Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Eltörlik a 22 eurós áfamentes értékhatárt. Más EU-s szabályok is változnak, sok mikrovállalkozás érintett lehet

Valószínűleg sokan hallottak már róla, hogy idén július 1-jétől változnak az e-kereskedelemmel kapcsolatos általános forgalmi adó (hozzáadottérték-adó) szabályok az egész Európai Unió területén. Tehát ez nem egy magyar szabályozás, hanem minden tagállamot érintő változás, aminek többek között a célja a tisztességes verseny biztosítása (EU-n kívülről érkező termékekkel szemben), az áfacsalás elleni küzdelem, valamint az adófizetés és -beszedés egyszerűsítése is. Vendégszerzőnk írásából most megismerhetjük az aktuális változások részleteit, ami sokakat érint majd közvetetten vagy közvetlenül.

Amikor az aktuális változásokról beszélünk, három fő irányvonalat kell elkülönítenünk. Ezek az alábbiak:

Távértékesítés

Távértékesítés alatt azokat az ügyleteket értjük, ahol az eladó egy másik tagállambeli végső fogyasztó (magánszemély vagy adófizetésre nem kötelezett adóalany vevő) számára ad el terméket. Itt a módosítás értelmében a teljesítési hely a rendeltetési hely szerinti tagállam lesz, azaz a vevő országa.

Ez azt jelenti, hogy a célország áfa kulcsával kell értékesíteni, és ez az adóbevétel az adott államot illeti meg. A nagyobb webáruházak esetében már eddig is ez a szabály érvényesült, ugyanis minden országban volt egy bizonyos értékhatár (35 ezer és 100 ezer euró között), ami felett be kellett jelentkezni az ottani adórendszerbe, és oda teljesíteni az áfafizetést.

Az új szabályozás szerint ezt innentől kevesebb adminisztrációval egy egységes rendszeren (OSS) keresztül lehet megtenni a saját országunkból. A rossz hír viszont, hogy az új szabállyal ez az értékhatár éves 10 ezer euróra (a törvény alapján ez 3,1 millió forint) csökkent, és nem országonként, hanem EU-s szinten kell figyelni.

Ebbe még a digitális termékeket is bele kell számítani, amelyekre 2019. óta szintén vonatkozik ez az értékhatár. (Erről bővebben itt lehet olvasni, ahol egy lépésről-lépésre útmutató videót is találunk a régi MOSS rendszerbe való regisztrációhoz. Az OSS szerencsére szinte teljes mértékben megegyezik a régi felülettel).

Érdekességképpen az is elmondható, hogy a NAV-os tájékoztató szerint 2021. július 1-jétől ez az egész már nemcsak a távolról is nyújtható szolgáltatásokra (előbb említett digitális termékek), hanem minden szolgáltatásra kiterjed.

Tehát innentől kezdődően ez sok-sok magyar mikrovállalkozást is érint, akiknek eddig eszébe se jutott ezzel a témával foglalkozni. Természetesen ezen értékhatár alatt továbbra is belföld marad a teljesítési helyünk,

tehát egy áfás adóalany B2C értékesítéseit továbbra is 27-18-5 százalékos áfával, egy alanyi mentes pedig AAM áfa kulccsal számlázza.

Ebből már ki is következtethető, hogy amennyiben egy áfás vállalkozás egységes bruttó áron adja el ugyanazt a terméket, akkor nagyobb nettó árbevételt, és ezáltal nagyobb árrést tud elérni egy külföldi vásárló felé történő eladáson, mint egy magyar eladáson.

Ez a szabály egyébként nem csak az értékhatár elérésével választható, hanem július 1-jei hatály dátummal akár önként is. Viszont ez esetben a választásunkat követő második év végéig kötve vagyunk, azaz nem térhetünk el tőle (például idén belelépünk, akkor 2024-től léphetünk csak ki alóla).

Az OSS rendszerben egyébként negyedévente negyedévet követő hó utolsó napjáig kell majd bevallást beadni (először tehát 2021. III. negyedévéről 2021.10.31-ig), nullásan is ha éppen nem történt adott időszakban külföldi értékesítésünk.

Ha hibát találunk, akkor önellenőrzésre nincs lehetőség, hanem azt a következő időszakok valamelyikében kell korrigálni. A fizetendő áfát forintban kell teljesíteni átutalással. Természetesen az áfás adóalanyok áfalevonási szabályai semmiben sem változnak az eddigiekhez képest (magyar áfát a ’65-ös bevallásban, külföldi áfát az ’ELEKAFA nyomtatványon kell visszaigényelni).

Platformok

Az új szabályozás szerint a jogalkotó

bevonja az áfa beszedésbe a közvetítő platformokat, illetve felületeket (mint amilyen például az Etsy, az eBay, az Amazon, a Redbubble, a Teespring, a Printify, a Meska vagy a Pólómánia stb.) mégpedig oly módon, hogy bizonyos esetekben ők lesznek az adófizetésre kötelezettek, ezáltal egyetemlegesen felelősek az áfáért.

Tehát innentől kezdődően már nem csak a digitális termékeket, hanem azon fizikai termékeket is a platformnak kell leszámláznunk, amelyeket harmadik országból importálunk és adunk el EU-s magánszemélyeknek. Tulajdonképpen ez egy láncértékesítés lesz, hiszen egy fuvarozás történik két értékesítéssel.

Természetesen ilyen esetekben belföldön ugyanúgy a belföldi áfa szabályok szerint fogunk számlázni a magyar felületeknek, a külföldi platformoknak pedig „ÁFA területi hatályán kívüli” ügyletként kell július 1-jétől számlázni, ráadásul a törvény szerint a fizetés elfogadásának pillanatában. Fontos még, hogy az új szabályozás nyilvántartási kötelezettséget is előír a platformok számára, amit 10 évig kell megőrizniük.

Import áfa

Július 1-jétől eltörlik a 22 eurós áfamentes értékhatárt,

azaz értékhatártól függetlenül az összes harmadik országból érkező termékre meg kell fizetnie mindenkinek a saját országában az import áfát. Ez főleg a magánszemélyeket érinti rosszul, hisz a vállalkozók eddig is általában ezen értékhatár felett importáltak.

Vámot továbbra is csak 150 euró feletti érték esetén kell fizetni.

Természetesen ezzel hosszabbodik a vámeljárás, aminek ráadásul díja is van, tehát még ezzel is kalkulálni kell pluszban egy EU-n kívüli rendelés esetén mindenkinek, nem csak az import áfával.

Egyébként háromféle vámeljárást különbözetet meg az új szabályozás:

  1. A harmadik országbeli adóalany bejelentkezik az IOSS rendszerbe és beszedi, valamint havonta rendezi a tagországok felé a 150 EUR alatti import áfákat.
  2. Egyszerűsített vámeljárás azon postai, gyorspostai szolgáltatókon keresztül, akik halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkeznek (itt mindenképpen 27 százalékot fizetünk azon termékek esetében is, amelyek egyébként itthon kedvezőbb ÁFA kulcs alá tartoznak).
  3. Ugyanúgy mint eddig, azaz vámeljárásban a vámhatóság szabja ki, és a határozat alapján még a kiszállítás előtt be kell fizetnünk az áfát.

Nézzünk néhány fontosabb következtetést:

  • Ha valakinek katás vállalkozása van, és jelenleg csak 1-2 platformon keresztül értékesít harmadik országból beszerzett fizikai termékeket, akkor a számlázás megváltozása miatt bizony hamar el fogja érni az egy másik adóalanytól származó 3 milliós értékhatárt.
  • Sajnos az itthoni alanyi adómentes vállalkozások árai az EU-s magánszemélyek felé történő eladások tekintetében továbbiakban már nem lesznek versenyképesek, persze csak ha éves szinten elérik a 10 ezer euró árbevételt tőlük.

Fülöp Olga
A „Számpatikus”, „az online bizniszek adózási szakértője”

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.

Borítókép: Kinsey / Unsplash

Oszd meg!