Soha még nem játszottak olyan nagy szerepet a pilóta nélküli repülő eszközök, mint az orosz-ukrán háborúban. A legnagyobb sztár, a török Bayraktar mellett számos más típusú drónt is használnak mindkét oldalon, amelyek között megtalálhatóak az alapvetően nem is katonai célra szánt játékrepcsik is.
Február 24-én kezdték meg az orosz csapatok Ukrajna invázióját, ám a gyors sikerek helyett az ukrán hadsereg és az önkéntesek váratlanul hatékony ellenállásával kell szembesülniük. Bármi is lesz a történet vége, az már most látszik, hogy a durván egy hónapja tartó háború jó néhány szempontból mérföldkövet jelent a modern hadviselésben.
Minden korábbinál fontosabb szerepet játszanak többek között a pilóta nélküli repülő eszközök (UAV – unmanned aerial vehicle), amelyeket mindkét oldal bevet a harcok során.
Nem beszélhetünk radikális újdonságról, hiszen az első ilyen eszközök, a Predatorok szűk három évtizede bukkantak fel az Egyesült Államok hadseregében, de ilyen nagy hangsúlyt korábban még nem nagyon kaptak.
Előnyök
Köszönhető ez többek között annak, hogy a technológiai fejlődésnek hála a súlyuk lecsökkent, ezzel párhuzamosan a motorjaik hatékonysága nőtt, energiaellátásuk radikálisan javult, és a vezérlésük is lényegesen egyszerűbbé vált. Irányíthatóak belső nézetből közvetlenül rádiós kapcsolaton keresztül, de megparancsolható nekik, hogy előre meghatározott útvonalon haladjanak végig, járőrözve.
Számos szempontból képesek arra, hogy átvegyék a hagyományos repülőgépek feladatait, legyen szó felderítésről, logisztikáról vagy konkrét harci cselekményekről. Mindezt úgy, hogy
nincs szükség hagyományos értelemben vett pilótára, akinek a kiképzése éveken át tart, és iszonyatos költségeket emészt fel. Ha magát a gépet le is szedik, abba nem hal bele a vezérlője.
Ráadásul a drónok lényegesen olcsóbbak, mint a hagyományos repülőgépek, az ukrán hadszíntér sztárja, a török Bayraktar századannyit kóstál, mint egy modern F-35 Lightning, hogy a kisebb, fegyvertelen eszközökről már ne is beszéljünk. Az sem utolsó szempont, hogy számos ilyen pilóta nélküli gépmadár olyan pici, hogy a radarok nem is érzékelik, így ellenük a kegyetlenül sokba kerülő hagyományos légvédelmi eszközök sokszor hatástalanok. Illetve emiatt nem is valósítható meg úgy a totális légifölény megszerzése, mint korábban, hiszen hiába semmisíti meg vagy kényszeríti a földre egyik fél a hagyományos repülőket, helikoptereket, a drónok pont a láthatatlanságuknak köszönhetően még a levegőbe emelkedhetnek.
Arról természetesen szó nincs, legalábbis egyelőre, hogy ezek az eszközök nyugdíjba küldenék a tradicionális repülő eszközöket. De tény, hogy az orosz-ukrán háború bebizonyította, hogy hatalmas hadseregek összecsapásai során is lehet rájuk számítani, és hogy igen sokoldalúak, ez utóbbira pedig mutatunk most néhány példát.
Fegyveres drónok
Jó ideje kísérleteznek már fegyverrendszerrel felszerelt, úgynevezett UCAV (Unmanned Combat Aerial Vehicle) drónokkal, többek között a már említett Predatornak is elkészült a Hellfire rakétákkal ellátott változata is. Az ukrajnai hadszíntéren is jelen vannak az ilyen jellegű, távolról irányítható repülő eszközök. Ezek közül a legismertebb az ikonikussá vált, korábban már említett Bayraktar TB2, amelyet a török hadsereg fejlesztett ki, és korábban már számos alkalommal bevetette Szíriában, Hegyi-Karabahban, valamint a törökországi kurdok ellen is.
Ez a berendezés a modern fegyveres drónok mintapéldányának tekinthető, hiszen a hatótávolsága elérheti a 245 kilométert, maximális sebessége 220 km/h. Tizedannyiba kerül, mint a Predator, viszont pakolható rá rakéta és bomba is, és a nyilvánosságra került videók bebizonyították, hogy akár a páncélosok ellen is hatásos lehet.
Állandó és konkrét fenyegetést jelent a konvojok, üzemanyag-szállítók és a gyalogság számára egyaránt. A konfliktus előtt Ukrajna már beszerzett egy adagot, és a háború második hetében befutott egy újabb szállítmány is az országba. Megállás nélkül pakolják ki az ezekről készült videókat, róluk szólnak a hírek, velük van tele a sajtó, még nóta is született a Bayraktarról.
Oroszország jellemzően nem sokat kommunikál a krízisről, amelyet háborúnak nem is lehet nevezni náluk, így sokkal kevesebb információval rendelkezünk arról, hogy milyen haditechnikát vetnek be. Mindenesetre az biztosnak látszik, hogy az orosz fél is használ ilyen jellegű berendezéseket. Többek között az izraeli licensz alapján, házon belül készülő Forpost-R és az Orion harci drónokat, amelyek képességei nagyjából megegyeznek a Bayraktaréval.
Kamikaze
Létezik a robotrepülőknek egy fajtája, amely szintén fegyverként használható, de messze nem olyan kifinomult, mint a fent említett típusok. Ezek a sokak által csak öngyilkos drónoknak nevezett masinák, amelyek pont azt csinálják, amit várhatunk a név alapján: A kezelő utasításait követve gyakorlatilag belerepülnek a célpontba, és ott működésbe hozzák a rajtuk elhelyezett robbanószert.
Az ilyen eszközök közül jelenleg a legismertebb a Switchblade, amelyet az amerikai AeroVironment Inc. gyárt. Egy hátizsákban is elfér, az USA kommandós egységeinél rendszeresítették, durván 60 centiméter hosszú, és körülbelül 2,5 kilogrammot nyom. Ez az eszköz páncélozott, nagy sebességgel repül, így igen nehéz megállítani. Alkalmazható járművek, gyalogság és tüzérség ellen is, a hatótávolsága 10 kilométer, igen pontos, és az USA már küldött is egy rakomány ilyen öngyilkos drónt Ukrajnának. Természetesen a másik oldalon is használják az ilyen típusú moder kamikaze eszközöket, és a jelek szerint elsősorban a Zala KYB típust favorizálják.
Felderítők
Az információ hatalom, és ez a háborúra, ha lehet, hatványozottan igaz, mint a békés hétköznapokra. Aki tudja, hogy honnan várható támadás, merrefelé mozog az ellenfél, hova kell csapatokat mozgósítani és egyáltalán lőni, az már félig sikert is aratott.
Pont emiatt a kisebb méretű, fegyverrendszerrel nem rendelkező drónok a szomszédunkban dúló háborúban a jelek szerint igen komoly feladatokat kapnak. Az optikai eszközök és egyéb, például infravörös szenzorok innovációjának köszönhetően már ezekre a masinákra is olyan komoly rendszerek pakolhatóak fel, amelyek feladata az információgyűjtés.
Képesek viszonylag apró berendezések is például nagy felbontású képeket, sőt videókat készíteni, ami egy olyan konfliktusban, ahol a két szemben álló fél nagyjából hasonló haditechnikát használ, kulcsfontosságú lehet.
Erre már egyébként a boltokban is kapható, félprofi vagy kifejezetten szórakozásra szánt játékdrónok is alkalmasak, és a hírek alapján ezeket nem is rest bevetni az ukrán fél, amely a jelek szerint hátrányban van e téren. Még felhívást is közzétettek, amiben arra kérték az embereket, hogy akinek van ilyen berendezése, az bocsássa a védelmi erők rendelkezésére, aminek hatására például egy kisfiú fel is ajánlotta az egyébként elég menő, több százezer forintba kerülő DJI drónját.
A kifejezetten katonai használatra szánt fegyverzet nélküli UAV-ket sokszor tűzvezérlő rendszerrel látják el, így gyakorlatilag azok irányítják az okos lövedékeket. Az orosz hadsereg a hadjárat során elvesztett már Orlan-10s Eleron-3 és Eniks típusú légijárműveket, amelyek az ukrán katonáknál kötöttek ki, és ez arra utal, hogy e téren is komoly flottát vetettek be. Az Orlan-10 egyébként 110 000 dollárba kerül, ami azért jól jelzi, hogy ez messze nem a játék kategória.
Drónok mind felett?
Ha vége lesz egyszer a konfliktusnak, biztos rengeteg elemzés születik majd arról, hogy hogyan és miként használták a drónokat, mert ez egy igen-igen jól dokumentált háborúnak tűnik. De az már most biztosan látszik, hogy a jövőben az ilyen típusú eszközök még fontosabb szerepet kaphatnak a modern hadseregekben.
Ám azt sem felejthetjük el, hogy a drón sem csodafegyver, önmagában nem ér sokat, és megfelelő védelmi eszközökkel hatékonyan lehet ellene védekezni.
Ilyenek például a különféle elektronikus zavaró rendszerek, vagy azok a vadász robotok, amelyeket kifejezetten az UAV-k ellen fejlesztettek ki. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a biztonsági rendszer feltörésével vagy az irányítóközpont elfoglalásával, akár az irányítás is átvehető felettük, és könnyen a saját gazdáik ellen fordíthatóak.
Mindenesetre ebben a csoportban még hatalmas fejlődési potenciál van. A még erősebb, még hatékonyabb motorok, az innovatívabb szenzorok és pláne a mesterséges intelligencia megjelenése még számos evolúciós lépést sejtet magában. Csak remélni lehet, hogy ezt viszont harci körülmények között sosem láthatjuk majd.
Nyitókép: General Atomics