Az aktív magyar dolgozók kiemelten fontos megtakarítási célként gondolnak az egészségügyi kiadások fedezésére, de a többség mégsem spórol rá.
Mi történt? Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) országos közvéleménykutatást végzett. Az eredmények szerint a hazai munkavállalók körében kiemelten fontos a váratlan egészségügyi kiadásokra történő takarékoskodás.
A valóságban azonban csak felük tesz félre erre a célra.
Elvárások és a valóság. A magánellátás előnyét az államihoz képest a gyorsaságban és a minőségben látják, viszont a tapasztalatok épp másról árulkodnak. A túlnyomó többség sem magasabb szakértelmet, sem páciensbarát hozzáállást nem tapasztalt az államihoz képest.
Mire spórolunk? A legfontosabb megtakarítási célok között (természetesen életkortól függően eltérő sorrendben):
- a lakhatás
- a nyaralás
- a nyugdíjcélú takarékoskodás
- a gyermekek tanítattása
- és az egészségügyi kiadásokra való felkészülés
állnak.
Az egészégügyi kiadásokra való felkészülés nemtől, korosztálytól, életkortól, végzettségtől és lakhelytől függetlenül a három legfontosabb megtakarítási célok között szerepel. Ezért is sokkoló, hogy az aktív dolgozók csupán fele tesz erre félre. Az indokoknál főleg anyagi nehézségekre hivatkoznak.
És mi a helyzet az egészségpénztárakkal? Az egészségpénztárak még mindig nem túl népszerűek, az aktív dolgozók csupán 28 százaléka választja, míg egészségbiztosítást csak 20 százalékuk köt. Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke szerint az egészségpénztárak kihagyása anyagi veszteséggel jár a munkavállalók számra. A jegybank korábbi adatai alapján a magánegészségügyre fordított lakossági kifizetések túlnyomó többségét (évente 1000 milliárd forintot) zsebből fizetik, pedig a 20 százalékos szja-visszatérítéssel megjelenő állami támogatás összegével közvetlenül csökkenthetnék e kiadásaikat.
