Kilőtt az M&A piac, a harmincszorozódás mögött viszont egyetlen egy állami tranzakció állt. De merre tartanak a piacról élő cégeink?
Kevesebb tranzakció, de egy jelentősen magasabb összérték jellemezte tavaly a cég-adásvételek piacát világszerte. Magyarországon is érzékelhető a trend, még annak ellenére is, hogy a statisztikákban a ferihegyi felvásárlás egy teljesen indokolatlan szintre emelte a magyar M&A piac méretét. A magasabb cégérték viszont csak egy dolog, a gazdasági fellendülés jeleként a tranzakciók számának emelkedését várja már nagyon a piac. Erre a következő időszakban minden lehetőség adott, a három nagy kérdés – Trump, a háború és a kamatok – viszont okozhatnak még meglepetéseket.
Ferihegy mellett is dupláztunk
A hazai cég-adásvételek értéke a 2023-as, 156 millió dolláros szint után tavaly megharmincszorozódott, az év végén 4,751 milliárd dolláron zárt, derült ki az A&O Shearman 2024-es, M&A tranzakciókkal foglalkozó riportjából.
A szintlépés mögött egy állami tranzakció, a 3,2+1,23 milliárd dollár értékben gazdát cserélt ferihegyi repülőtér áll, ami a magyar tranzakciók összértékének 93 százalékát adta.
A fennmaradó 321 millió dolláros érték így is a tavalyinak a több mint duplája, ami ugyan egy jelentős emelkedésnek tűnhet, sok bizakodásra mégsem ad okot. Az elmúlt egy évben a tranzakciók száma sokat esett, 73-ról 57-re.
Budapest Airport
„A tranzakciók száma egyfajta lakmuszpapír, jól mutatja a gazdasági várakozásokat, ahogy láttuk, a tavalyi év a kivárásról szólt” – mondta kérdésünkre Sahin-Tóth Balázs, az A&O Shearman Budapest M&A praxisának vezető ügyvédje. A szakértő szerint a stabilan oldalazó piaci trend mögött három fő gazdasági bizonytalanság áll, amik jelentősen befolyásolhatják a 2025-ös év kilátásait is.
- Kamatok. Az M&A tranzakciók piacán jelentősen megnőtt a magántőkealapok (private equity) szerepe az egész világon, így Magyarországon is. Globálisan nagyjából 28 ezer vállalat mögött találunk ilyen tulajdonosi szerkezetet. Ezen alapok jellemzően ötéves ciklusokban vesznek és adnak el cégeket. Az elmúlt időszakban viszont a magas kamatkörnyezet miatt nem volt jó lehetőség kiszállni ezekből a cégekből, hiszen a magas kamatok drága finanszírozást, magasabb diszkontfaktorokat és alacsonyabb cégértéket jelentettek. Ez a folyamat visszafogta az eladásokat, ami miatt az új befektetőket kereső cégek sem nagyon tudtak érvényesülni a piacon. A konjunktúrát a magántőkealapok aktivizálódása is jelezni fogja a következő években, ami nagy lökést adhat az M&A piacnak.
- Trump. A globális M&A piac nagyon várta a Trump-kormány hivatalba lépését, hiszen az adminisztrációs terhek csökkentése és a piaci dereguláció alapvetően pozitív irányba fejlesztette volna tovább a cég-adásvételek piacát. Viszont amit megnyertek a réven, azt nagyjából el is vesztették a vámon – ezt Trump esetében akár szó szerint is érthetjük. A bizonytalan piaci környezet és a rapszodikus kormányzás akár a 2025-ös számokon is meglátszódhat.
- Háború. Az angolszász világ nem fektet be Kelet-Európába, amíg tart a háború. Ez egy regionális probléma, ami nem csak a magyar piacon érzékelhető, a lengyelek és a szlovákok is hasonló cipőben járnak. Az egyedüli kivételt Csehország jelenti, ahol a nyugati-típusú helyi tőkésosztály már piacképes alternatíváját tudja jelenteni az FDI alapú befektetéseknek.
Az A&O Shearman szerint a magyar piacon az e-kereskedelmi cégek konszolidációja és a naperőművek mutattak még felfutó trendet. A legfrissebb e-kereskedelmi híreinkért katt ide!
Bekeményít az EU
A magyar helyzetet a régiós szomszédjainkhoz képest az a tény is rontja, hogy a kormányközeli pályázók már nem igazán pályáznak külföldi eszközökre: Orbán Viktor álma, a magyar tőke kifektetése nem tűnik nyerő tervnek, hiszen az EU-s és harmadik országbeli versenyhivatalok sok esetben nem hagyják jóvá a cég-adásvételt, lásd a spanyol vonatcég, a Talgo esetét.
A magyar M&A piacot egy másik európai uniós szabály is befolyásolhatja a közeljövőben, ami a keleti nyitás problémakörét érinti. Ennek értelmében a harmadik országból érkező befektetés nem érkezhet államilag dotált cégből, mert azt versenyjogilag tiltott állami támogatásnak minősítik. Ez a kínai tőke magyarországi terjeszkedését is megnehezítheti, még ha teljesen meg sem fékezi azt.
Az újonnan felálló Európai Bizottság, élén Ursula von der Leyen-nel, azonban nem csak szabályzói szinten keményített be, a Draghi-jelentésben megfogalmazott versenyképességi elvek mentén sok szempontból éppen segítheti is az M&A piac fellendülését és az alapvetően tagolt európai piacok konszolidációját.
- Innováció. A Bizottság elkötelezett az innováció hangsúlyosabb támogatása mellett, amit az uniós versenyhivatallal karöltve ösztönöz. A deal értelmében bizonyos céges tranzakciók átengedéséért cserébe K+F beruházásokat vállalnak el a tranzakcióban részt vevő cégek. Az új gyakorlat célja kettős: kevesebb, nagyobb cég, több fejlesztés – egyenlőre nem látni, hogy ezen ki veszíthet.
- Méretgazdaságosság. Túl sok cég van Európában, egyes piacokon, például a távközlés, ez nagyon szembeötlő, de valószínűleg új versenyjogi lépésekkel ipar-specifikusan is felpöröghetnek a céges felvásárlások.
- Védelmi ipar. Ahogyan a távközlésben, úgy a védelmi iparban is nagy konszolidációs elvárásai vannak az új Bizottságnak, amit nem csak piaci, de geopolitikai megfontolásból is fontosnak tartanak.
A cikk szakmai hátterét adó beszélgetést megszervező A&O Shearman ügyvédi iroda maga is átment egy cégösszeolvadási folyamaton, az angliai Allen & Overy és az amerikai Shearman irodák tavaly május elseje óta képeznek egy vállalatot.
