Az elmúlt másfél évben példátlan ütemben értékesítettek állami ingatlanokat Magyarországon – sok esetben vérre menő licit nélkül.
Mi történt? Az elmúlt másfél évben mintegy ötszáz állami ingatlant értékesített a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt., írja a G7.
Miért fontos ez? Az állami ingatlanok eladási hulláma (minisztériumi épületek, irodaházak, vállalati telkek, egykori szálloda és korábbi irattár) 2024-ben indult, és az idei első negyedévében érte el csúcspontját. Magyar Péter egy márciusi posztban kérte számon a kormányon, hogy miért hirdették meg a választás előtt eladásra a pénzügyminisztérium épületét.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A G7 cikke szerint már az eladási hullám önmagában is felveti annak a lehetőségét, hogy a választás előtt gyors ütemben próbálnak értékesíteni nagy értékű állami ingatlanokat. A bérlőkkel együtt eladott vagy így árverésre bocsátott irodaházak esetében ez az értelmezési keret még hangsúlyosabban jelenik meg.
Kontextus. 2024 októbere és 2026 tavasza között
az MNV aukcióin 19 olyan tranzakció zárult, amelynek értéke meghaladta az egymilliárd forintot.
- Ez jelentős ugrás a korábbi évekhez képest, amikor is éves szinten jellemzően csak néhány ilyen nagyságrendű eladás történt.
- Az MNV ingatlaneladásokból származó bevétele 2024-ben már rekordközeli volt, 2025-re pedig a szerződésadatok alapján meghaladhatta az 57 milliárd forintot.
- Az idei első negyedévben további mintegy 26–27 milliárd forintnyi ingatlanvagyon cserélt gazdát.
Mire érdemes figyelni? 2016 és 2023 között az éves ingatlaneladási bevételek jellemzően 11–26 milliárd forint között alakultak. A mostani szint ehhez képest többszörös növekedést jelent. Nem minden esetben alakult ki éles verseny, a milliárdos értékű aukciók jelentős részénél mindössze egyetlen ajánlat érkezett, így az ingatlanok sokszor a kikiáltási áron keltek el.
A 19 nagy értékű ügylet összesített 102 milliárd forintos értéke így mindössze mérsékelt, nagyjából 5 százalékos felárat tükröz az induló árakhoz képest.
Hogyan tovább? Az MNV úgy reagált a G7-nek, hogy az értékesítések célja az állami működés hatékonyságának javítása és a fenntartási költségek csökkentése, miközben az intézmények új ingatlanokba költözése biztosítva marad.
