Egyre jobban kedvelik a magyarok az online vásárlást, de a forgalom bővülési üteme visszaesett. A magyar e-kereskedelmet mindinkább befolyásolják a hazaiként működő külföldi kereskedők. Elkészült a Digitális Kereskedelmi Körkép.
Egyre nehezebb a dolga a magyar vállalkozásoknak a vásárlókért folytatott versenyben a Digitális Kereskedelmi Körkép szerint. A kutatássorozat első, tavaszi fordulója alapján Magyarországon az online kiskereskedelemi piac 2022-ben 1323 milliárd forintos forgalmat generált, melyhez 77,1 millió darab teljesített rendelés társult.
Ez az éves szinten mindössze 9,9 százalékos növekedés az infláció mértékét is figyelembe véve már csökkenést jelent 2021-hez képest
– írja a Forbes.hu-nak eljuttatott közleményében a GKID.
Szeptembertől kezdődően érezhetően megnőtt az alacsonyabb árfekvésű, helyettesítő termékek iránti kereslet, ezzel párhuzamosan visszaesett a jóléti kiadások mértéke, ami leginkább a műszaki cikkek és nagy értékű tartós fogyasztási cikkek online piacát sújtotta.
A hagyományos boltok súlyának erősödése miatt az e-kereskedelem teljes kereskedelmen belüli részesedése a 2021-es – rekordnak számító – 10,4 százalékos szintről
2022-ben visszaesett 9,6 százalékra.
Vékonyodik a határ a belföldi és külföldi rendelés között
A belföldi és külföldi a webáruházak közötti külünbségek kezdenek elmosódni a vásárlók szemében. Utóbbiak már korántsem csak idegen nyelvű, nem forintban árazó kereskedők, hanem gyakran lokalizált szolgáltatás (magyar nyelvű oldallal, helyi ügyfélszolgálattal, a magyar vásárlók igényeire szabott fizetési és kézbesítési megoldásokkal) biztosító szereplők.
Ezek az európai, gyakran szomszédos vagy más kelet-európai országból üzemelő webáruházak a magyar vásárlók számára helyinek tűnhetnek. Néhány éve a belföldi működésű áruházak rendelkeztek helyismeretből és kiszolgálási gyorsaságból fakadó üzleti előnyökkel, az elmúlt 1-2 évben azonban ez a különbség gyakorlatilag megszűnt.
A felgyorsult csomaglogisztikának köszönhetően már egy nyugat-európai raktárból induló megrendelés is másnap a magyar vásárlónál lehet.
A Digitális Kereskedelmi Körkép egyik figyelemre méltó megállapítása, hogy ha csak a hazai operációval rendelkező webáruházak forgalmát és rendelési számát vették volna figyelembe, a 2022-es évre mért 9,9 százalékos online kereskedelmi növekedés csökkenés lett volna.
A magyar e-kereskedelmet tehát egyre jobban formálják a helyi igényeket értő, de valójában külföldi, határon túlról működő kereskedők.
Ez komoly kihívást jelent a Magyarországon működő cégek számára, mivel a nemzetközi értékesítésből származó adatvagyon és a több piac között eloszló, optimalizált működési költségek összességében erősebb értékesítési pozíciót eredményezhetnek a nemzetközi cégeknek.
Forrás: GKID
Kisebb kosarak, de gyakoribb rendelés
Az online kosárérték átlagban 2 százalékkal csökkent 2022-ben, de emellett is növekvő rendelési gyakoriság jellemzi az online piacot.
A rendelések nagyobb ütemben tudtak bővülni, mint a forgalom (11,8 vs. 9,9 százalék). A magas bővülési ütem hátterében elsősorban az áll, hogy
egyre többször, több mindent és összességében bátrabban rendelünk az internetről: az egy főre eső éves rendelési gyakoriság a járvány előtti 12-13 alkalomról 2023 elejére elérte a 21 online rendelés/fő/év szintet.
A kutatás mérései szerint Magyarországon mintegy 5,1 millió fő vásárol online. Közülük 3,9 millióan termékeket is vesznek, azaz ők jelentik a webáruházak vásárlói bázisát.
Eddig 2023 is hasonló képet fest, de a kereskedők bizakodók
A külső hatásokra adott vásárlói reakciók 2023 első negyedévében sem változtattak a magyar online kereskedelem helyzetén: a magyar piacon működő webáruházak átlagosan 4,8 százalékos forgalmi növekedést tapasztaltak az első három hónapban.
Ugyanakkor az e-kereskedők összességében pozitívabbak a 2023-as év kapcsán és idén a 2022-es évhez hasonló, 10 százalékos forgalmi bővülésre számítanak.
