Kicsoda valójában Soros és mit akar?

Hogy nem ő lett az első és a második címlapunk, még 2013-ban, amikor indultunk, az érthető.  A magyar Forbes mégis induljon magyarországi arcokkal. De a harmadik, már simám lehetett volna, […]

Bővebben

Egy apró településről törölné el a papírt egy informatikus és egy tűzoltó a tűzvédelmi szakmában

A tűzvédelmi eszközöket naprakészen kell tartani, ez teljesen magától értetődő. A füstérzékelőnek jeleznie kell, a poroltónak működnie kell, hogy baj esetén a lehető leghamarabb be lehessen avatkozni, mentve életet és vagyontárgyakat egyaránt.  Az eszközöket ellenőrző és karbantartó cégek horribilis mennyiségű időt töltenek el azzal, hogy papíron vezetik az adminisztrációt, majd ezt az egészet külön digitalizálják is. És ez egy piaci rés volt, amit itthon eddig nem vettek észre. 

Fekete Attila programozó webfejlesztő, Horváth Gábor tűzoltó, másodállásban tűzvédelmi karbantartó. Barátságuk több évtizedes, egy általános iskolába jártak, aztán Attilát a Commodor 64, Gábort az égő épületek ejtették ámulatba. Nem sodródtak el egymástól, időről időre összeültek beszélgetni. Az egyik találkozó során került szóba, hogy Gábornak mennyit kell szívnia a mellékállásban a papírmunkával. Ötletelésbe kezdtek, hogy mivel lehetne egyszerűsíteni, de  a dolog itt meg is rekedt, túl nagy falatnak bizonyult. Pár évvel később újra elővették a témát, mert a probléma elfelejtette megoldani önmagát. Elkezdték a piackutatást, és kicsiben, piaci szereplőkkel validáltatták a terveket. Ebből született a Fireg, a tűzvédelmi karbantartók életét egyszerűsítő app, aminek a célja: papírmentessé és hatékonyabbá tenni a szakmát.

Fotók: Sebestyén László

 

“Én már rengeteg pénzt öltem abba, hogy volt egy elképzelésem, amire mások is azt mondták, hogy persze, csináld, hajrá, de amikor fizetni kellett volna érte, nem kellett senkinek” – mondja Attila. “Sokat tanultam saját hibákból, könyvekből, mentoroktól.Itt mindent fordítva csináltunk.  

Úgy voltam vele, hogy előbb legyen pénz, majd csak aztán fejlesztünk.”

A pénzt nem befektetőktől, hanem early adapterektől sikerült megszerezni, akik belementek abba, hogy egy, még kiforratlan szolgáltatásért fizetnek. „Hívtunk 4-5 céget a szakmából, elmondtuk nekik, hogy mit akarunk csinálni, mutattunk egy MVP-t és arra kértük őket, hogy kérdezzenek, vagy javasoljanak dolgokat, amik megkönnyítenék a munkájukat.”

 A cégét tavaly indították, 50-50 százalékos tulajdonrésszel. Külön érdekesség, hogy eszük ágában sem volt Budapestre költözni, a Győr és Sopron között fekvő Fertőszentmiklóson van az iroda, egy családi házban. (A háromezerötszáz lelkes kisváros valószínűleg egyetlen olyan munkahelye, ahol van csocsóasztal is). Attila webfejlesztő cége üzemel az épületben, és Gábornak is így könnyebb, hiszen főállásban Sopronban dolgozik beavatkozó tűzoltóként.

 

Horváth Gábor, Fekete Attila


Ki kicsoda? 
. Tűzoltó: az ember, aki megment
. Tűzvédelmi szakember: az ember, aki megírja, hogy hová kell tenni a poroltót, meg merre kell futni, hogy ne a tűzoltónak kelljen megmentenie
. Tűzvédelmi karbantartó: az ember, aki megjavítja a poroltót, hogy még azelőtt el lehessen oltani a tüzet, hogy ki kéne futni azon az útvonalon, amit a tűzvédelmi szakember határozott meg.


Magyarországon közel 200 vállalkozás foglalkozik tűzvédelmi eszközök karbantartásával, tehát nem csak a helyszínre mennek ki, ellenőrzik és matricázzák fel őket, hanem szükség esetén javítják is azokat. Az eszközökhöz tartozik az üzemeltetési dokumentáció, amit minden ellenőrzéskor újra és újra elő kell venni, ha kell, írnak rá (egy koszos kéz már sokat tud itt rontani a dolgon). Ha el kell vinni egy poroltót karbantartásra, akkor szállítólevelet kell írni hozzá, az átvételkor is készül dokumentum, a javítás közben is megy a papírozás, szóval mire egy poroltó visszakerül a falra, egy kisebb ligetet ki kellett vágni, és könnyen lehet, hogy a szöveg olvashatatlan lesz, vagy valami elhagynak. Ezután a dokumentumokat digitalizálni kell, ez lehet szkennelés, meg lélekölő Excel táblák töltögetése is, vagy rosszabb esetben mindkettő, sőt, aki igazán ellene van mindennek, ami digitális, az a munkalapok alapján kézzel írja a számlát is.

Hogy működik?

A cég a QR-kódos megoldást választotta, az app kamera funkciója rendelkezik QR-kód olvasóval, azt beszkennelve a karbantartó választhat, hogy milyen műveletet fog elvégezni. Igazán nagy truváj, hogy adott esetben a műhely is egyből értesülni tud, ha hoznak egy tucat palackot javításra, és már mehet is ki a számla, amint a karbantartás, ellenőrzés lezajlott. Nyilván nem ez a következő Facebook, és a hétköznapi ember a Fireg meglétéről addig nem is nagyon fog értesülni, amíg úgy nem dönt, hogy tűzvédelmi karbantartó lesz. Az alapítók célja ugyanakkor, hogy iparági sztenderddé váljanak rövid időn belül.

Hol a konkurencia?

A vállakozás egyelőre akadálytalanul megy előre, ehhez hasonló terméket a piackutatás során egyedül Amerikában találtak, de ott is egy generációval elavultabb technológiával. Húsz cég aktív felhasználójuk, akik eddig 30.000 eszközt tartottak karban. “Elindultunk külföldre is termékkel, egyelőre a környező országokban a nagyvállalatokra célzunk” – mondják az alapítók. Egyetlen bökkenő van, mivel a vállalat felhő alapú adattárolással dolgozik, egy bizonyos méret felett már akadályokba ütköznek, olajipari multi és nagy autógyár is lemondott róluk, mert az informatikai policy-juk nem tette lehetővé, hogy ilyen adatokat külső cégre bízzanak.

Magyar Tűzvédelmi Szövetség nem tart attól, hogy a digitalizálás miatt munkahelyek vesznének el. “ A mi szakmánkban manuálisan dolgoztunk fel eddig mindent. Igazából az ilyen megoldásoké a jövő, de ettől kevesebb munka nem lesz. Jelenleg a Fireg egyedül van a piacon, de úgy tudom, hogy már folyamatban van másik, hasonló megoldás fejlesztése is ezért a TSZVSZ tagoknak nő a választási lehetőségük és egy verseny kialakulása jó hatással lehet az ilyen jellegű szolgáltatások áraira, tehát olcsóbban kapjuk.   – mondta Pásztor Zoltán a szövetség Tűzoltó készülék és felszerelés Tagozatának vezetője.

Hogy csinálnak belőle pénzt?

A Fireg az alkalmazás összes modulját egy éves licenszdíj fejében biztosítja, illetve attól függően, hogy egy cég hány készüléket tart karban, annyiszor számol fel eszközhasználati díjat (például van egy éves, kb 71 ezer forintos licenszdíj, és ha 100-nál kevesebb eszközt tart karban a cég havonta, akkor annyiszor plusz hetven forint, ahány eszközt a rendszerben akarnak kezelni. Minél több az eszköz, annál alacsonyabb a díj. A fent említett karbantartó vállalkozások jellemzően havi 500-5000 készüléket ellenőriznek.

Mivel a cég tavaly ősz elején indult, a pénzügyi eredményeiket még nem látni, de a szakmai felkészültség erejével és konkurencia híján nagy előnnyel indulnak. A kérdés az, hogy vajon az egyébként főként idősebb korosztályból álló tűzvédelmi szakma mennyire lesz fogékony a megoldásra.  “Hiszünk abban, hogy ahogy annak idején a kockás füzetről számítógépre, táblázatkezelőre álltak át a cégek, most megint tovább tudnak lépni” – teszi hozzá Attila. 

 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő