Több hónapos nyomozás során számos új részletet tárt fel a Direkt36 arról, hogyan próbált manőverezni az Orbán-kormány a háborút megelőző és a háború kitörése utáni időszakban.
Hosszú tényfeltáró cikkben írta meg a Direkt36 annak történetét, hogyan kezelte az orosz háborús fenyegetést, majd a konfliktus kirobbanását a magyar kormány. A cikkhez az újságírók közel negyven olyan emberrel folytattak beszélgetéseket négy hónapon át, akiknek bennfentes tudása van a témáról. Összegyűjtöttük a cikk legérdekesebb pontjait, de érdemes elolvasni a teljes tényfeltáró anyagot is.
1. Felkészületlenül érte a magyar kormányt a háború
A Direkt36 kutatásaiból az derül ki, hogy a teljes magyar kormányt felkészületlenül érte a háború, és a titkosszolgálatok még az invkáció megkezdése előtti napon is olyan előrejelzéseket adtak, hogy csak egy korlátozott (kelet-ukrajnai) konfliktusra van esély. Az Egyesült Államok február közepére már napi szinten figyelmeztetett arra, hogy Oroszország háborúra készül, de a magyar kormány egésze kritikusan állt hozzá az amerikai figyelmeztetésekhez. A Direkt36 beszélt egy kormánynak dolgozó elemzővel is, aki azt mondta, ironikusan szemlélték az Egyesült Államok tevékenységét a kormányban, amit tudatos dezinformálásnak tartottak. Volt arra is példa, hogy házon belül még gúnyolódtak is azon, hogy vajon mikor fog kitörni a háború.
„Amíg nem robbant ki, addig viccesnek tűnt” – tette hozzá a forrás.
A kívülről (a központi, hivatalos NATO-csatornákon, valamint az amerikai nagykövetségen keresztül) érkező figyelmeztetéseket a miniszterelnk stábja és a külügy tisztviselői meghallgatták, de rendre azt mondták, hogy nem hiszik, hogy Putyin tényleg háborúzni akarna. „A külügy vezetése komolyan elhitte magáról, hogy ők »orosz suttogók«. A hülye Nyugat nem érti meg az oroszokat, bezzeg ők igen” – magyarázta Szijjártóék hozzáállását a külügy belső ügyeit ismerő egyik forrás.
2. …pedig sokan próbáltak minket meggyőzni
Az Egyesült Államok mellett a konzervatív vezetésű Nagy-Britannia szintén rendszeresen osztott meg hírszerzési jelentéseket az oroszok háborús szándékáról, Paul Fox brit nagykövet pedig olykor Marc Dillard ideiglenes amerikai ügyvivővel párban próbálta győzködni a magyar kormánytisztviselőket. A britek próbáltak fajsúlyosabb figurákat is bevetni: Orbán moszkvai útja előtt egy nappal, január 31-én Ben Wallace brit védelmi miniszter érkezett Budapestre,
február 24-ére pedig Liz Truss akkori külügyminiszternek (aki azóta miniszterelnökké is vált, a héten mondott le) volt előkészítve egy budapesti látogatása
– utóbbit végül épp a háború várható megindulása miatt kellett az utolsó pillanatban lemondani.
3. Egy ideig úgy tűnt, megingott az oroszbarátság
Budapesten dolgozó külföldi diplomaták a háború kitörése utáni napokban úgy észlelték, mintha megingott volna a kormány oroszbarátsága.
A különféle szinteken zajló találkozókon rendre szóba került például az orosz dominanciával működő Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) is. A bank miatt azért érte korábban komoly nemzetközi kritika a magyar kormányt, mert számos kedvezményt adott a pénzintézetnek, amikor az néhány éve Moszkvából Budapestre költözött. A magyar kormány egészen odáig a kritikák ellenére is kitartott az IIB mellett, ám a háború kitörése után nyugati diplomatáknak az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztviselője már „kétértelmű üzeneteket” fogalmazott meg. Akadt olyan tárgyalás, ahol az Orbán-kormány egyik államtitkára – egy résztvevő visszaemlékezése szerint – óvatosan úgy fogalmazott, hogy ő változásra számít a bank ügyében.
A kilépésről való gondolkodásra utal az is, hogy a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban álló egyik forrással a bank egyik tisztviselője pedig azt közölte, hogy a kormány még a jegybank véleményét is kikérte az ügyben. A Matolcsy György vezette jegybank a válaszában pedig a kilépésre tett javaslatot. Úgy vélték, a tagság megőrzése „reputációs kockázatot” hordoz, vagyis árthat az ország megítélésének. (Végül a kormány az IIB-ben való maradás mellett döntött.)
4. Csicskáztatnak minket az oroszok
„Az oroszbarát politikát most a földgáz indokolja” – mondta egy gázpiacokat ismerő forrás arról, hogy a magyar kormány számára mekkora jelentőséggel bír az orosz gáz.
Szijjártó Péter külügyminiszter a gázszállítások miatt még komoly arcvesztést is bevállalt. Miközben az EU-s politikusok kerülik az orosz vezetőket, a magyar külügyminiszter többször is találkozott orosz kollégájával. Ezek eredménye lehet az, hogy Ausztria felől érkező orosz gázszállítás ugyan akadozik, de Szerbia irányából továbbra is érkezik a gáz Magyarországra. Augusztusra pedig kiderült, új gázkészleteket is sikerült vásárolni, még ha nem is annyit, amennyit a magyar kormány szeretett volna. Miközben a gázpiacot ismerő forrás szerint az oroszok, ha akarnák, ezt a mennyiséget rövidebb idő alatt könnyen le tudnák szállítani.
„Ehelyett megy a csicskáztatás” – mondta a forrás arra utalva, hogy kis tételekről kell az oroszokkal külön-külön megállapodni.
A cikk kitér arra is, mi történt a február elejei Orbán-Putyin találkozón, és arra is, hogyan készítette fel Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a kormányzati propagandagépezetet a háborúval kapcsolatos kommunikációra. A teljes cikket itt lehet elolvasni.
