Egy friss kutatás fontos összefüggést tárt fel a nagyvállalatok hirdetései és az álhírek terjedése között. Van rá megoldás. Hogyan ne finanszírozzák a nagyvállalatok a dezinformációs ipart? Falyuna Nóra és Krekó Péter írása.
Ahogy megindult az orosz invázió Ukrajna ellen, úgy váltak a korábbi oltásellenes oldalak hirtelen a háborúval kapcsolatos, Ukrajnát és a Nyugatot hibáztató összeesküvés-elméletek egyik fő népszerűsítőivé – mivel ezzel növelhető most leginkább az oldalak látogatottsága. Gődény György és a pandémiához kapcsolódó áltudományos és összeesküvés-elméletekre alapozott pártja például nyíltan kiállt Ukrajna lerohanása mellett, mely szerintük „a világbékét szolgálja”, és felszólították a NATO-t, hogy ne terjeszkedjen Ukrajnában, ugyanis ez jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a világbékére. Egyúttal azt is megfogalmazta, a háború csak azért robbant ki, hogy ne kelljen beismerni, hogy a járvány egy hazugság volt.
Nem a virológusokból lett biztonságpolitikai elemző, hanem a covid-szkeptikusokból a Kreml szócsöve
Ez a jelenség nem csak Magyarországon figyelhető meg. Az egész nyugati világban láthatjuk, hogy a korábbi covid-szkeptikus oldalak és szereplők a német és amerikai szélsőjobboldali csoportoktól Booba francia rapperig a háborúval kapcsolatos, relativizáló vagy a Kreml narratíváját erősítő dezinformáció fontos forrásaivá váltak. Ezek az üzenetek egyszerre szajkózzák a hajmeresztő összeesküvés-elméleteket (pl. az Ukrajnában felfedezett titkos, csak oroszokra veszélyes betegségeket fejlesztő biológiai laborokról), és terjesztenek kozmetikázott és manipulált képeket – például a horogkeresztes pólóban feszítő Zelenszkij elnökről.
