Megújult a Forbes magazin, odatették magukat Amerikában

Új dizájnt kaptunk Amerikából, és boldogok vagyunk vele. A legtöbb változáshoz kell egy kis idő, míg hozzászokik az ember, ehhez nekem igazán nem kellett. Kézbe vettem az új amerikai lapot […]

Bővebben

Egyre többet költenek a cégek, hogy felvegyék a harcot a munkaerőhiánnyal, de hiába, ha nincs, aki dolgozzon

Egyre több pénzt és időt ölnek a cégek a toborzás-kiválasztás folyamatába, a növekedésüket azonban a munkaerőhiány akadályozza, derült ki a Profession.hu kutatásából.

Az állásportál munkatársai 234 véletlenszerűen kiválasztott cég válaszai és „az NRC közel 400 magyar vállalkozás bevonásával készített felmérésnek tanulságai” alapján állították fel a hazai munkaerőpiac nyugtalanító diagnózisát, miszerint hiába költenek egyre többet HR-re a cégek,

egyszerűen nincs elég képzett ember a pozíciók betöltésére.

Bár a válaszadó cégek több mint fele megnövekedett állománnyal kezdte az évet, kétharmaduk pedig 2019-ben is növekedéssel számol, ehhez a korábbinál több toborzási csatorna szükséges. A válaszadók 92 százaléka informális úton is keres embereket, 83 százalék pedig online állásportálok szolgáltatásait is igénybe veszi. Ezen felül 67 százalékuk épít adatbázist a „spontán jelentkezésekből”, noha ez a stratégia a GDPR bevezetése óta meglehetősen aggályos.

Ugyan a toborzással és kiválasztással foglalkozó állomány csak a cégek negyedénél nőtt, 54 százalékuk több időt és erőforrást szán erre, mint korábban. Az új dolgozók felkutatására általában 50 és 500 ezer forint közötti összeget költöttek idén a cégek, csak 17 százaléknak került egymillió forintnál többe a keresés.

A legnagyobb kihívást a „nem megfelelő minőségű jelentkezők” áradata okozza: az állásra pályázók 82 százaléka egyszerűen nem alkalmas az adott pozícióra, a maradék 18 százalékét pedig ádáz harc folyik.

Mivel a jó munkaerő ritka, a dolgozók megtartása is nehezebbé válik. A fizikai dolgozók megtartása a megkérdezett cégek felénél központi probléma, a vállalatok többek között a tőkeerős konkurenciát, a motiváció hiányát és a fiatal munkavállalók türelmetlenségét jelölték meg az elvándorlás okaként. De persze csak a bérezés után: a válaszadó cégek tavaly átlagosan 9,4 százalékos bérfejlesztést eszközöltek, ez az arány idén 8,4 százalék, jövőre 9,1 százalék a terv. A leggyakoribb ok a bérfejlesztésre a munkaerő megtartása.

Legtöbbet a 20-29 éves, Y-generációs munkavállalók mozgolódnak, és bár hét éve még a diplomások váltottak legtöbbször állást, mostanra az érettségivel rendelkezők váltak vezetővé, de még a nyolc általánost végzettek is egyre többször váltanak munkahelyet.

 

„Az volt a kihívás benne, hogy mindenki azt mondta, hogy ne, ne, ne! Mi meg azt, hogy de, de, de.”

Rétai Martin, a PocketGuide alapítója