A NASA űrszondájának adatai kimutatták, hogy a Szaturnusz egyik holdja, az Enceladus felszín alatti óceánjában foszfor van jelen. Ez pedig kulcsfontosságú felfedezés.
Egy most publikált kutatás szerint a Szaturnusz körül keringő apró hold jeges burka alatt rejtőző, sós óceánban megtalálható az élet minden kulcsfontosságú építőeleme, ami arra utal, hogy a Földön kívül is lehet olyan hely a világban, ahol az általunk ismert élet fennmaradhat – írja a Wall Street Journal.
Az Enceladus egy körülbelül 480 kilométer átmérőjű hold, felszíne alatt 48 kilométerrel egy „óceánt” rejt, a hold déli pólusán található gejzírekből, kéregrepedésekből azonban kikerülnek innen a jeges részecskék a világűrbe. A kutatók ezeken a részecskéken keresztül tudták tanulmányozni azt, mit rejthet az Enceladus kérge, egészen pontosan azt, hogy milyen kémiai összetételűek a rejtett óceánok. Az eddigi kutatásokból az derült ki, hogy az Enceladus valamennyi kémiai alkotóelemmel rendelkezik, ami az élet kialakulásához szükséges – egyetlen egyet kivéve. Ez pedig a foszfor.
„Az általunk ismert élet nem működik nélküle” – mondta a lapnak Christopher Glein, a San Antonió-i Southwest Research Institute geokémikusa, az új kutatás egyik társszerzője.
„A DNS-ünk számára abszolút kritikus fontosságú.”
Amit mi életnek ismerünk, itt lehetséges
A Nature tudományos folyóiratban most megjelent tanulmányban a kutatók azt jelentették be, hogy a részecskék között foszforra bukkantak. Az élethez szükséges „alkotóelemek” közül tehát megvan az utolsó is, a másik öt: a szén, a hidrogén, a nitrogén, az oxigén és a kén. Az általunk ismert élethez tehát mindig szükséges feltétel adott.
A felfedezés nem jelenti azt, hogy az Enceladuson élet is van, csupán azt, hogy a tipikus földi élet fennmaradhatna rajta. A következő lépés az lehet az lesz, hogy kiderítsék, a holdon megtalálható-e az élet valamilyen formában, lakott-e.
A tanulmányt készítő kutatócsoport a NASA Cassini űrszondája által gyűjtött információkat vizsgálta, amely a Szaturnusz körül keringő, és a bolygó gyűrűit és holdjainak családját feltáró 13 éves küldetése során mintegy féltucatszor haladt el az Enceladus mellett. Az űrszonda a küldetését 2017-ben fejezte be, több mint 1000 mintát gyűjtött.
A következő lépés: megtudni, van-e élet a Földön kívül
„A hat bioesszenciális elem közül a foszfor messze a legritkább a kozmoszban” – mondta Frank Postberg, a berlini Freie Universität planetológusa, a tanulmány vezető szerzője a lapnak. Amikor a Cassini még küldetésen volt nem elemezték kellő pontossággal az akkor kapott adatokat, ehhez több idő kellett, azért csak most bukkantak rá a foszfor nyomaira. A kis mintanagyság várható volt.
A kutatók szimulációk után arra jutottak, hogy a Szaturnusz holdjának óceánjai jóval több foszfort tartalmazhatnak, mint a földi társaik. A kutatók szerint a Jupiteren túli bolygók holdjain megtalálhatóak hasonló kémiai feltételek azok óceánjaiban is. A Szaturnusz Titán nevű holdjára a NASA a tervek szerint 4 év múlva küldhet újabb szondát.
Az amerikai űrügynökség ugyanakkor már koncepció szintjén azon is elkezdett dolgozni, hogy küldetést indítson az Enceladus felszínére, ahol élet után kutatnának. Egy ilyen mintagyűjtés 2050-re lehet reális. A mostani eredmény ugyanakkor nagy lendületet adhat a külső Naprendszer holdjainak vizsgálatához.
Borítókép: az Enceladus. Forrás: NASA/Cassini küldetés
