Funkcionális, mértéktartó, de mégsem unalmas központból irányítják a globális gyógyszercéget.
Az 1901-ben alapított Richter Gedeon Nyrt. nemcsak egy a hazai gyógyszergyárak sorában, hanem világszerte 12 ezernél is több alkalmazottjával és 800 milliárd forintnál is magasabb árbevételével az egyik legfontosabb magyar vállalat. A cég ma közel 50 országban van jelen, bevételeinek több mint 90 százaléka exportból származik.
A hazai székhelyű globális gyógyszercég működése kifejezetten atipikus volt, abban a tekintetben bizonyára, hogy a világon sok kevésbé jelentős cég van, ami sokkal fényűzőbb székházban működött. Náluk egyszerűen nem volt, vagy nem ez volt a fontos.
Józan visszafogottság
A helyzet az ezredforduló után kezdett megváltozni. Elsőként a Kémiai Kutató- és Irodaépület (röviden KKI) készült el a ZDA-Zoboki Építésziroda tervei szerint, jelezve az új időket. Az új székház ezen épület mellett, annak egyfajta gondolati folytatásaként, de mégis jól elkülöníthető esztétikával született meg.
Az új székház a Kőbányai út irányából. A kép jobb szélén látható az az épületrész, ami az új központ és a Kémiai Kutató- és Irodaépület között teremt kapcsolatot.
Bár az irodaházak versenyében nehéz manapság nagyot dobbantani, az épületet már „tervrajzkorában”, és az építés alatt is bemutattuk. És éppen azért, mert nem a világba harsogva akarja mutatni a vállalat súlyát, hanem intelligensen, finoman, józanul visszafogottan. Lássuk, milyen lett!
A 17 400 négyzetméter alapterületű, hat emeletes épület legszembetűnőbb eleme a homlokzatot megtörő hullám, melynek szimbolikus és funkcionális szerepe is van a tervezők szerint. Az új székházban mintegy 400 munkatárs irányítja a vállalatot, illetve a világszerte dolgozó 12 ezer kollégát.
Az épület életében központi szerep jut a lépcsőknek és a lépcsőfordulóknak. Nincs köztük két egyforma.
Az építészeti koncepcióban kiemelt szerepet kapott a funkcionalitás, azaz az hatékony munkavégzést támogató humánus és ergonomikus belső terek kialakítása, az innováció, amely a formavilágban és a modern építészeti technológiákban egyaránt visszaköszön, és a mértéktartás, amely az elegáns, letisztult, egyben időtálló megjelenésben ölt testet.
A közösségi és munkaterek tervezése során nagy hangsúlyt kapott a külső és belső zajforrások tompítása, a belső terek természetes anyaghasználata és színvilága, amely egyaránt támogatja az elmélyült, fókuszálással járó, valamint a közösségi, együttműködést igénylő munkafolyamatokat, ezzel is inspirálva a munkatársak tevékenységét.
Az épület legszembetűnőbb eleme a homlokzatot megtörő hullám.
A Richter Központ kialakításakor kiemelt figyelmet fordítottak a fenntarthatóságra és környezettudatosságra. A föld hőjét hasznosító talajszondák biztosítják a téli fűtést és a nyári hűtést, minimálisra csökkentve az épület energiaigényét.
Az épületben és környezetében kialakított zöldfelültek javítják a környék mikroklímáját és elősegítik a helyi biodiverzitás növelését, a zöld tetőkert pedig – az esővíz összegyűjtésével és hasznosításával pedig – hozzájárul a fenntartható vízgazdálkodáshoz.
A zöldfelületek javítják a környék mikroklímáját.
A Richter Központot többek között Zoboki Gábor tervező, Dr. Vizi E. Szilveszter, a Richter igazgatóságának elnöke, Orbán Gábor, a cég vezérigazgatója és Krausz Ferenc, Nobel-díjas fizikus jelenlétében adták át, 2024. július 13-án.
Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a megnyitó beszédében többek között elmondta, hogy a magyar innováció egyik vezető cége most minden szempontból méltó központba költözhet. „Ennek az épületnek az átadása a jövőbe vetett hitet is jelenti arra vonatkozóan, hogy a Richter a következő évtizedekben is több millió ember életét javítva magas minőségű és elérhető árú termékeket biztosítson.”
Az üveghomlokzat elé illesztett lamellák nemcsak jól néznek ki, többek között az árnyékolásban is van szerepük. Mind a 600 darabot egyedileg tervezték.
A belső tér tágas, nagyvonalú, mégsem hivalkodó. Az épület sok pontján feltűnő növények nem merülnek ki egy sarokban szomorkodó pálmában.
„Egy álom vált ma valóra, hiszen az új Richter Központ tele van pozitív energiával és felemel bennünket. Számomra ez az a hely, ahol a hazai tudás és a gazdasági erő találkozik. Ahol a minőség és a bátorság, a kreativitás és a józanság találkozik” – mondta Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója.
Zoboki Gábor, Kossuth- és Ybl-díjas építészmérnök korábbi interjúnkban felidézte, hogy a cég mintegy húsz évvel ezelőtt, még Bogsch Erik elnöksége idején döntött úgy, hogy arculatot akar kapni, ezzel a tervezéssel indult minden. A korszerű csomagolás, kutatás, gyártás és a vállalatvezetés akkoriban szanaszéjjel, mindenféle „maradék” épületekben volt elhelyezve. „Mi elkezdtük az egyes egységeket városrendezési egységekbe tömöríteni. Azóta rengeteg ipari épület lebomlott, zöldfelületek kerültek a helyükre.”
A kép hátterében a KKI épülete. Az összekötő szárny nemcsak a közlekedést szolgálja, többek között egy többfunkciós konferenciaterem is helyet kapott benne.
Az épület tervezője a megnyitó beszédében emlékeztetett rá, hogy a tervezőiroda és a gyógyszercég már 2004-ben elkezdett együtt dolgozni azon, hogy élhetőbbé, zöldebbé, környezetbarátabbá tegyék a környezetet.
„Az, hogy a kutatási központ mellé most felépíthettük a vállalatirányítás központját is, hihetetlen siker számunkra is. Minden alkotónak van ars poetikája: nekünk alapvetően az a fő gondolatunk, hogy megértsük azokat, akik majd használják az adott épületet, és ehhez igazítsuk azt, amit tervezünk. Ez a ház dinamikus, és kifejezi azt a flow-t, amit a Richter is: gyönyörű harmóniát, komplexitást, innovációt és humanitást egyszerre.”
Az új székház számokban:
- 17 ezer négyzetméter bruttó alapterület a felszín fölött és alatt
- 8400 négyzetméter hasznos iroda- és konferenciatér
- 400 állandó irodai munkahely
- 120 fős konferenciaterem
- 150 fős étterem
- 600 darab egyedileg tervezett árnyékoló lamella
- 2500 négyzetméter zöld tetőkert
- 400 négyzetméter vízfelület az épület körül
- 52 új fa és 20 ezer örökzöld cserje, illetve évelő növény az épület közvetlen közelében és a tetőkertben
- 2600 növény az épület belső tereiben
- 183 darab talajszonda gondoskodik a fűtésről, és részben a hűtésről
A fotók forrása: Richter Gedeon Nyrt., Zoboki Architecture&Design. A nyitóképen Zoboki Gábor építész. Fotó: Forbes.hu (archív)
