A vártnál jobban drágult az élet Magyarországon márciusban, a havi adatokból látszik, éves és havi alapon is megugrottak az élelmiszerárak. Ennek oka a felvásárlási láz lehet.
Többek között az élelmiszer-drágulás nyomta fel az inflációt márciusban, az üzemanyagárak zuhanása pedig csak részben szerepel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által frissen közölt adatokban. Az év hátralévő részében az a kérdés, hogy az élelmiszerek és a mindennapi cikkek drágulását mikor állítja meg a keresletcsökkenés, emellett az üzemanyagárak alakulása is nagyban befolyásolhatja a mutatót. A szakértők állítják: a mostani kilátások alapján az év végére 2,5 százalékos infláció valószínűsíthető, az éves átlagos mutató pedig 2,9 százalék körül lehet.
Márciusban az infláció 3,9 százalékos volt, havi szinten pedig 0,2 százalékkal emelkedtek az árak. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az adatokat értékelve azt mondta, a 3,9 százalékos mutató meghaladja a piaci várakozásokat, amelyek 3,6-3,7 százalékos pénzromlást valószínűsítettek – áll a pénzintézet közleményében.
Éves összevetésben az élelmiszerek 7,6 százalékos drágulása, valamint a dohánytermékek több mint 11 százalékos áremelkedése húzta fel az inflációt. Februárhoz képest pedig szintén az élelmiszerek és a dohánytermékek drágulása volt kiemelkedő, valamint a ruházati termékek is hozzájárultak a gyorsuláshoz.
A dohánytermékek árának emelkedése nem meglepetés, ahogy a ruházati termékeké sem, utóbbiaknál a kollekciók cseréje miatt minden évben emelkedő árakat generál.
Mit csináltak az üzemanyagárak?
A szakember szerint az üzemanyagárak jelentős csökkenése a márciusi inflációban még nem látszik teljesen, ennek részben az az oka, hogy a KSH az adott hónapban 20-áig veszi fel az adatokat, az üzemanyagok ára pedig március végén tovább zuhant. Az üzemanyagok ára havi szinten két számjegyű csökkenést mutatott eddig, kérdés egyelőre, hogy a hónap hátralévő részben merre tartanak.
Az élelmiszerek éves és havi szintű drágulása részben a felvásárlási lázzal, a járványhelyzet miatti ellátási problémákkal, beszállítói áremelésekkel magyarázható.
Az idényáras élelmiszerek, az energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció továbbra is magas szinten van, márciusban 4,3 százaléknál tartott, vagyis a februári 4,1 százalékos szinthez képest gyorsult (ez az a mutató, amit az MNB is figyel).
A maginfláció emelkedése részben a feldolgozott élelmiszerek – többek között az olaj, a cukor, a kenyér – drágulásával, valamint a piaci szolgáltatások díjának növekedésével magyarázható.
Utóbbi hátterében pedig a mobil-, és internetszolgáltatások, valamint a pénzügyi szolgáltatások drágulása áll.
A részletes adatokból kiderül az is, hogy márciusban már nem emelkedtek az elmúlt években fokozódó inflációs várakozások.
Mi várható?
Az üzemanyagárak már említett zuhanása áprilisban a fő inflációs mutatót akár 1 százalékponttal mérsékelheti. Ugyanakkor az áprilisi maginflációt nem fogják lejjebb húzni az olcsóbb üzemanyagok, mivel azok nem befolyásolják ezt a mutatót.
A mostani kilátások szerint a következő hónapokban 2 százalék körüli inflációra is lehet példa, az év végén 2,5 százalék körüli szint valószínűsíthető, az éves átlagos mutató pedig 2,9 százalékos szint körül alakulhat a szakértő szerint.
Az infláció alakulását befolyásolják majd az üzemanyagárak, az előbbi prognózisban már szerepel egy mérsékelt – 5 százalékos – üzemanyagár-emelkedés az év végéig.
Borítókép: Ja Ma / Unsplash