Energiaügyekre fordítaná a közel 10 milliárd eurós uniós újjáépítési hitelkeretet a magyar kormány. Mást gondolnak azonban az uniós és a magyar döntéshozók az orosz leválásról, klímacélokról.
Orbán Viktor energiaügyi projektekre használná a közel 10 milliárd eurós uniós újjáépítési hitelkeretet – írja a Telex. A lap értesülései szerint a miniszterelnök energiaügyi projektekre költené EU-s RRF-hiteleket (a kormány korábban elutasította, hogy ezeket a hiteleket felvegye). A tervezet akár már a napokban, a Sopronban kihelyezett kormánygyűlésen is napirendi pontra kerülhet.
Mekkora összegről van szó?
A Telex szerint az RRF mellett a RePowerEU program forrásai is szerepelhetnek a tervben, így összesen akár 4000 milliárd forintnyi uniós pénz felhasználásáról lehet szó.
A projektek összértéke még ennél is sokkal nagyobb lehet, akár 5500-6000 milliárd forint.
A lap forrásai szerint nagyjából húsz témakör köré lehet csoportosítani a projekteket, a legköltségesebbek a következők lehetnek:
- Adria vezeték – a horvátországi Omisaljból érkező olajvezeték a hazai üzemanyag-ellátás biztosításához, az orosz olajról történő fokozatos leváláshoz szükséges beruházás.
- Dunai Finomító – a százhalombattai Mol-finomító technológiai átalakítása, hogy ne csupán orosz olajból, hanem a tenger felől érkező olajból is nagy mennyiséget tudjon feldolgozni.
- Elektromos töltőhálózat fejlesztése.
- Gáztárolók – kapacitáscsökkentésről és ellátásbiztonsági beruházásokról is szó lehet.
- Hálózatfejlesztés – az egész terv legfontosabb eleme lehet, villamos energia kapacitásfejlesztése és ellátásbiztonsági beruházások (felkészülés a nagyobb igényekre, több megújuló befogadása) szerepelnek ebben a pontban.
- Hidrogén – a zöld hidrogén előállításához szükséges fejlesztések (elektrolizátor telepítése, ipari technológiák bevezetése, hidrogénmeghajtású buszok és nehézgépjárművek megvásárlása).
- Nagynyomású földgázszállítás – korszerűsítések több irányba (horvát, szerb és román). Ha van rá keret, akkor a a szlovén irány kiépítése az észak-olasz LNG-terminálok elérésére.
- Lakossági energiahatékonysági beruházások – több mindent magába foglal, de például épületenergetika, szigetelés, tudatosítás.
A magyar és az uniós érdekek viszont nem pontban egyeznek. Habár az Európai Bizottság üdvözli a zöld projekteket és támogat mindent, ami tiszta energiának számít – ide tartozik az orosz gázimport kiváltása LNG-vel vagy a zöld hidrogénnel kapcsolatos fejlesztések–, azonban az unió nem kíván finanszírozni új fosszilis erőműveket. Így az sem valószínű, hogy támogatná az új földgázerőművek létesítését.
A Telex azt írja, az energiaügyi projektcélok Lantos Csaba energiaügyi miniszterhez és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszterhez köthetőek. A fenti célokhoz az állam kiemelt partnerekre is számít a magánszektorból. A Dunai Finomító korszerűsítéséhez vagy az Adria vezeték hazai szakaszának kiépítéséhez például a Mol-csoport csatlakozhat, partnerként csatlakozhat a Pannonia Bio, a MAVIR, az MVM, az FGSZ Földgázszállító vagy épp az OMSZ.
