Timesnak semmit nem mondtak az amerikai hatóságok, csupán annyit, hogy „nem vonnak le határozott következtetéseket”. A lap szerint valószínű, hogy az elkövetők ukránok és/vagy oroszok voltak.
A nyugati támogatás szempontjából sem mindegy, hogy Kijev és Zelenszkij tudott-e az akcióról. A jelentésekből például nem derül ki egyértelműen, ki finanszírozhatta a nem hétköznapi akciót. A Times nyitva hagyja annak lehetőségét, hogy az ukrán szolgálatokkal kapcsolatban álló, fedőszerv is érintett a merényletben,
de egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Kijevből vagy Moszkvából rendelték volna meg a robbantást.
A német média beszámolója részletesebb, ugyanakkor azt írják, elképzelhető, hogy a nyomokat direkt hagyták hátra, hogy az az ukránokra terelje a gyanút – de bizonyíték erre sincs.
Bravúr volt, hogy egyáltalán sikerült összehozni
Az akció a végrehajtás szempontjából „bravúr” volt. Egy olyan helyen robbantottak észrevétlenül, ahol amúgy nagy a hajóforgalom. Nehéz elképzelni, hogy egy ilyen összetett és kockázatos akciót kormányzati vagy titkosszolgálati segítség vagy múlt nélkül kivitelezhettek.
Az egységes nyugati támogatás szempontjából kulcskérdés, hogy sikerül-e tisztázni a felelősséget. Ukrajna egyik prioritása, hogy a nyugati közvélemény támogatását fenntartsa, ne fáradjanak bele a választók a háborús hírekbe. A Nyugat eddigi támogatása egységes, de az egyensúly törékeny.
A vezetékpár felrobbantásának egyik értelme az lehetett, hogy végérvényesen leszakítsa Németországot az orosz gázról. Bár őszre a politikai konszenzus már megszületett, és Németország – Európával együtt – váratlanul gyorsan alkalmazkodott az új helyzethez, és gyakorlatilag mára lecsatlakozott az orosz energiahordozókról. Felmerült, hogy az akciót Moszkva rendelte meg, azonban nekik gazdasági érdekük nem fűződött ahhoz, hogy ilyen drasztikusan csökkenjenek a szállítási kapacitások, az energiahordozókból származó bevételek nagyon fontosak az orosz költségvetésnek. Az oroszok tagadták, hogy közük lenne a robbantáshoz, leginkább Londonra mutogattak a felelősség kapcsán, bizonyíték nélkül.
A most kiszivárgott jelentések állításai még több kérdést vetnek fel, mint amennyit megválaszoltak eddig.
