Haszonélvezője a családtámogatási programnak az ingatlanpiac: rengeteg a munka és növekednek az árak is, miközben egy burkolóra lassan annyit kell várni, mint egy kardiológusra. Sokat tehetne még az állam, hogy jobb legyen a keresleti és a kínálati piac is: szakmai képzéseket, bérlakásprogramot is indíthatna, mondta Balla Ákos ingatlanfejlesztő az Ígylakunk.hu-nak.
Jól járt az ingatlanszektor a magyar családtámogatási rendszerrel, a kiszámítható környezetben ugyanis megnövekedett a kereslet az ingatlanok iránt. Az árakat is pumpálták ezzel, a szakemberekre és az építőanyagokra azonban rengeteget kell várni.
Sokat kéne még tennie az államnak, hogy normalizálódjon a helyzet.
Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője az Ígylakunk.hu-nak adott interjújában foglalta össze a családtámogatás piacra való hatását, valamint azt, hogy milyen lépéseket lenne érdemes megfontolni a szektor további támogatására, a lakhatási kérdések megoldására.
Nem a piacnak szólt, mégis jól járt az ingatlanszektor
A magyar családtámogatási rendszer elsősorban a gyerekek születésének megemelését helyezte előtérbe, így nem közvetlen cél volt a lakásépítés növekedése. A kiszámítható környezet azonban még az áremelés negatív hatásait is jól vette.
„Nem voltak 180 fokos irányváltások” – mondta Balla Ákos, utalva a családtámogatások állandóságára.
„Az az ingatlanfejlesztő, aki még a jövő évben sem tudja elindítani a projektjét, miközben objektíve kedvező a környezet, annak valószínűleg más problémája van” – tette hozzá a szakember.
Az áfavisszatérítési támogatásról elmondta, hogy az öt százalékos áfa jól átgondolt mérték, ezt még az ingatlanfejlesztők is örömmel fizetik be. Az energiatudatosságban egyelőre még rosszul állunk, de előremutató, hogy ez is már felkerült a támogatások palettájára.
Nagy hátrány azonban, hogy a szakemberképzés még mindig bukdácsol itthon.
„Sajnos tipikus probléma, hogy felhasználná valaki a támogatást pl. a fürdőszobája felújítására, csak éppen nem talált burkolót, kőművest, festőt. Szerintem ennek a megoldására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni” – nyilatkozta Balla.
Nagy a hiány, csak a beköltözhető ingatlanokat keresik
„Manapság nagyjából a kardiológushoz és a burkolóhoz a legnehezebb időpontot kapni, körülbelül fél évet kell várni” – mondta a szakember a támogatások hatásáról. Pörgeti a munkamennyiséget az otthonteremtésre fordított állami keret, az építőanyagokra is sokat kell várnia annak, aki felújítana.
„Ráadásul drága is. Tapasztaltunk olyat is, hogy egyik napről a másikra tizenöt százalékkal emelkedett az ár” – nyilatkozta Balla.
A felújításokra való várakozás, az anyagok drágulása pedig a keresletet is alakítja: szinte kizárólag csak beköltözhető ingatlanokra van igény a használt lakások esetében, ahol maximum egy tisztasági festés kell. Eltűntek a rossz állapotú ingatlanok a piacról, ma már befektetési céllal sem keresik a felújítandó lakásokat, mert túl nagy a kockázat.
Nem keresik a felújítandó épületeket. Sokat kéne várni rá. fotó: ingatlan.com
Az elmúlt években 60-80, de 100 százalékkal is növekedhettek az árak, azonban a Balla felhívta a figyelmet arra is, hogy „almát hasonlítunk össze körtével”: ma már nem a bedőlt devizahiteles, méltánytalan helyzetben vásárolt ingatlanok vannak a piacon, más a motiváció az eladói oldalon. Régebben a felújítandó, most a felújított lakások mennek.
„Az áremelkedés nagy részét én az otthontámogatások számlájára írom” – nyilatkozta Balla. A támogatások bevezetése előtt a szakember szerint egy fél-egyéves felkészítő programot kellett volna csinálnia az államnak, amivel minél több kivitelezővel készülhettek volna fel a megnövekedett keresletre.
Téves felfogás, hogy mindenkinek legyen saját lakása
Lemaradásban van a magyar bérlakásprogram is, ami megreformálhatná az ingatlanpiacot a bérleti díjak kontrollálásával. A támogatási rendszer bevezetésével a piaci bérleti díjak is csökkenhetnének, hiszen nyomás lenne a piaci szereplőkön is.
Ez a gyermekes családoknak segítene, akik a piaci árnál alacsonyabb, méltányos bérleti díjat tudnának fizetni.
„Szerintem téves felfogás, hogy mindenkinek legyen saját lakása. Szerintem annak legyen saját lakása, akinek jó jövedelme van, mert ma a saját lakás egy jó jövedelmű kategóriába sorolható családnak megfizethető” – mondta Balla Ákos.
A túl magas költségek és a nem túl fényes befektetési lehetőség miatt azonban lehet, hogy nem épülnek meg ezek a lakások, erre az államnak kéne reagálnia egy fenntartható modellel, amiből később tőzsdei terméket is lehetne csinálni.
Balla szerint a kamu támogatási célokat ki kéne venni felújítási programokból: fontos, hogy ne lehessen például jakuzzit építtetni. „Láttam ilyen hirdetést, és nem azt mondták, hogy a termék milyen jó, hanem hogy ezt megkaphatod állami támogatásra. Ezeket, azt gondolom, nem kell támogatni állami pénzzel.” – mondta Balla.
Borítókép: Unsplash/ Chuttersnap
