Öt héttel ezelőtt tettük fel címben a kínzó kérdést: mi lesz hamarabb, vakcina, vagy harmadik hullám. Mára biztossá vált a válasz, sajnos egyértelműen beindult a harmadik hullám Magyarországon, a kormány is így látja. Mostantól az a kérdés, hogy újabb szigorításra kényszerül-e a kormány, amíg a megfelelő átoltottságot sikerül elérni.
Európai szinten tovább javultak a számok február második hetében is, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) összegzése szerint október második hete óta nem volt olyan kevés új fertőzött, mint most. Ez jórészt annak köszönhető, hogy három nagy népességű államban (Franciaország, Németország, Spanyolország) is egyértelműen csökkent a fertőzésszám, ugyanakkor a legfrissebb napi adatokból az látszik, hogy a következő heti adatok már a csökkenés erőteljes lassulását mutatják majd, sőt inkább stagnálást.
Az elmúlt két hónapban durva hullámot átélő országok szinte mindegyike jelentősen visszaszorította a járványt, Portugália és Írország már most jobban áll Magyarországnál.
Durva emelkedést mérnek viszont Csehországban, ezt akár már a negyedik hullámnak is lehet tekinteni.
Szlovákia is nehéz helyzetben van, szigorú intézkedésekkel sem tudja lefelé vinni az új esetszámot és nagyon sokan kerülnek kórházba, illetve nagyon magas a halálozási rátájuk is. A másik véglet Izland, ahol 8 nullás nap után találtak egyetlen új fertőzöttet. Az utazási korlátozásokhoz javasolt járványtérképen Izland mellett továbbra is Norvégiában vannak zöld területek, de a tisztulás látványos jele, hogy kijött a sötétvörösből Svédország és Spanyolország több régiója, valamint sárgába tisztult Szardínia szigete.
Magyar megyék: Szlovákia mellett a legrosszabb a helyzet
Három hete még azt számolgathattuk, hogy fertőzésszám alapján néhány magyar megye is a besárgulhatott volna, de a pozitív tesztek magas arányán elcsúszott. Sajnos a legfrissebb adatok alapján mostantól inkább azt figyelhetjük majd, hogy mennyire közelítjük a sötétvörös veszélyzónát, Komárom megye már kisebb további romlással is két héten belül oda kerülhet.
Az elmúlt napokban a romló trend gyorsult, amit a szakértők és az operatív törzs is a brit variáns terjedésével magyaráz. Pontos adatokat a köz számára továbbra sem közölnek arról, hogy milyen arányban vizsgálják variánsokra a pozitív mintákat, a nemzetközi szervezetek felé viszont igen,
abból pedig az látszik, hogy messze az uniós elvárás alatt, 1000 mintából 0,6-at néznek meg.
Így már érthető, hogy darabra miért találnak olyan kevés brit mutánst, de az sem publikus, hogy ez mekkora hányada az összes vizsgált mintának.
Ahogy arra már két hete felhívtuk a figyelmet, látványosan a legfertőzöttebbek között vannak azok a magyar megyék, amelyek Szlovákiával határosak és komoly kishatárforgalom van a két ország között. Márpedig Szlovákia hivatalosan is közli, hogy már a pozitív minták több mint kétharmada a brit variánst mutatja.
Valószínű tehát, hogy leginkább onnan érkezett a fertőzőképesebb variáns az országba.
E mellett az is számíthat, hogy a minimálisra csökkent hazai légiutas-forgalomból a legnagyobb részt London hasítja ki, miközben például Ausztria a mai napig tiltja a repülők érkezését az Egyesült Királyságból. És nálunk nincs szükség negatív tesztre a belépéshez. Kötelező hatósági karantén vár ugyan a hazaérkezőkre, de ott a családtagokat simán meg tudják fertőzni és
teszt híján nem is feltétlen derül ki a behurcolt fertőzés.
A jó hír annyi, hogy a következő hetekben felpöröghet az oltási program, két hét alatt több ember kaphatja meg a vakcina első adagját, mint ahány eddig összesen (több mint 400 ezer). Persze csak akkor, ha bevállalják a frissen érkezett kínait, ugyanis a beadható oltások több mint fele a Sinopharm vakcinája lesz.
A versenyfutás a vírussal tehát a kritikus szakaszába lép, kulcsfontosságú, hogy tudja-e a kormány növelni a bizalmat a kínai és orosz vakcina iránt.
