Április végén az Egyesült Államok szenátusa elfogadta a régóta várt törvényt, mely betiltja amerikai atomerőműveknek orosz dúsított urán vásárlását.
Mi történt? A képviselőház még tavaly fogadta el az erről szóló indítványt, Joe Biden elnök pedig a 90 napos határidő előtt, már május 14-én alá is írta a törvényt, amelynek értelmében nem vásárolhatnak alacsony sugárzású, nukleáris fűtőelemet az amerikai cégek orosz forrásból. – írta meg Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője a Vg.hu-n.
Miért fontos? Mert jelenleg az USA 94 nukleáris reaktorkapacitásának
20-24 százalékát Roszatom nukleáris fűtőelemek látják el.
A relatíve magas arány kialakulásának történelmi okai vannak: a dúsító kapacitások kiépítése drága, az üzemeltetés költséges, így a hidegháború végével olcsóbb volt a megvásárolt urán ellátás egy részét az oroszokra bízni, akiknek rengeteg feles kapacitásuk volt és olcsó energiaforrásokkal rendelkeztek – a szakértő szerint.
Hiány. Az uránérc globális piaca egyébként is strukturális deficittel küzd, legalább is a következő 3-5 évben biztosan. A fukusimai balesetet követően felhalmozott készletek elfogytak, a Sprott nevű befektetési alap jelentős, 65 millió font mennyiséget halmozott fel, de ez pénzügyi befektetők kezében van.
A kínálat alatta marad a keresletnek, márpedig az urán bányászat felfuttatása az összes bányászati termék közül a leglassúbb. Ennek az oka, hogy számos környezetvédelmi és bányanyitási engedélyt kell beszerezni, hiszen az urán sugárzó volta miatt különösen veszélyes művelet egy uránbánya nyitása.
2030 előtt jelentős növekedés nem várható, a két nagy termelő, az amerikai-kanadai Cameco és a kazah Kazatomprom már most is maximumra járatja bányáit.
Az utóbbi cég ráadásul a közelmúltban jelentette be, hogy csúszik a kénsav termelő üzemének a nyitása, ami szükséges lenne a termelés felfuttatásához. Szakértők szerint ezért a jövőben inkább három számjegyű árak lesznek a dominánsok az uránérc piacán.
