Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fotó: Science in HD, Unsplash

Egyre több a női feltalálóhoz köthető szabadalom, de Európa nincs az elsők között

Csökken a nemek közötti szakadék a szabadalmi bejelentéseket vizsgálva. Nem csak a nemzetközi, a hazai adatok is jövőbemutatóak, de Európa lemaradása egyértelmű, Latin-Amerikában és a Karibi-térségben a legmagasabb a női feltalálók aránya.

Nemzetközileg csökken a nemek közötti szakadék a szabadalmi bejelentések arányában, áll a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) sajtóközleményében. A World Intellectual Property Organization (WIPO) adatai alapján 2000-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentések 9 százalékát lehetett női feltalálóhoz kötni, míg 2020-ra ez az arány 16,5-ra növekedett – de biztatóak a hazai adatok is.

A WIPO adatai alapján egyértelmű, hogy a nők bizonyos területekre specializálódnak: az öt szakterület, ahol a legmagasabb a feltalálónők aránya a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti szabadalmi bejelentésekben a biotechnológia (30 százalék), a gyógyszeripar (29 százalék), az élelmiszerkémia (29 százalék), a biológiai anyagok elemzése (26 százalék) és a szerves kémia (25 százalék). A munkáltató típusa is számít, a WIPO kutatása szerint az akadémiai szektorban benyújtott összes PCT-bejelentés 51 százalékában szerepeltek női feltalálók, míg az üzleti szektorban ez az arány csak 30 százalék.

„A magyarországi adatok sok hasonlóságot mutatnak a nemzetközivel. Az SZTNH 2017-ben vizsgálta meg a nemzeti bejelentéseket, amiből kiderült, hogy a 2000-2015 időszakban a női feltalálók aránya 13,3 százalékot tett ki. Érdemes megemlíteni, hogy a hivatal kezdeményezésére létrehozott, kiemelkedő feltalálói tevékenységet elismerő Jedlik Ányos-díjat idén két kutatónő, Karikó Katalin kutatóbiológus, illetve Fekete Andrea gyermekgyógyász is megkapta” – emeli ki Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke. Hozzátette, a magyar eredetű bejelentésekben ennél kicsit nagyobb volt a nők aránya (14,3 százalék).

A magyar feltaláló nők körében a szakterületek közül a mikrostrukturális és nanotechnológia (31 százalék), a biotechnológia (29 százalék) és a szerves kémia (28 százalék) voltak a legnépszerűbbek.

Az amerikai National Center for Women and Information Technology megállapította, hogy a vegyes nemű kutatócsoportok kimutathatóan sikeresebb szabadalmakat hoztak létre, ráadásul azt is bebizonyították, hogy a kisebbségek, az alacsony jövedelmű családok és a nők lehetőségeinek javítása a gazdasági növekedést is gyorsítja.

Bőven van még hova fejlődni, hiszen a növekvő arány ellenére Európa nem áll az elsők közt.

Míg Latin-Amerikában és a Karib-térségben 19 százalékkal a legmagasabb a női feltalálók aránya, Észak-Amerika és Ázsia 17 százaléka után következik csak Európa, ahol 14 százalék ez az arány.

Ennek az aránynak a növekedését azonban számos kihívás nehezíti. Pomázi szerint fontos, hogy minél többet beszéljünk a szellemitulajdon-jogok értékéről vagy a szellemitulajdon-védelmi rendszer működéséről és ösztönözni kell, hogy több nő tanuljon természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területeken, ahol egyrészt mentorálásban részesülnek, másrészt megkapják a munkájukhoz szükséges forrásokat.

Borítókép: Science in HD / Unsplash
Oszd meg!