Mármint ránézésre a síoktatáshoz. De egy osztrák síiskola alapításához ennél valamivel több szükségeltetik. Ezért breaking news, hogy a napokban megnyitott az első magyar tulajdonú Schischule Ausztriában.
A kamaszosan mosolygós, Ausztria-szerte elismert sítanár, Tumbász Gergő (40) – a továbbiakban csak Geri, mert mindenki így ismeri – hat évesen közölte síelni nem tudó mérnök édesapjával és jogász-újságíró édesanyjával: „én nyáron teniszoktató, télen síoktató akarok lenni. Ha nem jön össze, suli után nyugdíjba megyek”. Azt nem tette hozzá egyedül, hogy ő lesz az első honi síiskola-alapító Ausztriában. Ami némileg bonyolultabb feladvány, mint elsajátítani a puritán – Ferenc József kedvence, levesben főtt hús tormával – táfelspicc, avagy az osztrák konyha csimborásszója, a wiener schnitzel (rántott hús) receptjét.
Sógoraink ugyanis igen büszkék az általuk feltalált, mára egyeduralkodó alpesi stílusú síelésre, szakmai öntudattól és némi hagyományos provancionalizmassal karöltött protekcionalizmustól vezérelve – nota bene, a kilencvenes évekig nemhogy Skischule-t gründolni is lehetetlen volt idegenként, de még ingatlant sem lehetett egykönnyen venni turisztikai területen, igencsak vannak elvárásaik. Részint személyesek, miszerint osztrák állami szintű sportdiplomás (Staatliche), sítanárokat is képezhető oktatónak kell lenni hozzá, rendelkezni egy sí-hegyivezető (Skiführer) és egy síiskola-üzemeltvezetői képesítéssel, igazolt három éves tanítási gyakorlattal – mindezt reménybeli tulajdonosként abszolválva, alkalmazott nem elég hozzá -, hogy egyáltalán sísuli alapítási kérelemmel fordulhassunk egy helyi önkormányzathoz.
Geri az óvodáskori víziót komolyan véve már gyermekpedagógus hallgatóként is gyerek-síiskola vezetésből írta diplomamunkáját. Tizenhét évesen, korkedvezménnyel végezte el a magyar OKJ-s síoktatói tanfolyamot, majd 2002-ben az Anwärtert, és hét évvel később, második magyarként megszerezte az osztrák állami végzettséget (azóta is hárman vannak összesen), ami kemény munkával 3-4 év alatt is sikerülhet, ha van rá idő, pénz és nincs sérülés. Neki az első kettőből kevés volt, a harmadikból sok, így végül 2009-ben állt munkába, mint síoktató-kiképző.
Tumbász Gergely és az alpesi stílus
Ott vannak azonban a tárgyi feltételek is, vagyis (tartományonként némileg váltakozva, de épp Geri szűkebb pátriájában, Salzburg környékén a legszigorúbban) kell egy rendes iroda, hozzá sícipőben megközelíthetően egy legalább ezer négyzetméteres, leginkább vízszintes gyülekezőhely (Sammelplatz) szerződött használati jogosultsággal, ahonnan sícuccban felszerelve el kell tudni érni egy kezdőliftet. Vagyis a személyes felkészültségen és a tizenöt éves helyismereten és kapcsolati tőkén kívül, egy jól átgondolt és szerencsés kimenetelű területvadászat.
Ami bizony nem egyszerű kihívás még Google Maps és nyomában a földhivatali bejegyzések kutatása során sem. Ausztria normális kapitalista ország, nagyjából minden magántulajdon, a gleccserektől a Kitzsteinhorn csúcsáig. A síterepek leginkább az egykori grófok és falusi földtulajdonosok jókor, jó helyen lévő leszármazottai, az önkormányzatok, állami erdőgazdaságok, befektetők és az üzemeltető cég részvénytársaságaiként működnek. Nincs limitálva a sísulik száma, de a szóba jöhető területeket már vagy felvásárolták, vagy ügyesen és előrelátóan bérlik piacvédelmi megfontolásból a helyi Skischule-k. Így hát nem elsősorban szabad placcot, hanem együttműködő partnert kell hozzá keresni.
Nos, ez jött össze Gerinek a sok kisebb, és néhány jókora síterepet összegző és így az egyik legkiterjedtebb, Salzburg melletti Ski Amadé régióban, a Hochkönig-rendszerhez tartozó Maria Alm Hinterreit nevű, családi üzemeltetésű terepén. Ami nem a pályák és a liftek száma miatt népszerű de itt van az egyik legjobb, a tulajdonos által továbbfejlesztett módszerrel, vízzel beinjekciózott, kikeményített, “glatt jeges” FIS gyakorlólejtő, “ide jár a fél világkupa edzeni”. A többi pedig kezdők tanítására optimális, a nagy pályák pedig pár perces buszozással könnyen elérhetők. Ez is a vízió: Geri eleve a síoktató-képzés felől közelít, legyen itt a család, tanuljanak a gyerekek, ha pedig a szülők is leckéket akarnak venni, akkor viszi őket is, komoly kiképzésre, az oktatóképzés színvonalát is elérhetővé téve mindenki számára.
Eleve, ha a tartományban síiskolád (Standort) van, oktathatsz bármelyik síterepén, adhatsz simán magánórákat, szerződhetsz szállásadókkal, mehetsz a hegyre csoportokkal, nem kell a helyi iskolákba tagolódni. És így a Kitzsteinhorn gleccsere miatt a szezon is megnyúlik, október közepétől akár júliusig – nyáron pedig kereshetünk egyéb elfoglaltságot, hegyi biciklis kiképzést, túravezetést, e-roller kölcsönzést, ahogy Tumbász Gergő is teszi. Aki amúgy is sok lábon áll: iskolája mellett továbbra is képzi a hivatásos síoktatókat a Snowsports Academy-nél, az ősi norvég technikából eredeztetett Telemark-centert – kölcsönzőt, boltot, kurzusokat – üzemeltet (immáron ezt is Hinterreitben), sportolói és oktatói hírnevére alapozva technikai tréningeket és táborokat szervez.
Mindezt egyéni vállalkozóként, egyrészt mert a jogosultság amúgy is személyre szól és egyéni felelősséget jelent, másrészt egy társaság alapításához és működtetéséhez ott sokkal nagyobb tőke és éves forgalom szükségeltetik, valamint több tag esetén mindegyiknek produkálnia kell a részletezett, nem annyira pénzügyi befektetőkre szabott személyi és tárgyi feltételeket. Nem is az indulótőke a legnehezebb tényező: ha megvannak a diplomák és a szerződött területek jogai, úgy húszezer euróból neki lehet kezdeni (persze a felső határ a csillagos ég, egy jól felszerelt Kinderland saját mozgójárdával, kellő kapacitással már milliós tétel lehet), végső soron a gyerekek tanításához “elég egy kevés lejtő, néhány zacskó gumimaci és pár kesztyűbáb a zsebben”.
Gerinek egyelőre három – magyar – oktatója van (akadnak tiroli intézmények, ahol 2-300 fős a tantestület), de december 25-én megvolt az első oktatási nap, az első csoportokat a februári síszünetre várja. Az árak a környékbeliekhez igazodnak, a négy napos, kétórás tanrend 140, egy egy-két fős 120 perces privátfoglakozás 138 euróba kerül (nehéz is lenne eltérni tőlük, az oktatási árak is céhesen leszabályozottak, legalábbis az önkormányzatok által kijelölt minimum díjszabás értelmében, amit az iskolák jellemzően úgy huszonöt százalékkal überelnek maximum). A célcsoport egyelőre kimondottan a magyar nebulók, meg persze mindenki, aki betéved a hinterreit-i irodába.
Első nap az iskolában
Tumbász Gergő tizenöt éve azzal a vízióval indult neki az osztrák síoktatóképzésnek, hogy teljesítsen minden feltételt és egykor majd saját iskolája legyen. A szándék, hogy még az idén belevág, ősszel született meg, azóta “pörgés van, mint állat, a múlt héten kaptam meg a papírokat, addig semmi biztosat nem lehetett csinálni”, mondta a sokadik alkalommal összejött, december huszadikai skype-interjú folyamán – és karácsonykor már el is indult az oktatás. Közben készült el a weblap is, a grafika Geri felesége munkája, a többi az övé. “A huszonnégy óra mostanában kicsit karcsú”, de “már a csodájára járnak, hogy megcsináltam”.
