Felmérést készített a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért arról, hogy hogyan és miből élnek a magyar zenészek.
Kiderült, hogy a zenészek többsége nem zenei tevékenységből él, valamint egy jó évben átlagosan 4 millió,míg egy rossz évben 950 ezer forintot keres zenei tevékenységgel.
A zeneipar szíve: a zenészek
A felmérés szerint a zenészek többsége (több mint 75%) elsősorban nem zenélésből él, hanem kikapcsolódást, feltöltődést,hivatást és küldetést jelent számukra a zene. A válaszadók 87% gondolja úgy, ha megengedhetné magának,akkor csak zenével foglalkozna. Többségük, ha újrakezdené, nem változtatna a döntésein.
Forrás: ProArt a Szerzői Jogokért
Miből élnek a zenészek?
A legtöbb zenész informatikai és programozási területen dolgozik, de akadnak olyanok is, akik építőiparban,kereskedelemben, oktatásban, szakmunkásként vagy autóbuszvezetőként dolgoznak. Azoknak azenészeknek, akik ténylegesen a zenélésből élnek, jövedelmük 57%-át az élőzenei koncertek, fellépések adják. Ezt követik a jogdíjbevételek (20%) valamint a rögzített zene értékesítéséből (fizikai vagy digitális eladások) származó bevételek (6%) – írja közleményében a ProArt Szövetség.
Mi kell a sikerhez?
A megkérdezett zenészek szerint a sikeres zenei pálya három legfontosabb összetevője: YouTube-jelenlét,Facebook-kommunikáció és élő fellépések. A felmérésben részt vevő zenészek többsége szerint ugyanelengedhetetlen a jelenlét a digitális platformokon, az ebből származó személyes bevételeik a teljesjövedelmüknek csak a 2%-át érik el A kiadói bevételeknél viszont már a legnagyobb (50% fölötti) hányadota hangfelvételek digitális értékesítései teszik ki. Magyarországon 25%-kal nőtt a digitális értékesítés,
amelyből a legdinamikusabban növekvő szegmens az előfizetéses streaming. Ugyanakkor a reklám alapústreaming bevételek is nőttek — 2016-ra a magyar digitális zenei piac 87%-át a streaming adják.
A ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A szövetség kiemelt célja a társadalmi tudatosság felkeltése az alkotás értéke és a szerzői jog jelentősége iránt.
