Szabad orvosválasztás, beteglátogatás – alapjaiban forgatná fel az egészségügyi rendszert a javaslatcsomag, amit rövidesen Pintér Sándor belügyminiszter nyújthat be a kormánynak.
A szabad orvosválasztás megszüntetésétől a beteglátogatás korlátozásáig sok pontban tesz javaslatokat az egészségügy átalakítására a Belügyminisztérium – írja a Medical Online, ahol részletesen ismertetik a rövidesen a kormány elé kerülő előterjesztést. A tervezetben szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről és új feladatairól, valamint a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról is szó van.
Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a Belügyminisztérium nem tart szükségesnek, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”
– áll a portál szerint az előterjesztésben.
A fontosabb pontok
- A tervezet értelmében megszűnne a szabad orvosválasztás – az alapellátás kivételével. A beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látná el, helyette másik orvos nem igényelhető.
- Szigorúbb, egységes látogatási szabályokat is elrendelnének a kórházakban. Ily módon a látogatási idő és a látogatók száma egyaránt korlátozható lenne, valamint előzetes bejelentkezéshez köthető, például online előjegyzéssel.
- Kizárják a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket – a korlátozás nem vonatkozna a testvérre és az egyenes ági rokonra.
- Kiderült az is, hogy az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lenne, munkaszerződésük pedig változó telephelyre szól, így a társkórházakban is biztosítva lenne a humán-erőforrás rotációja. A kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban, a lakossági igényeknek megfelelően terveznék.
- A kórházak adósságának rendezésére és felszámolására vonatkozóan külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.
- „A szakápolás átalakításához kapcsolódó egyes intézkedésekről” új törvény elfogadását szorgalmazza a tervezet. Ez jogalapot teremt a tartós ápolási ágyak átadására azoknak a szakápolási központoknak, amelyeket az állami fenntartású egészségügyi intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján alakítanának ki, ahol az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg.
- 2023. július 1-jétől államosítanák az önálló járóbeteg-szakellátókat, amelyek a megyei irányító intézmény telephelyeként olvadnának be a költségvetési szervbe. Amennyiben a kabinet rábólint a tervekre, az érintett intézmények köréről, a folyamat ütemtervéről és az államosítás anyagi igényéről jövő január végéig kell előterjesztést készíteni a kormánynak. Első lépésként az államosítás 95, 100 százalékban önkormányzati tulajdonú rendelőt érintene, amelyekben a szakorvosi/nem szakorvosi kumulált óraszám eléri vagy meghaladja a 100 órát.
- 2023. január 1-jétől szakdolgozói béremelést szorgalmaznak az előterjesztésben. Erre a költségvetésből jövőre 130, 2024-ben pedig 142 milliárd forintot irányoznának elő. A béremelés célja az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása.
- A közreműködő – mint foglalkoztatási forma –valamennyi típusát kivezetik a rendszerből 2024. január 1-jéig. Az államtitkárság célja ezzel, hogy az állami intézményekben csak a szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozzanak.
- A körzethatárok átalakításának és kijelölésének joga az önkormányzatoktól az Országos Kórházi Főigazgatósághoz (OKFŐ) kerülne, és a központ égisze alatt működő praxiskezelő venné át a betöltetlen körzeteket is. A gazdaságtalan üzemméretű praxisokat 2028. január 1-jéig számolnák fel. A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.
- A centralizációs törekvések sorába illeszkedik a nemzeti orvoslaboratóriumi diagnosztikai hálózat kialakítása. A nemzeti laborhálózat koncepciója a számítások szerint mintegy 60 milliárd forintnyi forrást igényelne.
- Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását. Az új háziorvosi ügyeleti rendszer költsége 33 milliárd forint, ebből 5,3 milliárd egyszeri beruházási költség, ennek fedezetét az uniós helyreállítási alapból biztosítanák.
- Célul tűzték ki az előterjesztésben az állami tulajdonú és üzemeltetésű háziorvosi informatikai rendszer, a miniHIS „minél nagyobb mértékű térnyerését” is. Az EESZT-MiniHIS-re vonatkozó műszaki feltételek teljesítését valamennyi háziorvosi rendszergyártótól elvárják, azok a szoftverek, amelyek az előírásnak a türelmi idő elteltével sem felelnek meg, nem lesznek alkalmazhatóak a praxisokban 2024-től.
