Kijevi lakosok egy bombatámadás után. Fotó: Musienko Vladislav / Unian
Üzlet

Dezinformációk, amiknek terjedését nagyvállalatok a tudtuk nélkül finanszírozzák – hogyan?

Falyuna Nóra, Krekó Péter
2022. március 22. 8 perc olvasás

Egy friss kutatás fontos összefüggést tárt fel a nagyvállalatok hirdetései és az álhírek terjedése között. Van rá megoldás. Hogyan ne finanszírozzák a nagyvállalatok a dezinformációs ipart? Falyuna Nóra és Krekó Péter írása. 

Ahogy megindult az orosz invázió Ukrajna ellen, úgy váltak a korábbi oltásellenes oldalak hirtelen a háborúval kapcsolatos, Ukrajnát és a Nyugatot hibáztató összeesküvés-elméletek egyik fő népszerűsítőivé  – mivel ezzel növelhető most leginkább az oldalak látogatottsága. Gődény György és a pandémiához kapcsolódó áltudományos és összeesküvés-elméletekre alapozott pártja például nyíltan kiállt Ukrajna lerohanása mellett, mely szerintük „a világbékét szolgálja”, és felszólították a NATO-t, hogy ne terjeszkedjen Ukrajnában, ugyanis ez jelenti a legnagyobb veszélyt jelenleg a világbékére. Egyúttal azt is megfogalmazta, a háború csak azért robbant ki, hogy ne kelljen beismerni, hogy a járvány egy hazugság volt.

Nem a virológusokból lett biztonságpolitikai elemző, hanem a covid-szkeptikusokból a Kreml szócsöve

Ez a jelenség nem csak Magyarországon figyelhető meg. Az egész nyugati világban láthatjuk, hogy a korábbi covid-szkeptikus oldalak és szereplők a német és amerikai szélsőjobboldali csoportoktól Booba francia rapperig a háborúval kapcsolatos, relativizáló vagy a Kreml narratíváját erősítő dezinformáció fontos forrásaivá váltak. Ezek az üzenetek egyszerre szajkózzák a hajmeresztő összeesküvés-elméleteket (pl. az Ukrajnában felfedezett titkos, csak oroszokra veszélyes betegségeket fejlesztő biológiai laborokról), és terjesztenek kozmetikázott és manipulált képeket – például a horogkeresztes pólóban feszítő Zelenszkij elnökről.

Az is világszerte jellemző, hogy

ezeknek a dezinformációs oldalaknak a legfőbb pénzügyi forrását éppen a nagyvállalatok jelentik.

Az online hirdetési piacon a nagyvállalatok jelentős pénzeket költenek. A magasabb látogatottságból pedig az online hirdetési rendszereken keresztül jutnak bevételhez az áltudományos alternatív gyógymódokat, oltásellenes tartalmakat és jelenleg az ezekre felkapaszkodott, háborúval kapcsolatos dezinformációt népszerűsítő, kattintásvadász oldalak. És hogy milyen sok életet követelő halálos fegyver lehet a dezinformáció, az sosem volt egyértelműbb: egy kutatás szerint a vakcinákkal kapcsolatos szkepszis nyolcszorosára is növelhette a covid miatti halálozásokat a nyugati világban. Azok az összeesküvés-elméletek pedig (pl. a Donbaszban zajló, oroszok elleni népirtás), melyekkel Putyin Ukrajna invázióját indokolta, körülbelül 5000 emberéletet követeltek csak 2022-ben, 2014 óta pedig körülbelül 20 ezer ember halt meg az orosz agresszió következtében Ukrajna területén.

Nő a híréhség, ami az álhíreknek is kedvez

Nemrég megjelent tanulmányunkban megállapítottuk, hogy a gyógyszeripart profitéhséggel vádoló, a koronavírussal és az oltásokkal kapcsolatos összeesküvéseket és áltudományos alternatív gyógymódokat népszerűsítő oldalak és „szerkesztőik” mind az oldalkattintások után fizető online hirdetések révén, mind termékeik árusításából jelentős profitra tesznek szert.

A magasabb látogatottságból az online hirdetési rendszereken keresztül jutnak bevételhez ezek az oldalak. Ez a bevétel pedig igen jelentős, és a Political Capital külsős szakértőkkel végzett tanulmánya az első, amely számszerű becslést adott erről. Az általunk vizsgált 93 áltudományos, covid-szkeptikus, alternatív gyógymódokat vagy oltásellenes tartalmakat népszerűsítő, kattintásvadász oldal Google Ads-szel végzett becsléseink alapján éves szinten 3,7 milliárdos forint maximális reklámbevételt is hozhat az oldalak készítőinek (a vizsgálat részletes módszertanát az olvasók a tanulmányban megtekinthetik).

Az oldalak profitabilitását jelen időszakban egyszerre növeli az intenzív politikai kampány (amely felveri a hirdetési árakat), illetve a pandémia, amely mind az online eltöltött időt, mind az online kereskedelem volumenét megdobta. 

Az áltudományos oldalak „szerkesztői” így nem becsapás áldozatai, és nem is a dezinformáció-terjesztés „hasznos idiótái”, hanem anyagi és politikai érdekektől vezérelve teszik marketingjük hatékony eszközévé a dezinformáció terjesztését. Fontos, hogy ezeket az érdekeket a nagyvállalatok ne szolgálják ki.

A koronavírusban és az orosz-ukrán háborúban közös, hogy elképesztő információéhséget eredményeztek, melyet egyre többen igyekeznek kielégíteni. A fülsüketítő információs zaj ugyanakkor kifejezetten kedvez a megtévesztő tartalmak terjedésének. Olyan helyzetekben, amik érzelmileg is megérintik az embereket, és félelmet keltenek, sokkal könnyebb a befolyásolás is, hiszen hajlamosabbak elhinni a megalapozatlan, hiteltelen információkat, ha azok illeszkednek a hiedelmeikhez, igényeikhez, félelmeikhez.

Az online dezinformációs üzletnek hatalmas lökést adott a koronavírus. A dezinformációs ökoszisztéma felélénkült, szervezettebbé és terebélyesebbé vált. A hagyományos összeesküvéselmélet-terjesztő oldalak is kihasználták a pandémiában rejlő lehetőségeket, és beépítették azt hagyományos „háttérhatalmi” tematikájukba. A coviddal kapcsolatos infodémia miatt az álhírek jobban tudtak terjedni, a legkülönfélébb oldalak és szereplők „kapaszkodtak fel” erre a témára.

Így kap forrást a dezinformáció

 A kapcsolódások, a célok, a hasonló retorika, az egymásra hivatkozások vagy egymástól átvett tartalmak miatt az áltudományos meggyőződések, összeesküvés-elméletek, álhírek egy közös univerzumba rendeződnek, és sűrű hálózat alakul ki köztük. A coviddal kapcsolatos konteók és áltudományos megállapítások, termékek hozzákapcsolódtak a korábbi elméletekhez, egymásba játszanak, és egymás érvelési kiindulópontjává vagy éppen következtetésévé váltak.  A fontosabb oldalak elérését növeli, hogy különböző néven futnak ugyanazok az oldalak ugyanazzal a tartalommal, illetve a weboldalra sokszor a közösségimédia-oldalak (és kiemelten a Facebook, akár több profillal is) irányítja az érdeklődőket.

Ugyanezek az oldalak most az ukrán-orosz háborúra „kapaszkodnak föl”, beépítik azt a pandémiával kapcsolatos retorikájukba, és a dezinformációs üzletnek ez újabb lökést adott.

Tanulmányunkban számos példát találtunk arra, hogyan finanszírozzák reklámokon keresztül akaratlanul is ismert autómárkák, gyógyszermárkák, élelmiszeripari vagy éppen kozmetikai cégek a pandémiából hasznot húzó és háborús dezinformációt terjesztő oldalakat.

Egy esetben például az egyik orosz dezinformációval operáló weboldal egy cikkénél, ami hamisan állítja, hogy az ukrán hadsereg eldöntötte volna, hogy „földig rombolja a Donbasszt”, a Tchibo hamisítatlan etiópiai kávékapszuláit népszerűsítő hirdetés bukkant fel. Ugyanezen az oldalon tűnt fel a Lidl egyik ajánlata is, egy olyan cikk alatt, ami azzal vádolta az EU vezetőit, hogy hamis indokokra hivatkozva akadályozzák az orosz oltóanyag uniós elfogadását.

A nagyvállalatok tehát akaratuk ellenére is a sokszor életveszélyes áltudományos praktikákat népszerűsítő dezinformációs ökoszisztéma legfőbb anyagi támogatóivá váltak, jelenleg pedig a háborús dezinformációval hasznot szerző oldalakat finanszírozzák hirdetéselhelyezésükkel.

Így ezen cégeknek, illetve a kampányaikat bonyolító hirdetésszervező vállalatoknak is komoly szerepet kell vállalniuk a jelenséggel szembeni küzdelemben – elsősorban annak révén, hogy online hirdetési kampányaik során tudatosan nem helyeznek el hirdetéseket olyan oldalakon, melyek a koronavírust tagadják vagy relativizálják, az oltásellenességet, az alternatív medicinákat promotálják, a háborúval kapcsolatos hazugságokat terjesztenek, vagy az ukrán civilek elleni gyilkosságokat igazolják. Így valósítható meg leghatékonyabban ezen veszélyes tartalmakat terjesztő oldalak anyagi forrásoktól való elvágása (demonetizációja). Ezt a célt már sikerrel megvalósította több nemzetközi kezdeményezés is, például a szlovák konspiratori.sk. Hogy megsegítsük a hazai hirdetők dolgát, tanulmányunkban közzétettük azon oldalak listáját, melyek a hirdetés során kizárhatók a reklámokkal célzott felületek közül, ezzel elvágva ezen – sokszor életveszélyes egészségügyi álhíreket is terjesztő – oldalakat pénzügyi forrásaiktól.

 

Falyuna Nóra, (Nemzeti Közszolgálati Egyetem) nyelvész, tudománykommunikációs szakértő.
Krekó Péter, (Political Capital Institute/ ELTE PPK/Cambridge University) szociálpszichológus, dezinformációs szakértő.

A szerzők az áprilisban megjelenő Sarlatánok kora– Miért dőlünk be az áltudományoknak? című könyv szerkesztői.

Borítókép: Kijevi lakosok egy bombatámadás után. Fotó: Musienko Vladislav / Unian

Kapcsolódó 

A háború 24 órás prémium médiafelület Putyinnak – nagyinterjú a magyar mozgástérről és Ukrajna jövőjéről