Nagyot szakított, de még nagyobbat zuhant a részben Budapesten forgatott Fekete Özvegy a mozik pénztárainál: a Marvel-filmek esetében hallatlan, 67 százalékos csökkenésével az elemzőket is meglepve az amerikai jegypénztár-tabella második helyére csúszott vissza. Saját magát – és a mozitulajdonosokat is – szabotálhatja a Disney: a film egy időben debütált a nagyvásznon és saját streaming platformján is. Utóbbi azonban a hollywoodi óriás közvetlen bevételei mellett az illegális letöltéseket is turbózza.
Fellélegezhetett Hollywood a Fekete Özvegy két héttel ezelőtti megjelenésekor: a film 80 millió dolláros hétvégi bevétele az Egyesült Államokban a járványhelyzet kezdete óta nem látott pénzösszeghez juttatta a mozikat. Még 60 millió dollár ütötte a Disney markát, hiszen 30 dolláros árcédulával a streaming szolgáltatásán is elérhetővé tette a Marvel-filmet: ezzel a Fekete Özvegy első heti, nemzetközi összbevétele elérte a 218 millió dollárt. A korona előtt persze láttunk már jobb számokat is, de a pandémiában jelzésértékű a kasszasiker: végre visszatérhetnek a mozik a rendes kerékvágásba.
Korai volt azonban az öröm: a Fekete Özvegy második hetében, ha megbukni nem is, megbotlani látszik. Bevételei mintegy kétharmaddal estek vissza, ami a 2010-es évek Marvel-uralma után eddig nem látott csalódás.
A probléma a Disney+-os megjelenéssel lehet, ugyanis a film nemcsak a bevételek, hanem a kalózletöltések toplistáját is meghódította. Főként a mozitulajdonosoknak okozhat fejfájást a vírus által átírt piaci működés: nem elég, hogy a stúdiók szépen lassan kivágják őket a hagyományos bevételi modellből, a mozis megjelenéssel egy időben online elérhető, kiváló minőségű kalózfelvételek tovább szabotálhatják vetítéseiket.
A Disney-nél sem tudták, mi legyen
Sokáig kellett várni a film érkezésére a nagyközönségnek. A 200 millió dolláros költségvetésű, Magyarországon 2019-ben forgatott szuperprodukciót eredetileg 2020 májusában mutatták volna be, amit a vírushelyzet tolt először novemberre, majd idén májusra. Jó döntés volt a kivárás, tavaly február óta nem volt ilyen sikeres hétvégéje a moziknak, a Fekete Özvegy pedig a covid-korszak legjobban teljesítő megjelenése.
Igen, az ott a Parlament – Budapest most nem Párizsként vagy Berlinként ugrott be háttérnek, a Fekete Özvegy története is ide irányítja Scarlett Johanssont (és a képen látható filmes ellenfelét, a Kiképzőt). Fotó: Szabó Adrienn © Marvel Studios
Hasonló okokból tolta többször az MGM az új Bond-film megjelenését: a 007 Nincs idő meghalni az eredeti tervek szerint a Fekete Özvegy előtt került volna mozikba 2020 áprilisában, végül idén októberben érkezik a kémsztori folytatása. Az MGM-nek a Disney-vel ellentétben azonban nincs egy streaming platformja, amire a Marvel Studiost is birtokló óriás tavaly szeptember óta előszeretettel pakolgatta fel eredetileg moziba tervezett megjelenéseit. Úgy tűnik, a Disney eleinte bizonytalanul, a Mulan és a Raya és az utolsó sárkány kettős megjelenéseivel demózta a Premier Accessnek nevezett, filmenként 30 dollárba kerülő szolgáltatását, valamint nem akart elesni a Marvel-filmek esetében szinte borítékolható (most már igazoltan) magas mozis bevételektől sem. A Fekete Özvegy végül egy napon került a mozikba és a Disney+ kínálatába is.
Nem biztos, hogy jó ötlet a piac szétszakítása
A Marvel-moziuniverzum mostani epizódja a jegypénztárak mellett online is kiemelkedően szerepelt, 60 millió dollárt hozott a Disney-nek a platformon. Ez nagyjából az amerikai filmipar hüvelykujjszabája szerint (a stúdiók a jegyeladásból származó bevételek kb. felét kapják meg) 120 millió dolláros mozis bevétellel egyenlő a stúdió szempontjából, ha eltekintünk a streaming platform költségeitől. Nagy motivációja lehet tehát a Disney-nek, hogy a dupla megjelenéssel egyre inkább kivágja a képből azokat a szereplőket – azaz a mozitulajdonosokat –, akik a filmes bevételei jelentős részét saját zsebükbe teszik. (Persze a mozis élményt alapból nem kapjuk meg, de akit ez kevésbé érdekel, sokkal nyugodtabban nézheti otthon az éppen aktuális filmeket, a coviddal kapcsolatos aggodalmakról nem is beszélve.)
Johansson előbb Budapest kiejtését tanítja egyik jelenetében, majd Florence Pugh-nak tart idegenvezetést – motoron száguldozva. Fotó: Fórum Hungary
Ez az első alkalom, hogy a Disney bejelentette, mennyit keresett a 30 dolláros díjból – a bejelentés hatására 4 százalékkal, a teljes négynapos, a Fekete Özvegy sikeréről folyamatosan beszámoló hírciklus alatt pedig összesen 12 dollárral, azaz majdnem 7 százalékkal emelkedett a tőzsdén a vállalat részvénye.
Fordított a folyamat az amerikai moziláncoknál: a hír hallatára is csökkent az AMC Theaters, a Cinemark és az Imax papírjainak ára is.
Az amerikai Filmszínháztulajdonosok Országos Szövetsége (National Association of Theatre Owners, NATO) július 18-i közleményében bírálta a Disney-t a jelenlegi helyzet miatt. A „Fekete Özvegy megmutatta: A mozis exkluzivitás az út” című levél szerint a film akár 130 millió dollárt is kereshetett volna első hetében, és kisebbet esett volna a következőkben is, ha a stúdió elkerüli az online megjelenést. A felhasználói fiókmegosztás mellett a kalózkodás az ok, amit megneveznek érvként: a film ugyanis a bemutató pillanatában felkerült a kalózoldalakra is.
Ezzel a „hagyományos” kamerás felvételek helyett már akár 4K-s felbontásban, tökéletes hanggal élvezheti az is a Fekete Özvegyet, akinek sem a moziknak, sem a Disney-nek nincs kedve egy fillért sem kiadni. Sokan le is töltötték: a Marvel-mozi megjelenése óta a torrent oldalak első helyén áll.
Nem a Disney az egyedüli, akinek számolnia kell ezzel: az HBO Max tavalyi, a szórakoztatóiparban nagy felháborodást keltő bejelentése óta szintén szimultán tolja a mozikba és a streaming platformra is a Warnermedia filmjeit, valamint a Fekete Özvegy sem az első, ami online is bemutatásra került. Az HBO Maxnak azonban sokkal kisebb az elérése, és ezidáig nem is hozott nyilvánosságra nézettségi adatokat, a 60 millió dolláros bejelentés pedig különösen fájhatott a NATO-nak.
A magyarokat jobban érdekli
A Fekete Özvegy a magyar nézőszámot is alaposan felpumpálta – tavaly februárban voltunk utoljára ennyien a moziban. Két hét alatt több mint 192 ezren ültek be megnézni, hogyan érkezik vonattal a címszereplő Johansson a Nyugatiba, majd később hogyan sikerül összezúznia egy autót a pár méterre lévő aluljáróban. Itthon kisebb volt a botlás is: a második héten csupán felére csökkent a nézőszám, ami normálisnak mondható.
Persze itthon nem is érhető el a Disney+ – a torrentoldalakkal ellentétben, de ott értelemszerűen a szinkronos változatra még várhatnak a kalózok.
Összehasonlításképpen a járványhelyzet előtt, 2019 márciusában bemutatott Marvel Kapitány – ami szintén egy női főszereplős képregény-sztori – második hétvégéjén 40 százalékot esett, össznézőszáma pedig 270 ezerhez közelített. Persze jobb eredmény, de a mozik újraéledésének kontextusában kifejezetten sikeres a Fekete Özvegy is.
Érdekelhették a magyarokat a magyar helyszínek. A Fekete Özvegy budapesti forgatásáról sokat cikkezett az itthoni sajtó. Fotó: Fórum Hungary
Valószínűleg nem fogjuk megtudni, milyen hatása lett volna egy itthoni dupla megjelenésnek a mozis számokra: mire a Disney+ megjelenik Magyarországon, várhatóan leállnak a szimultán bemutatók. A kalózok negatív hatása, a termékkannibalizáció és a bevételkiesés ugyanis látványos, a Warner Bros. be is jelentette, hogy filmjeit 2022-től ismét csak a mozikba fogja küldeni.
A Disney-től ezt a lépést őszre várják a Wall Street-i elemzők, most azonban nincs túl sok választása a hollywoodi óriásnak – írja a THR.
Amíg a mozis piac helyre nem áll teljesen, kénytelen lesz hibrid stratégiájával továbbra is flexibilis maradni, megadva a választás lehetőségét a fogyasztóinak.
Borítókép: Fórum Hungary
