Egyre többeknek van szükségük profi, minőségi fotósra, de nincs tudásuk, sem idejük kiválasztani a megfelelőt. Ezt a terhet akarja levenni a megrendelők válláról a Photon, miközben a fotósoknak folyamatos bevételt biztosít. A platformjuk pár hete indult, befektetést két éve a Telenortól kaptak, a fejlesztést viszont saját bevételeikből fejezték be. Rámennek a videósokra is.
„Az első szerződést, amit megkötöttünk, az apukájának kellett aláírnia, mert Sári még nem volt 18 éves”
– meséli Molnár Benedek, a jövő jogászainak platformja, Arsboni alapítója, aki azóta is együtt dolgozik Volom Sárával, a Photon nevű fotós startup alapítójával, aki tényleg nagyon fiatalon kezdett bele az üzletelésbe.
A fotósok Uberjének, azaz egy olyan platformnak az ötlete, ahol a megrendelők és a fotósok gyorsan egymásra találhatnak, egy középiskolás vállalkozás-szimuláción született. „A gimi utolsó évében jelentkeztem a Uschool és a BCCH vállalkozói szemléletmódot oktató programjába. Ez kicsit olyan, mint egy akcelerátor gimiseknek, ötlet nélkül mész oda. Akkor kellett egyetemet választanom, és rájöttem, hogy mennyire sok mindent nem tudok a világról, nem tudok dönteni arról, hogy merre akarok továbbmenni, több időt akarok abba belerakni, hogy feltérképezzem a lehetőségeimet” – meséli Volom Sára a kezdeteket. Az egyetem kihagyása nem volt túl népszerű ötlet ismerősei és szülei körében, csak néhány startupper ismerőse szerint volt értelme. „Nagyon sok kockázata van annak, hogy nem keretek közé mész, ahol végig vezetnek az ideális lépéseken. Ez sokkal ingoványosabb terület, amit van, aki jól tud venni, van, aki kevésbé. Vannak olyanok, akik itt meg tudnak csúszni, de én éreztem, hogy nem fogok megcsúszni. Mert megvolt a fejemben, hogy mit akarok” – mondja Sári.
Volom Sára, a Photon alapítója – fotó: Sebestyén László
Ekkor 2017-et írtunk, az érettségi után jött a nyári szünet, egy barátokból álló csapattal nekiálltak az ötlet megvalósításának. Szeptemberben beválasztották őket a Telenor akcelerátorprogramjába. „Ez fordulópont volt. Egyrészt nagyon örültem ennek a lehetőségnek, de közben megijedtem tőle. Ha kapsz valakitől pénzt, az egyfajta felelősséggel is jár”. Sári ekkor úgy döntött, szülői segítséggel kifizeti a többiek eddigi munkáját, egyedül lesz tulajdonos az induló cégben, és új csapatot válogat, már velük megy neki az akcelerátor-programnak.
Ügynökségi lábbal haladtak előre
A Telenortól 7 millió forintos befektetést kaptak hét százalékért cserébe, plusz három mentort, Simó Györgyöt, Varga Zoltánt és a Nagy Dénest (további egy, illetve fél-fél százalékért). A pénz és a mentorok mellé workshopokat kaptak, sokszor egész nap csak velük foglalkoztak adott témában, ha pedig szerettek volna megjelenni egy kiállításon, a Telenor azt is elintézte nekik. Cserébe a Telenor üzleti tervet, évi beszámolót és egy demózást kért. „A Telenor Accelerate programban minden bejutott startupnál már a kiválasztásnál is fontos szempont volt, hogy az ötletben legyen nemzetközi növekedési potenciál. A jó ötlet és a mögötte álló csapat, a mentorok segítsége és a hazai piac kiváló környezet a termékké, szolgáltatássá alakított ötletek bevezetésére, gyakorlati működésük tesztelésére, további növekedést pedig a nemzetközi piacra történő bevezetés jelenthet” – mondta el Takács Zoltán, a Photont is felkaroló Telenor Accelerate program egykori vezetője. “Az volt a cél, hogy felkaroljunk startupokat a programban, és ha a szolgáltatási portfóliónkba illeszkedő lehetőséget látunk bennük, akkor akár integráltan dolgozzunk együtt a jövőben” – mondja Egyed Gábor, a Telenor kommunikációs szakértője.
A hétmilliós befektetésük fél évre volt elég, ennyi idő alatt viszont nem készült el a platformjuk. Úgy döntöttek, elkezdenek bevételt termelni abból, amit később automatizáltan, a platformon csinálnak majd: ügyfelek és fotósok összekötéséből, így kvázi ügynökségként, kézi vezérléssel. Jól számoltak. „Mélyen beleláttunk az összes folyamatba és piaci sajátosságba, ez hasznos információ, tudás volt” – magyarázza Sári. És az ügyfelekből pénz is lett, ebből finanszírozni tudták a további fejlesztést, mostanra, bár fizetést még nem vesznek ki, a partnereiket folyamatosan tudják fizetni.
Amikor pénzszűkében voltak, akkor kezdtek el fizetős szakmai meetupokat is szervezni. Ezzel egyrészt szintén bevételt tudtak termelni, másrészt fotósokból álló, szakmai networköt építettek, ráadásul a márkát is már azelőtt elkezdték bevezetni így, mielőtt a platform elkészült volna, nem a bejelentésen találkozott először vele a szakma.
Összekötik a keresletet a kínálattal
A platformon bármikor regisztrálni tudnak a fotósok, ez egy háromfordulós felvételi első lépése: portfóliót kérnek be a jelentkezőktől, itt a stílust mérik fel, a Photon eddigi adatai alapján itt a jelentkezők 20 százaléka felel meg. „Olyan embereket keresünk, akik első körben szolgáltatók. Sok olyan fotós van, aki alkotói fotógráfiát tanult, és nehezen tud túllépni azon, hogy alkalmazott fotográfiánál a megrendelőnek dolgozzon. Olyanokat keresünk, akik meg akarják és meg is értik a megrendelő igényeit” – mondja Sári. Aztán személyes meghallgatás jön, majd fotózás-típusoként kérnek be képeket a fotósoktól, hogy besorolhassák a megfelelő kategóriákba.
A megrendelők szintén a honlapra regisztrálhatnak, ha rendelni is szeretnének, pár lépéses folyamatban kell megadniuk, pontosan mit. Ki kell választaniuk a megfelelő kategóriát – pl. enteriőrfotózás vagy rendezvényfotózás -, aztán a honlap összeköti őket a kategóriának megfelelő, három (a Photon által korábban már kiválogatott), leggyorsabban reagáló fotóssal, akik közül már a megrendelő választ portfóliójuk alapján. A Photon fixáras csomagokat ajánl fel, ugyanannyi fotóért és ugyanazokért a feltételekért mindig ugyanannyit fizet az ügyfél, mindegy, melyik fotóst választja. A Photon a közvetítésért bruttó húsz százalékot kér az árból.
Az ügyfél végül a Photon céges Wetransferén keresztül kapja meg a képeket. Sáriék szerint olyan nem történhet, hogy egy fotós nem jelenik meg a munkára, ha bármi közbejönne, azonnal tudnak ugrasztani másokat. A fotós pedig, ha indokolatlanul mondja le a munkát, először csak figyelmeztetik, ha ez megismétlődik, akkor viszont kizárják a rendszerből.
Böheim Gábor, a Photon marketingese és Volom Sára, alapító – fotó: Sebestyén László
A platformon egyelőre a könnyebben sztenderdizálható fotózások vannak, egy személyesebb kapcsolatot igénylő esküvői fotózást továbbra is több megbeszéléssel, ügynökségként végeznek el, de a cél az, hogy egyre több munkát sztenderdizáljanak. Ezek a gyorsan elvégezhető, ismétlődő munkák viszonylag biztos bevételt jelentenek a rendszerben lévő fotósoknak, így meg is éri nekik ott maradni.
Rámennek a videóra
„A növekedéssel is lépést kell tartani, a fotósnak legyen az az élménye, hogy pörög a platform” – magyarázza Böheim Gábor, a Photon marketingese növekedési startégiájukat, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy csak olyan arányban fogadnak be új fotósokat a platformra, ahogy a megrendelések száma is növekszik. A Photonnak 2018 márciusától 75 fotós és 17 videós megrendelése volt (a négymilliós bevételben ez körülbelül fele-fele arányt jelentett) , idén pedig eddig 51 fotós és 6 videós projektje. Sáriék azt látják, hogy a fotózás és videózás, a vizualitás piaca egyre jobban növekszik, ami egyrészt a közösségi médiának köszönhető, másrészt annak is, hogy a multik mellett egyre több kis- és középvállalkozás ismeri fel, hogy vizuálisan is kommunikálnia kell. A tervek szerint megpróbálják majd a videós projekteket is minél jobban sztenderdizálni, azokat is bevezetni a platformra
Most újabb, nem túl nagynak számító, 40 milliós tőkebevonást terveznek: „Könnyű belépni, nem drága termék, a fotózást, videózást mint szolgáltatást pedig mindenki ismeri” – mondja Sári, miért elég ennyi pénz a továbblépéshez. Ráadásul, folytatni akarják a bevétel termelését, ami szintén segíti őket a továbblépésben. Ebből a pénzből főleg a platformhoz fejlesztenek majd új funkciókat, a későbbi cél pedig a régiós terjeszkedés, ehhez viszont már újabb tőkebevonással számolnak.
Borítókép: Volom Sára, a Photon alapítója – fotó: Sebestyén László
