Az Erasmus-programból kimaradó magyar diákok helyzete kezd tarthatatlanná válni, foltozni kezdik a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt.
Mi történik? A kormány úgy módosítaná a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ahogy azt az Európai Unió már 2022 decemberében kérte: szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezetnének be az egyetemeket fenntartó alapítványoknál, és a kinevezettek nem maradhatnának életük végéig a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok.
Mit jelent ez? A 24.hu szerint azt, hogy több mint másfél év után belátta a kormány, hogy módosítani kell a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, ha azt akarják, hogy a modellváltáson átesett egyetemek is hozzáférhessenek az uniós forrásokhoz, köztük az Erasmus+ és a Horizont-programokhoz. Ezt egyébként a kormányzat maga is elismeri a Kulturális és Innovációs Minisztérium által kedden közzétett törvénymódosítási javaslat indoklásában.
Akkor minden meg van oldva? Korántsem. Az új összeférhetetlenségi szabályok valóban jóval szigorúbbak és tisztábbak lehetnek, mindezek a változtatások azonban csak az egyetemeket fenntartó alapítványokra vonatkoznak. Márpedig az Európai Tanács jogállamisági aggályokkal kapcsolatos határozatában megfogalmazott aggályok pedig minden közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkoztak.
Akkor hogyhogy most lép a kormány? Vélhetően azért, mert egy hete nyilvánosságra került, hogy 10 milliárd forintos Pannónia-program nem képes helyettesíteni az Erasmus-programot: alig hétszáz magyar egyetemistát tudtak kiküldeni külföldi egyetemekre augusztus-szeptemberben, míg az Erasmus+-ban tavaly tízezer magyar hallgató vett részt.
