A Mérték Médiaelemző Műhely megbecsülte, mekkora lehet az állami bevételek összege a legnagyobb, szócsőként használt médiakonglomerátumoknál.
Milliárdokat jelenthetnek az állami hirdetések a Mediaworksnek és a TV2-csoportnak – írja a Telex. Ez nem csak piaci előnyt, hanem kiszolgáltatottságot is jelent: ahol nem azt írják, amit elvárnak tőlük, ott a kormány könnyen elzárhatja a pénzcsapot. Eközben a független sajtó pályázati pénzekből, piaci hirdetésekből és olvasói támogatásokból tartja fenn magát.
A Mérték Médiaelemző Műhely a hirdetések listaárai alapján készített becslést arról, mekkora bevételt jelenthetnek az állami hirdetések. „Magyarországon az állam nem a hirdetési tarifák csökkentésére törekszik, hiszen a saját média eltartása az egyik fő cél. Éppen ezért az iparági tapasztalatok azt mutatják, hogy az állami reklámköltéseknél nincs nagy különbség a listaáras és a valós költés között” – mondta a lapnak Urbán Ágnes, a Mérték kutatója.
Tavaly az állami szektor közel 90 milliárd forintot költött hirdetésekre, 2021-ben pedig még ennél is többet. A legnagyobb hirdetők a Miniszterelnökség, a Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Turisztikai Ügynökség voltak. A legnagyobb kedvezményezett pedig a TV2-csoport, akik 28,13 milliárd forintot kaptak, miközben a rivális RTL Klub tavaly arról számolt be, az állam 2 milliárd forintot költött el náluk hirdetésekre. A többek között az Origot és a Metropolt kiadó Mediaworks 15,82 milliárd forintot kapott állami hirdetésekért.
A Mediaworks árbevétele tavaly 72 milliárd forint volt, ebből 35 milliárd forintot tettek ki a hirdetési bevételek.
Írás helyett kiabálás
„A tavalyi választáson feketén-fehéren kiderült, hogy a közösségi médiában elhelyezett hirdetések olcsóbban és hatékonyabban befolyásolják a közvéleményt a réteglapok finanszírozásánál” – mondta Urbán. Ez azt jelenti, hogy a Megafon fokozatosan átveszi a hagyományos sajtó szerepét a kormányoldalon.
Bár sok hagyományos újság, köztük a Magyar Hírlap, vagy a Figyelő nyomtatott változata is megszűnt, van, ahol nem kell ettől félni. Érdekesség, hogy a Népszavát is az állami hirdetések tartják életben: a bevételeik 79 százaléka az állami hirdetésektől jön. „Nagyon látványossá vált az utóbbi években, hogy a Fidesz próbál életben tartani vele szemben kritikus médiatermékeket is. Erre klasszikus példa a Népszava. Egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyen egy baloldali napilap Magyarországon” – mondta Urbán.
A Telex szerint az adatokra az is hatással lehet, hogy a piaci szereplők közül nem mindenki hirdet szívesen a kormánnyal szemben kritikus hangot megütő sajtótermékekben, mert félnek a következményektől. A félelmet pedig tovább erősítheti az úgynevezett szuverenitásvédelmi törvény, ami az utóbbi időszakban a kormány sokat ismételt fenyegető kifejezése lett.
