Kétmillió fölötti vendégszámot regisztráltak Budapesten 2019 első félévében, ez tíz százalékot meghaladó bevételnövekedést jelent a fővárosi szálláshelyeken. A külföldiek pörgetik a piacot, a szobaárak is nőttek.
A KSH frissen publikált, január-június havi statisztikái alapján megrajzolható Budapest kereskedelmi szálláshelyeinek első féléves teljesítménye. Miközben az összes vendégforgalom érdemben nem nőtt, a szállodák bevételei továbbra is minden korábbi eredményt túlszárnyalnak. Az ázsiai vendégek egyre több időt töltenek Budapesten – derül ki többek között a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ elemzéséből.
Júniusban a budapesti kereskedelmi szálláshelyek összes bruttó szállásdíj árbevétele meghaladta a 17,5 milliárd forintot (+16,2%). A külföldi vendégektől származó szállásdíj árbevétel ennél is nagyobb mértékben, 17,4%-kal nőtt, és meghaladta a 16 milliárd forintot, ami nem függetleníthető attól, hogy június 13-16. között Budapesten rendezték az Európai Dialízis és Transzplantációs Társaság (ERA-EDTA) 9000 fős megakongresszusát. A januártól júniusig terjedő időszakban a bruttó szállásdíj árbevétel összességében elérte a 73,5 milliárd forintot.
Ez 10,2%-os növekedésnek felel meg, ami összességében hasonlít 2018. első félévi dinamikájához, de a külföldi és a belföldi forgalom között jelentős átrendeződések mentek végbe: míg a külföldi szállásdíj bevételek rekord mértékben, 11,8%-kal nőttek a január-júniusi időszakban, addig a hazai vendégektől származó árbevétel-növekedés 2019-re gyakorlatilag elolvadt (-2,9%): az olló ismét kinyílni látszik a külföldi piacok javára. Némileg árnyalja a képet, hogy egyedül június hónapban a belföldi szállásdíj bevételek 4,4%-kal nőttek, ami nagy részben köszönhető a rendkívül színes nyár eleji fesztiválkínálatnak, kiemelve a pünkösdi hosszú hétvége rendezvényeit, ami idén a júniusi forgalomnak kedvezett, és sok belföldi látogatót is vonzott, valamint a Budapesti Nyári Fesztivált a Margitszigeten és a Városmajorban.
Magas kihasználtság, rekord szobaárak
A év első 6 hónapjára vetítve a kereskedelmi szálláshelyek szobafoglaltsága meghaladta a 70%-ot a fővárosban, miközben a férőhely-kapacitás kihasználtsága egyetlen szállodai kategóriában sem csúszott 50% alá, sőt, a kategória nélküli egységekben és a gyógyszállodákban 7-8%-os növekedést mért a KSH. Az egy kiadható szobára jutó bruttó szállásdíj bevétel a teljes első félévben 18.571 forint (+8,5%) volt Budapesten, és a 4 csillagos szállodák ezen belül is kiugróan magas (+14,7%-os) növekedési rátát mutattak.
A statisztikai mérések történetében először fordult elő, hogy egy szoba bruttó átlagára már az első félévben meghaladta a 25 ezer forintot Budapest kereskedelmi szálláshelyein (26 404 forint, +8,5%).
A vendégforgalmi adatok esetében az idei év első hónapjaiban beállt trendek folytatódtak tovább. Januártól júniusig 2 084 615 vendég 4 798 642 vendégéjszakát töltött el Budapest kereskedelmi szálláshelyein (a növekedés 1%-on belüli mindkét dimenzióban). Egyedül június hónapban 411 206 vendégtől 923 612 vendégéjszakát regisztráltak (+2,1% mindkét dimenzióban), hozzátéve, hogy mindez kizárólag a külföldi vendégforgalomnak köszönhető.
Honnan jött a legtöbb turista Budapestre?
(2019. január-június vendégéjszakái alapján, 2018 első hat hónapjához viszonyítva):
- Egyesült Királyság: 451 689 vendégéjszaka, +6,8%
- Egyesült Államok: 342 272 vendégéjszaka, +8,4%
- Németország: 319 566 vendégéjszaka, –3,3%
- Olaszország: 270 707 vendégéjszaka, –8,3%
- Oroszország: 198 753 vendégéjszaka, +1,8%
- Franciaország: 187 388 vendégéjszaka, +7%
- Spanyolország: 171 682 vendégéjszaka, –2,3%
- Izrael: 171 417 vendégéjszaka, +3,1%
- Kína: 144 221 vendégéjszaka, +2,9%
- Koreai Köztársaság: 118 055 vendégéjszaka, +26,6%
A május után a június hónapot is az Egyesült Államok nyerte meg, ahonnan magasan a legtöbb vendégéjszakát (93 725) regisztrálták a budapesti szállásadók a nyár első hónapjában – ezúttal is többet, mint a brit piacról. A júniusi vendégérkezések tekintetében is hasonló a kép: 41 154 amerikai vendégérkezés, szemben a 32 ezer brit (és a 28 ezer német) vendéggel, ami a tavaly májusi tengerentúli járatindítások (LOT, AA) növekvő sikerét, népszerűségét is mutatja. Első félévi összesítésben az USA Budapest második legnagyobb piaca, Németországot megelőzve.
Június kiemelkedő turisztikai eseménye volt a Sanghaj-Budapest közvetlen légijárat megnyitása, amely már az elején a kínai vendégek hosszabb budapesti tartózkodását eredményezte (lényegében változatlan vendégszám mellett +7,2% vendégéjszaka-növekedés a hatodik havi adatokban), a vendégérkezések számának érdemi bővülését viszont inkább majd a második félévben remélheti a szakma. Júniusban 23 427 kínai vendég mintegy 38 638 vendégéjszakát töltött Budapesten. Január-júniusban összesen 88 475 (+1,1%) kínai vendég 144 221 (+2,9%) vendégéjszakát generált.
A Hableány hajó tragédiája, úgy tűnik, valóban megtörte a koreai vendégforgalom bővülésének rendkívüli, az ázsiai piacon is kiemelkedő lendületét. A katasztrófa utáni első hetekben a sajtó számos koreai foglalás visszamondásáról számolt be, így a júniusi forgalom a következőképpen alakult: 13 326 vendégérkezés (+1,2%), 21 072 vendégéjszaka (+6,8%). A Koreai Köztársaság még ezzel együtt is stabilan Budapest 10. legforgalmasabb külföldi küldő piaca, +25% fölötti vendégéjszaka növekedéssel az első félév egészét tekintve. A jövőben is számítani lehet arra, hogy jelentősége meghatározó marad a piaci struktúrában: a Koreai-félsziget felől most elsőként, 2019. szeptember 22-étől válik elérhetővé Budapest, méghozzá a LOT Boeing 787 Dreamliner közvetlen járatával, hetente háromszor (hétfői, szerdai és szombati napokon) Szöul-Incshon repülőteréről.
A LOT egyébként a jövő márciusban induló menetrendi időszaktól kezdve Prágából és Stuttgartból, valamint Szófiából és Belgrádból is repüli majd Budapestet, így a cseh és a dél-német piacról napi kettő, a két balkáni piacunkról (Szerbia, Bulgária) pedig napi egy alkalommal közvetlenül érhetik el a lengyel nemzeti légitársaság utasai a magyar fővárost.
Nem csupán Ázsia ígéretes küldő országai felől, de az európai piacokon is érzékelhető egy szerényebb növekedés 2019. január-június távlatában. Dinamikáját tekintve az első féléves mezőnyből kiemelkedik az Egyesült Királyság és Franciaország (+ 6,8 %-os, illetve + 7 %-os vendégéjszaka növekménnyel, valamint olyan feltörekvő piacok, mint Írország(+16,3%) vagy az utóbbi hónapokban meglepetést okozó Görögország (+9,8%).
Valósággal szárnyal az ukrán beutazó piac: Ukrajnából az első félévben 49 537 vendégérkezést (+38,2%) és 83 094 vendégéjszakát (+18,7%) regisztráltak Budapest kereskedelmi szálláshelyein. Jóllehet ez a szignifikáns növekedés a vendégszám irányába mutat némi aszimmetriát, Ukrajna ma már stabilan ott van a magyar főváros TOP15 piaca között, sőt az európai TOP10-ben is — Lengyelországgal, Romániával és Ausztriával egy súlycsoportban, többnyire meg is előzve ezeket a piacokat.