A Népszava két budapesti kórházat is talált a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában. Cikkünket hétfőn délután a NAV reagálásával frissítettük.
Mi történt? Inkasszóval kellett beszednie a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) a Jászberényi Szent Erzsébet kórház mintegy 57 millió forintos közteher-tartozását – értesült a Népszava. Úgy tudják, az összeg leemelése az intézmény számlájáról okozott némi problémát az adott időszakban a kórház egyéb napi fizetési kötelezettségeinek teljesítésében. A NAV a forbes.hu-nak eljuttatott reagálásában ezt ugyanakkor álhírnek nevezte. Mint írták, a NAV sem most, sem a korábbiakban nem folytatott végrehajtási eljárást a jászberényi kórházzal szemben.
A Népszava cikke szerint két budapesti kórház – a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelő Intézet, valamint a Károlyi Sándor kórház – is van a NAV-nál a végrehajtási eljárás alatt álló adózók listájában. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) ugyanakkor (valószínűleg felmondva a kötelezően előírtakat) azt közölte: „hazánkban nincsen fizetésképtelen, állami fenntartású kórház. Kórházaink gazdasági működése stabil, köszönhetően a kormányzati beavatkozásoknak.”
Miért fontos ez? A Népszava által megszólaltatott szakértő szerint elég bizarr, hogy az állami fenntartású intézmény tartozásának behajtására az állam indítson végrehajtást, de mint megjegyezte: a NAV-nak éppen az a dedikált feladata, hogy a köztartozásokat beszedje. Ugyanakkor a kórházak adósságainak és finanszírozásának rendezése azért is fontos – és elsősorban azért fontos – hogy az intézményeknek ne kelljen szolgáltatásokat (rendeléseket, vizsgálatokat) felfüggeszteniük, és rendelkezésre álljanak a megfelelő eszközök.
Előzmények. Ahogyan arról mi is írtunk, március végén az egészségügyi intézmények tartozása – beleértve az egyetemieket és az egyháziakat is – már csaknem 110 milliárd forint volt. És míg 2023-ban átlagosan havonta 3,7 milliárddal nőtt ez az adósság, 2024-ben már havi 20 milliárddal. A finanszírozási anomáliák miatt a kórházak tavalyi kényszerű szolgáltatás-felfüggesztéseinek hátterében, az esetek 10-15 százalékában eszközellátási zavarok álltak. Korábban Takács Péter államtitkár több fórumon is jelezte az állandó eladósodást a finanszírozás átalakításával szüntetné meg. Az erről szóló tervei sajtóértesülések szerint a kormány elé kerültek, ám azok 100 milliárd forintos költsége miatt, a kormány egyelőre elvetette ezt a megoldást. Április végén az államtitkár a Világgazdaságnak adott interjúban pedig arról beszélt, hogy csak azután érdemes pénzt önteni az egészségügyi rendszerbe, ha azt előbb már átalakították.
Hogyan tovább? A kormány időről-időre kísérletezik azzal, hogy finanszírozáson kívüli eszközökkel javítson a kórházak katasztrofális gazdasági helyzetén. Például miután 2014 év végén elmaradt az adósságrendezés, az egészségügyi intézmények 84 milliárd forintos tartozására az OTP Bank nyújtott faktorálási lehetőséget a beszállítóknak. Azóta pedig már Mészáros Lőrinc szuperbankja, az MBH is a startvonalra állt.
