Gyakorolhat-e közvetett módon bármilyen ráhatást a Twitter működésére Kína így, hogy Elon Musk Tesla-vezér, nem mellesleg a világ leggazdagabb embere 44 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatára rábólintott a közösségi médiás cég?
A kérdés több újságíró, de még a világ második leggazdagabbja, az Amazon-alapító Jeff Bezos fejében is megfogalmazódott. Hogy miért? Természetesen a Tesla Kínától való függősége, a helyi beszállítók és a sanghaji gyártelepük miatt.
Az elmúlt hetekben igen feszült táncot járt egymással a dollármilliárdos üzletember, valamint a Twitter vezetősége. Azóta, hogy Musk, a felülelet nagy kedvelője – aki egyben évek óta előszerettel csipkelődik is működése miatt –bemondta a gigantikus összeget a cég egészéért, a Twitter hol védekező pozícióban, hol a híresztelések szerint egyre nagyobb nyitottsággal húzta az időt, míg magyar idő szerint hétfő este végül kezet nem ráztak a felek a nagy üzletre.
Musk bejelentéshez fűzött nyilatkozata nem nyugtathatta meg feltétlenül az érdeklődőket, hiszen legalább annyira nem egyértelmű most a Twitter jövője, mint amennyire az üzletember húzásai is néha kiszámíthatatlanok szoktak lenni.
„A szólásszabadság a működő demokrácia alapköve, a Twitter pedig egy olyan digitális köztér, ahol az emberiség jövője szempontjából létfontosságú kérdésekről vitatkoznak” – mondta Musk.
A Tesla Kínában
De térjünk vissza Kínához. Ahogy azt a Forbes.com is összefoglalja, 2021-re az ország a milliárdos elektromosjármű-gyártójának, a Twitter alkalmazotti létszám- (7500 kontra 99 ezer fő) és piaci kapitalizációs szintjének többszörösén működő (39 milliárd kontra kb. 1000 milliárd dollár) Teslának a legkiemeltebb gyártóországa, sőt minden bizonnyal értékesítés szintjén is a második legfontosabb piacuk.
Bár a helyi alacsonyabb akkumulátor- és alkatrészgyártási, valamint bérköltségek mind vonzók lehetnek a Teslának, ahogy azt Dan Ives, a Wedbush Research tőkeelemzője korábban már kifejtette a Forbes.com-nak, a Kína és Amerika közti egyre feszültebb viszony komoly kockázati tényező, pláne egy olyan cég esetében, amely eleve a világ kevés eltérő pontján gyárt. Így hát a kínai gyártást és az onnan Európába szállítási modellt fenntarthatatlannak tartja, ezért is hangsúlyozta ki nemrég a Tesla frissen indult, német gyártelepének jelentőségét mind a cég európai és globális működését illetően.
Egy érdekes kérdés
Ahogy azt viszont a The New York Times egyik helyi riportere, Michael Forsythe jegyezte meg egy tweetben (hol máshol), Kína a Twittert még 2009-ben tiltotta be, azóta pedig szinte semmilyen ráhatása nem lehetett a helyi államigazgatásnak a felületre. „Talán csak mostanáig” – biggyeszti posztja végére Forsythe.
A gondolatmenet az Amazon-alapító Jeff Bezos figyelmét is megragadta, mondván, ez „egy érdekes kérdés”. Ő is azzal osztotta tovább a tweetet, hogy vajon épp most szerezhetett a kínai kormány néminemű befolyást a Twitteren?
Ami őt illeti, szerinte „valószínűleg nem”, inkább Kína és a Tesla viszonyát látja tovább gubancolódni ebben a helyzetben, mintsem azt, hogy majd a Twittert kezdi el így vagy úgy, de cenzúrázni Peking. „De majd meglátjuk. Musk éppen az efféle bonyolult helyzetek kezelésében roppant erős” – teszi hozzá Bezos.
A kiváltságos tech messiás?
A Tesla kínai működése már csak azért is érdekes, mert ők volt az első külföldi autógyártó, akiknek az ország teljes tulajdonjogot biztosított a helyi összeszerelő telepükre. Előtte mind a General Motors, mind a Volkswagen, a Ford és a Toyota csakis helyi partnercégekkel közösen működhetett, utóbbiak az így üzemeltetett gyárakban többségi tulajdonnal is bírnak.
A sanghaji Tesla-telep felhúzására 1,3 milliárd dollárnyi kölcsönt vett fel a Tesla helyi bankoktól: Kína-szakértő elemzők szerint azért kaphattak Muskék egyedi feltételeket, mert az ország abban bízott, hogy a Szilícium-völgy beengedésével versengésre ösztökélheti a helyi elektromosjármű-gyártókat.
Olybá tűnik, ez sikerült is, látva olyan kínai autómárkák gyors fejlődésének példáját, mint a BYD vagy a NIO.
Ami Muskot illeti, korábban is láttunk már rá példát, hogy mintha a kínai kormányzat kívánságait is lelkesebben teljesítené, mint néha akár az amerikaiét.
- A koronavírus-járvány kezdetén még nagyban a kaliforniai államigazgatással küzdött, mondván, a helyi járványügyi korlátozások ellenére ő bizony újrakezdi a gyártást, sőt kifejezetten alkotmánysértőnek tartja a rendelkezéseket (jegyezzük meg, a covid elején Musk nem egyszer szállított hamis híreket a vírussal kapcsolatban).
- Ehhez képest most március végén, a járvány elleni zéró toleranciával Sanghajban nem volt semmi baja, a helyi gyártelepen zokszó nélkül leálltak három hétre. A Model Y-k és Model 3-asok gyártása azóta újraindult, méghozzá igen kemény feltételekkel, a helyi munkások például még csak haza se mehetnek a műszakból, ideiglenesen a gyárban kell lakniuk.
Mindezen felül a Tesla épp az év elején nyitott bemutatótermet Hszincsiang tartományban, ahol a muszlim vallású ujgur kisebbséget évek óta kegyetlenül elnyomják, sokukat közülük internáló táborokba kényszerítve. Musk azóta sem fűzött kommentárt ehhez a nyitásukhoz, a vállalat is a hivatalos Weibo-profilján adott róla hírt, a Twitterhez hasonlító, kínai közösségimédia-platformon.
Itt már nehéz lesz keménykedni
A Vice újságírójának, Melissa Channak a tweetje részben ehhez az aggályhoz fűződik, kifejtve, hogy ha Musknak Tesla-gyára van Kínában, ahol nyilvánvalóan szeretne egyre több autót eladni, úgy mi lesz, ha Pekingből őrá támaszkodnának mondjuk egy ujgur vagy hongkongi aktivista Twitter-fiókja esetében – vagy akár dezinformációt terjesztő kamufelhasználók, botok élesítésében?
„Mert ha Elon Musk azt hiszi, a világ leggazdagabbjaként majd elküldheti a búsba Kínát, ha rajta keresztül akarna Peking beavatkozni a Twitterbe, majd meglátja, az állam hogyan fogja felzabálni a sanghaji gyárat, vele minden tudásukat. Hiszen kevés ország olyan hatékony a kapcsolati diplomáciában, mint Kína” – foglalja össze Chan.
Kapcsolódó cikk a Forbes.hu-n:
