Miközben egyre több lakossági mentőcsomagot jelentenek be az európai kormányok, az áramszolgáltatócégek is lehetetlen helyzetbe kerülnek. Röpködnek a milliárdok.
Az európai országok sorra jelentik be, hogyan támogatják a lakosságot, de az elszállt energiaárak hatalmas terhet rónak a szolgáltatókra is.
Egy (nagyon) nagy szám: 340%
Az európai referencia-gázárak egy év alatt mintegy 340 százalékkal emelkedtek, csak hétfőn 35 százalékkal ugrottak meg, miután az orosz állami irányítású Gazprom közölte, hogy határozatlan időre meghosszabbítja az Északi Áramlat-1 gázvezeték leállítását (a Siemens szerint, mely szintén dolgozik a vezetéken, csak ürügy a leállásra az oroszok által talált probléma, de azóta Moszkva is színt vallott). Ez az Európát ellátó legfontosabb gázvezeték.
Mentőcsomagok: sok-sok nagy szám
A finn Fortum áramszolgáltató közölte, hogy 2,35 milliárd eurós áthidaló finanszírozási megállapodást kötött a Solidium állami befektetési társasággal, hogy fedezni tudja kiadásait. Egy finn kormánytisztviselő a Reutersnek az mondta, hogy ez a támogatás azt a 10 milliárd eurós garanciaprogramot egészíti ki, amelyet Helsinki vasárnap jelentett be az energiavállalatok számára.
A svájci központi kormány egy 10 milliárd frankos biztonsági alapot állított fel, és noha erről még nem fogadták el a jogszabályt, azt teljes egészében az Axpo Holding állami energiaszolgáltató részére bocsátja majd.
De nemcsak az áramszolgáltatók vannak gondban. A legfontosabb német gázimportőr, az Uniper naponta 100 millió eurós veszteséget szenved el, mert a rekord profitot jelentő orosz Gazprom nem teljesíti a szerződésüket, eddig kétszer kellett összesen 13 milliárd eurós áthidaló kölcsönt kérnie a német fejlesztési banktól likviditási gondjai enyhítésére. A német kormány ennek ellenére sem számít csődhullámra a szektorban és jelezte, a likviditási problémák kezelésében segíteni fogja az energetikai cégeket.
Magyarország: folyamatos „mentőcsomag”
A rezsicsökkentés és az elszálló energiaárak miatt a magyar állami MVM-nél már tavaly év végén 208 milliárdos tőkeemelést kellett végrehajtani. A veszteségek mérséklésére a kormány a gáz- és az áramárak emelésével reagált, korlátozva ezzel a rezsicsökkentést.
Az orosz machinációk miatt azonban annyira megemelkedtek azóta az árak, hogy Zsiday Viktor befektetési szakember nemrég már arról írt, kalkulációi szerint ilyen árszintek mellett akár 3000-4000 milliárdos teher is lehet a költségvetésnek még a rezsicsökkentés visszavágott verziója is.
Kérdés, hogy marad-e ez az árszint, az EU árkorlátozással védekezne, amire Moszkva újabb fenyegetésekkel reagált.
