A kamatfolyosó felső szélét emelte meg ma az MNB monetáris tanácsa – napirenden kívül.
A magas infláció és a gyengélkedő forint ellen is több eszköze van a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), amely alapvetően a kamatok alakításával tud küzdeni azért, hogy
- az árak ne szálljanak el;
- a forint árfolyama ne zuhanjon be;
- vagyis megmaradjon az árstabilitás.
Több elemző is arra számított, hogy a tanács ma soron kívül egy kamatemeléssel avatkozik be – leginkább a forint védelmében, de ez a lépés az elszálló infláció miatt is indokolt lehet. Az eredmény felemás lett: az alapkamat maradt 3,4 százalék, ahogy az egyhetes betéti kamat is 5,4 százalékon (ezt 75 bázisponttal a múlt héten emelte meg az MNB, akkor is azért, mert gyengélkedőre került a forint) – de akkor mi változott most? A rövidlejáratú bankközi kamatok, pontosabban a kamatfolyosó felső széle (az első az alapkamattal megegyező): vagyis a kamatfolyosó felső szélét jelentő egynapos hitelkamatot emelték meg 100 bázisponttal, így az most 6,4%. Csütörtökön hirdeti meg az új, egyhetes tendereit az MNB, várhatóan itt is 100 bázisponttal emel majd, ami nagyobb, mint az eddig megszokottak.
A lépés ugyanakkor felemás. Ezért:
- A legfontosabb kamateszközhöz, az alapkamathoz nem nyúlt az MNB, noha azt kommunikálja a piacnak, hogy kész mindent megtenni a forint védelmében.
- A rövidebb lejáratú betéti kamatok kétségtelen előnye, hogy rugalmas beavatkozást tesznek lehetővé, ugyanakkor nem feltétlen jelentenek erős üzenetet a befektetőknek.
- Noha az egyhetes betéti kamat úgy „viselkedik” mint az alapkamat, mégsem az, annak emelésével ráadásul egyre szélesebbre nyílik a kamatfolyosó.
- Az infláció mindenhol probléma most a világban, Magyarországon is rekordszinteken van a pénzromlás üteme, elemzők 8-9 százalékos adatot sem tartanak elképzelhetetlennek. Ilyen magas infláció mellett a 3,4 százalékos alapkamat nem éppen azt üzeni a piacoknak, hogy az MNB „minden eszközt bevet” az infláció és a gyenge forint.
- Csak sajtóinformációk vannak egyelőre arról, hogy a kormány és az MNB akciótervet készít, nem volt például látványos Orbán-Matolcsy kiállás, ami erős üzenet lett volna a befektetőknek arról, hogy a forintnak ezt a szintjét sem a jegybank, sem a gazdasági kormányzat nem tolerálja.
- Úgy néz ki, az MNB is hisz a „stratégiai nyugalomban”. Sajtóinformációk szerint már beavatkozhatott a piacon tegnap is (ezt, ahogy korábban sem, úgy most sem kommentálták), a forint látványosan vissza is erősödött ma a rekordszintről. A hét eleje ugyanakkor tényleg elképesztő piaci turbulenciákkal indult, nagy a bizonytalanság, sok a pánikreakció, a jegybank lehet, hogy óvatos, legalábbis most úgy tűnik, hogy ameddig nem szükséges, nem nyúl hozzá az alapkamathoz. Kamatdöntő ülés két hét múlva lesz.
A befektetők nem díjazták az óvatosságot
És mondani sem kell, a begyengült forint csak még tovább gerjeszti az inflációt, ami a folyamatosan emelkedő energiaárak miatt eleve magasabb pályára kerülhet. Még akkor is így van ez, ha ebből jelenleg a magyar lakosság a rezsicsökkentés miatt kevesebbet érez. Ugyanakkor mára az is egyértelmű lett: hiába a hatósági árak, ársapkák, ez nem tudta megállítani az inflációt.
A piac egyelőre nem díjazta az óvatoskodást. Délelőtt egészen 384,6 szintig erősödött a forint az euróval szemben. Az MNB délutáni bejelentése után megint 390 alá parkolt be az árfolyam.
A délután további részében ugyanakkor könnyen lehet, hogy már a nemzetközi hírek mozgatják majd tovább a forint árfolyamát: a nyugati szövetségesek újabb szankciókat jelentettek be, ami már az orosz energiaszektort célozza.
MNB: a háború áll a forintgyengülés mögött
A jegybank a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében továbbra is kész minden monetáris politikai eszközének alkalmazására – jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke online háttérbeszélgetésen miután a monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről döntött.
Az alelnök az MTI beszámolója szerint kiemelte, hogy az elmúlt másfél hétben külföldi szereplők
mintegy 600 milliárd forintnyi pozíciót építettek ki a pénzpiacokon a forint ellen.
Ekkora pozícióra volt már példa, de ilyen gyors felépülésére még nem – tette hozzá. A jegybank a kamatok emelésével meg tudja növelni a pozíciók tartásának költségét, azok lezárásának pedig a forintot erősítő hatása lesz. A forint gyengülésének hátterében az orosz-ukrán háború okozta, az egész régiót érintő kockázat-növekedés áll – jegyezte meg az alelnök, aki a forint elleni pozíciók kiépülését természetes piaci folyamatnak nevezte. Virág Barnabás aláhúzta, hogy a jegybanki tartalékok szintje megfelelő, azt az általánosan elfogadott nemzetközi szempontok szerint értékelik.
A geopolitikai helyzet kiéleződése rendkívüli kockázatot jelent.
A kockázat nem rólunk szól, de hatással van ránk
– fogalmazott. Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a jegybank következetesen folytatja az infláció megfékezésére meghirdetett kamatemelési ciklust. Megerősítette azt is, hogy az egyhetes betét és az alapkamat szintje össze fog érni.
Február közepéig az MNB becslése szerint folytatódott a gyors gazdasági növekedés Magyarországon, mértéke elérhette a 8 százalékot. Ugyanakkor az infláció emelkedése is folytatódott 8-8,5 százalék lehetett, és a maginfláció is elérhette a 8 százalékot.
Borítókép: Matolcsy György, az MNB elnöke. Forrás. MNB
