Új befektetés, új iroda, új felhasználási területek és új piacok – megnéztük mi a helyzet a Deligo háza táján és mit fognak kezdeni az új, 3 millió dolláros befektetésükkel. A menzás önkiszolgáló fizetés mellett megjelent a kiskereskedelmi vonal, és megvetnék a lábukat Amerikában is – interjú.
A két alapító Haidekker István és Balázs a Deligo frissen birtokba vett, új irodájában fogadnak. „Tegnap költöztünk be – ez május elseje, a munka ünnepe volt –, pár sarokkal arrébb volt egy kisebb irodánk, de kezdtük kinőni” – mondja István. A csapat növekedése tényleg meglódult, már 18 fő építi közösen a 2020 környékén megálmodott víziót. „2021-et számoljuk a Deligo hivatalos születésének, akkor volt az első éles kihelyezésünk, addig négyen ( Haidekker Balázs, István és Fazekas Gábor társalapítók, és Kisantal Máté első csapattag) dolgoztunk a történeten.”
Szerencsére a Montevideo utca környéki „budapesti Silicon Valley-ben” (ezen a tájékon található többek közt az NNG, az AiMotive, a Bankmonitor és a régiós telco-multi 4iG irodája is) könnyű új alkalmazottakat találni, mert a testvérek elmondása szerint „Budapesten sok nagy multi, mint a Continental vagy a Bosch is üzemeltet computer vision (gépi látás) fejlesztőközpontot, és az AiMotive is itt van a szomszédban”. Nekik pedig pont ilyen szakemberekre van szükségük.
Legújabb kulcs munkavállalójuk is a Continental kötelékéből érkezett. Céljuk, hogy a céget körülbelül 30 főre bővítsék a közeljövőben. Jellemzően tapasztaltabb embereket keresnek a csapatba, ahhoz még kicsik, hogy házon belül megfelelően neveljenek ki juniorokat.
Kelet-Európából a kényelmi kiskereskedelemben
A kezdeti menzás önkiszolgáló fizetésen alapuló üzleti modellt fenyegette a covid és az utána teret nyerő home office, de úgy tűnik, visszarendeződés van a piacon. Jelenleg 170-nél is több lokáción vannak kint Franciaországban, Svájcban és más európai országokban. A koronavírus-járvány során azért voltak neccesebb időszakok. „A covid legkritikusabb pillanataiban mi még javában a terméken dolgoztunk, de azért volt pár olyan momentum, amikor a startup alapításhoz szükséges hitnél is jobban kellett hinnünk magunkban, az ötletünkben, a csapatban és a piacban” – mondja Balázs, aki a termékfejlesztésért felel. Istvánból ekkortájt előjött az üzleti elemző, és az ügyféladatok vizsgálatával a globális trendek kontextusában új felhasználási területet keresett a kamera alapú fizetési megoldásuknak.
„Az adatokból az látszott, hogy néhány ügyfelünk elkezdte a kioszkjainkat az általuk üzemeltetett irodai »mini marketek«, vagyis néhány alapvető élelmiszert, pékárut, üdítőket árusító helyszínein is használni a klasszikus menza mellett.” Ekkor jobban utánament a piacnak és rájött, hogy technológiájuk tökéletesen alkalmas olyan üzletekben is a „self-checkout vagy kasszás néni” kiváltására, ahol a „vásárlók két maréknyi terméket vesznek és azok között van olyan ami nem vonalkódozott”.
Így találtak rá a kényelmi kiskereskedelem piacára, ami globálisan hatalmas. Itt a világ Manna ABC-ire, dohányboltjaira, Roni ABC-ire valamint Seven Eleven-jeire kell gondolnunk.
Ezek azok a helyek, ahova egy áttivornyázott éjszaka után az ember beugrik a vérnarancsos Powerade-ért és csontszáraz kakaóscsigáért a másnap elkerülésének reményében.
„A világon nagyjából 6 millió ilyen kényelmi kiskereskedelmi egység van, amiből 1,8 millió tartozik valamilyen hálózat égisze alá, a többi úgynevezett »mom and pop shop«, vagyis családi üzem.”
A Haidekker fivérek egyelőre a több bolttal rendelkező nagyobb cégek irányába nyitnának, mert itt van már egy „bejáratott értékesítési kézikönyvünk a menzaüzemeltetők világából” – mondja István.
Ezek a cégek kellően tőkeerősek ahhoz, hogy kifizessék a többezer eurós hardver eszköz árát és feliratkozzanak a rendszerhasználati havidíjra. Létezik a kisebb cégek számára kedvezőbb konstrukció is, ők a havidíjba lebontva tudják bérelni a Deligo AI-alapú önkiszolgáló rendszerét, bár ez a szegmens egyelőre nem fókusz. A nagyobb cégekkel kötött megállapodások az adatgyűjtés és a modell tanításának szempontjából is hatékonyabbak, amire az új piac és új felhasználói igények miatt nagy szükség van.
Kalandozások a technológia felhasználásának peremén
Amikor kipróbáltam a kihelyezett demo példányt, rögtön sikerült a képfelismerő algoritmust egy edge case-re futtatnom. Amikor levettem a tárgyalóban berendezett, rögtönzött kisbolt polcáról a vérnarancsos Powerade-kakaós csiga kombómat, a csigát kíváncsiságból nem lapjával, hanem az izotóniás ital üvegének támasztva raktam a gép tálcájára – felmerülhet, hogy ki rakná le így a csigát a valóságban, de 4 gin tonic után bármi előfordulhat a Mannában –, ami ettől lyukra futott a pékáru felismerésében.
„Erre nem is gondoltunk” – mondta Balázs, majd bemutatták, hogy megoldásuk miért is zseniális: a gép admin menüjébe belépve a „kakaós csiga” referencia képeit tartalmazó mappába csak fel kellett vinnünk a géppel egy élére állított kakaós csiga képet, és így megismételve a checkout folyamatot már sikerült is a fizetés.
„Azért a mi iparágunkban az is jó, hogy egy-egy ilyen hiba esetén nem emberéletek múlnak azon, hogy az AI felismeri-e azt, ami a képen van”.
Balázs elmondása szerint a mesterséges intelligencia kutatásban jelenleg domináns nagy nyelvi modellek közvetlenül nem adnak hozzá, vagy éppenséggel veszélyeztetik az ő terméküket, de a folyamatból „kieső” új gépi tanulási algoritmusok és modellek számukra is felhasználhatóak lesznek.
És bár az önkiszolgáló fizetési megoldások esetében nagy kockázat a lopás, illetve a vonalkód nélküli termékek esetében a (direkt vagy véletlen) helytelen termékmegadás, a Deligo AI rendszere ezeket is jobban tudja kezelni, mint az inkumbensek megoldásai a klasszikus élelmiszerboltokban. Ráadásul sokkal kisebb helyen is elfér az ő kiosk-juk, mint az ormótlan önkiszolgáló kasszák, így a jellemzően kisebb alapterületen, drágább négyzetméterárak mellett működő kényelmi kiskereskedelmi egységek számára extrán vonzó ajánlat lehet. „Egy Deligo AI önkiszolgáló eszköz kihelyezéséhez nem kell semmi extra, a már meglévő pultra is ki lehet rakni” – teszi hozzá Balázs a beszélgetéshez.
Tőkebevonás rossz körülmények között
István és Balázs sokáig saját zsebből finanszírozták a fejlesztéseket, a 2021-es éles kihelyezés után kezdtek el először befektetőt keresni. 2022-ben sikerült egy másfél millió dolláros pre-seed befektetési kört zárniuk, amiből a cég és a termék fejlesztését eddig a pontig finanszírozták. Az új piac és felhasználási területek, valamint a további bővülés újabb tőkeinjekciót kívánt meg, így a cég sikeresen zárt egy újabb, három millió dolláros seed kört.
A befektetés oroszlánrészét a Frontline Ventures kockázati tőkebefektető adta. A Frontline portfóliójában olyan cégek szerepelnek mint a Lattice HR-szoftver, vagy a Vanta szabályozói megfelelést elősegítő szoftver.
A gépi tanulás piacon már volt egy sikeres, 1,3 milliárd dolláros exitjük, amikor a Databricks megvásárolta a MosaicML nevű portfólió-társaságukat. Mellé csatlakozott még az intézményi fronton az Interactive Venture Partners, valamint egy mikro-VC alap, a robotika fókuszú Grep VC és az AngelInvest befektetői formáció. A kör maradék részét szakmai angyalok (olyan nevek, mint Frédéric Mazzella, a BlablaCar alapítója és Istvánék volt főnöke az Autohop akvizíció után) adták össze. A Portfolion és a Deligo korábbi angyalai, Robin Chase (Kanada, veterán carsharing sorozatvállalkozó) és Guzel Gumerova (európai piacokon aktív angyalbefektető) is éltek follow on lehetőségükkel.
A befektetési körrel kapcsolatban George Radfor, a Frontline Venture befektetési igazgatója azt mondta:
„A Frontline Ventures magvető fázisú befektetési csapatának célja, hogy európai csúcstechnológiákat segítsenek az amerikai piacra lépni és ott nyerni.
A Deligo alapítók már nem először építenek céget és a technikai tudás, gyors végrehajtás és meggyőző piaci eredmények nagyon ritka kombinációját tudták felmutatni az AI-alapú önkiszolgáló kioszkkal. Ahogy a kényelmi kiskereskedelmi szegmensben a munkaerőhiány és a hosszú sorbanállások a profitmarzs kárára válnak, mi úgy lettünk egyre izgatottabbak a Deligo »súrlódásmentes« kassza-megoldásának globális felskálázásának lehetőségétől.”
Az elég nyögvenyelős kockázati tőke piacon a tőkebevonás nem jelentett számukra különösebb problémát, igazolva a „jó cégek rossz tőkepiaci környezetben is tudnak tőkét bevonni” tézist. Ráadásul a fivérek már egy sikeres exittel a hátuk mögött mentek ki a tőkepiacokra, ami szintén egy jó pont a befektetőknél. A mesterséges intelligencia körüli hájp is segített valamennyire a narratíva építésében, bár István elmondása szerint „csak az ajtókat segített kinyitni, utána már nekünk kellett bizonyítani”.
A bevont tőkéből a már említett új kényelmi kiskereskedelem és a meglévő menzás vonal európai elmélyítése mellett szeretnének még egy fontos mérföldkövet elérni: ki akarják tűzni zászlajukat az amerikai kontinensen, ami főleg a kényelmi kiskereskedelmi piacon elindított néhány pilot-projektet jelent.