Egy örökkévalóságnak tűnt. A neheze csak most jön. A Musk-Twitter üzlet idővonala.
Elon Musk Tesla- és SpaceX-vezér, a világ leggazdagabb embere hivatalosan is megvette a Twitter közösségi médiás céget. Te is hülyének érzed magad a fél éven át tartó huzavona után? És azt hiszed, ezzel túl is vagyunk a nehezén?
A válasz: együttérzek veled, és nagyon nem.
Hétről hétre, sőt néha napról napra vett őrültebbnél őrültebb fordulatokat az ügy. Tényleg megveszi? Tényleg eláll a dealtől? Tényleg lesz per? Végül mi más történt volna, mint hogy letelt a bíróság által kiszabott határidő, a felek pedig annak rendje és módja szerint megegyeztek abban, amiről és amennyiről eredetileg is megállapodtak. Némi kitérővel előtte.
A teljes sztori
A Musk-Twitter-szága lényegi részét hét hónap alatt zongorázták le. Az Axios hónapok óta frissülő idővonalának segítségével íme, a legfontosabb mérföldkövek.
Március 26.: egy, az amerikai tőzsdefelügyeleten (SEC) közzétett irat szerint Musk felveszi a kapcsolatot Jack Dorsey Twitter-alapítóval és volt vezérrel, illetve az egyik igazgatósági taggal, hogy „a közösségi média jövőjéről” diskuráljanak.
Március 27.: az említett SEC-irat szerint Musk közli a Twitterrel, hogy több opción is gondolkozik, attól kezdve, hogy beül az igazgatóságba, azon keresztül, hogy konkurenciaként saját platformot indít, odáig, hogy bizony megveszi a Twittert.
Április 4.: Musk bejelenti: már 9,2 százaléka van a cégben. Kérdés, hogyan, hiszen öt százalék felett, amit már márciusban elért, tíznapos határidővel le kellett volna jelentenie az újabb részvényvásárlást a SEC-nél.
Április 5.: a Twitter kérvényezi a SEC-nél, hogy Musk 2024-ig igazgatósági tagjuk lehet – megoldódik a probléma, a boardban ülve már 14,9 százalékig részig veheti be magát a cégbe.
Április 11.: a tavaly novemberben kinevezett CEO, Parag Agrawal azt tweeteli: Musk mégsem ül be az igazgatóságba.
Április 14.: Musk ajánlatot tesz a teljes cégre, részvényenként 54,2 dollárért fizetne, körülbelül 44 milliárd dollárt – készpénzben.
Mint kijelenti, ez a végső ajánlat.
Április 15.: a Twitter próbálja védeni magát, úgynevezett méregpirula-szabállyal kínálnának a többi részvényesnek újabb, olcsóbb részvényeket – akkor lép életbe a szabály, amint bárki cégvezetői hozzájárulás nélkül jelentkezne be legalább 15 százalék részért.
Április 21.: Musk azt állítja, befektetőtárs nélkül jelentkezik be a cégért.
Április 25.: a Twitter beadja a derekát, rábólint Musk 44 milliárd dolláros ajánlatára. A pénz felét Musk saját zsebből állná, a többit kölcsönből.
Május 10.: Musk azt mondja, ő visszavonná Donald Trump volt amerikai elnök végleges letiltását a platformon.
Május 14.: Musk azt tweeteli, „ideiglenesen függőben” a felvásárlási folyamat, mert többet szeretne megtudni a Twitter friss becsléséről, avagy hogy a platformon 5 százalék alatt van a kamuprofilok és botok aránya.
Május 16.: Agrawal tweetben vezeti le, hogy jutottak az 5 százalék alatti becsléshez.
Musk válasza: kakiemoji.
Aznap elhangzik több minden más is a milliárdostól: hogy becslése szerint a kamuprofilok aránya alsó hangon is 20 százalék, és hogy „nincs kizárva” az olcsóbb felvásárlási ár.
Május 17.: Musk azt mondja, addig nem haladhat tovább az üzlet, amíg Agrawal nem bizonyítja nyilvánosan az 5 százalék alatti arányt. A Twitter közben kijelenti, hogy most már mindenképp végig akarják erőltetni az üzletet, és arra sürgeti a részvényeseket, hogy szavazzanak igennel.
Május 27.: a tőzsdefelügyelet vizsgálja Musk korábbi, fentebb taglalt, 9 százalék körüli Twitter-részesedését, hogy annak tényét miért késve jelentette be.
Június 3.: lejár a további antitrösztvizsgálathoz kapcsolodó bejelentések türelmi ideje, innentől csak a Twitter-részvényeseken és még néhány szabályozói jóváhagyáson múlik a dolog.
Június 6.: Musk ügyvédei úgy fogalmaznak, hogy joga van nem teljesíteni az akvizíciót és elállni a megállapodástól. Továbbra is információkra vár a Twittertől, melyek segítenek neki megbecsülni a kamuprofilok arányát. A texasi főügyész még aznap vizsgálatot indít a Twitternél hamis adatközlés vádjával.
Június 8.: a Twitter végül belemegy, hogy adatjogosultságot adjanak Musknak minden nyilvános tweethez.
Június 16.: Musk Twitter-alkalmazottakkal találkozik, távmunkáról, sokszínűségről és a szólásszabadság védelméről beszél nekik, valamint arról, lehet, ő lesz a következő CEO-juk.
A Twitter tőzsdei árfolyama 2022-ben. Alig valamivel Musk ajánlata alatt zárta pályafutását a részvény. Forrás és ábra: Google Finance
Július 8.: a SEC-nek benyújtott újabb levél szerint Musk eloldalogna a dealtől, mondván, a Twitter nem teljesíti szerződésbe foglalt kötelezettségeit.
Július 12.: a Twitter bepereli Muskot, mert nem teljesíti ígéretét, és ezzel a Twitter üzletének is árt.
Július 18.: Musk a delaware-i tárgyalás időpontját jövő februárig tolná, de nem sikerül, a Twitter akarata érvényesül jobban, októberben tárgyalnák az ügyet, ha addig nem jutnának dűlőre a felek.
Szeptember 13.: a Twitter részvényesei is áldásukat adják a tranzakcióra.
Október 4.: Musk közli a tőzsdefelügyelettel, hogy az eredeti, 44 milliárd dollár körüli áron mégiscsak véglegesítené az üzletet. A Twitter is kijelenti, hogy hasonlók a szándékai. Minden azon múlik, megvannak-e már Musk hitelezői, valamint hogy Delaware-ben is elnapolják-e a tárgyalást.
Október 26.: Muskról mosdókagylóval a kezében posztolnak videót a Twitter főhadiszállásán. Azt hallani, alkalmazottakkal fog találkozni, és még a héten nyélbe ütik az üzletet.
Október 27.: a New York-i tőzsdén bejelentik, hogy október 28-án nem lehet Twitter-részvényekkel kereskedni, hiszen a bíróság október 28-at szabta meg határidőnek az akvizíció véglegesítésére. Musk hosszabb tweetben üzen a Twitteren hirdetőknek a platform és a hirdetési modell jövőjéről (három évvel az után, hogy azt posztolta, „utálom a hirdetéseket”), szélsőséges véleménybuborékokról, és arról, nem válhat olyan pokoli hellyé a Twitter, ahol bármit lehet mondani következmények nélkül.
Mint fogalmaz, nem pénzt akar keresni a Twitterrel, hanem az emberiségen akar segíteni.
A szövegben már múlt időben fogalmaz, azaz „ezért vettem meg a Twittert”. Aznap le is zárul az üzlet.
Október 28.: „A madár kiszabadult” – posztolja Musk. A SEC-en is hivatalosan bejelentik, hogy kivezették a Twittert a tőzsdéről, ergo megvan az új tulaj. Musk rögvest meneszti is Agrawelt, illetve több más felső vezetőt is a cégből.
Vége. Vége?
Ami azt illeti, érdekes lesz látni, milyen irányt vesz a platform, legyen szó új funkciókról, szolgáltatásokról, hirdetési modellről, szólászszabadságról, vagy akár a felhasználóbázis fiatalításáról. Valahol ijesztő, hogy minden kérdés végén egyetlen tulajdonos, Musk fog állni. Ismétlem: a világ leggazdagabb embere.
A 44 milliárd dolláros akvizíció zárultával tehát koránt sincs vége a történetnek, nemcsak platform és funkciók, de üzlet szintjén sem.
- Hiszen nehéz nem egyetérteni abban, hogy a Twitter irreális pénzért kelt el, üzleti teljesítményük nem feltétlenül indokolt ilyen magas összeget.
- Lehet, Musk most ennél magasztosabb szándékokról szónokol – az emberiség megmentéséről –, de azért fontos kérdés, hogy fog később profitálni a dealből, hogy vihetné esetleg újra tőzsdére a céget, esetleg kinek és mennyiért passzolja tovább annak egy részét vagy akár a teljes egészet.
