Az új amerikai elnök bő egy hete kezdte meg munkáját, érthető, ha a nagy tech cégek nem akarják azonnal összerúgni vele a port. Az Uber példája ugyanakkor nagyon tanulságos.
Nem lehet két kapura focizni
Trump elnök ideiglenesen felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását az Egyesült Államokba és ezzel egyidejűleg 7 muszlim ország polgáraitól tagadta meg a belépés jogát. A Szilícium-völgy nagyágyúi, így az Apple, a Facebook vagy az Uber vezetői azonnal közleményben ítélték el a lépést –
de ezek a kezdeti lépések csupán vérszegény próbálkozások az egyensúlyozásra a liberális (főleg nagyvárosi) hangadók és a kormányzat között.
Miközben a Szilícium-völgy startupjainak alapítói és vezetői között számos bevándorló van, és nem egy közülük muszlim, egyáltalán nem kockáztatták meg, hogy már egy hét után megromoljon a viszonyuk az új adminisztrációval – írja az amerikai Forbes. De még egyszer ezt a hibát nem követik el.
A New York-i taxisok sztrájkot és tüntetést hirdettek múlt hét szombaton a JFK repülőtérre, méghozzá Trump kitiltási rendelete miatt. Az Uber azonban nem csatlakozott a felhíváshoz (így üzleti hasznot is húzhatott a sztrájktörésből), az ügy azonban azért is volt főleg kínos, mert a cég alapítója, Travis Kalanick tagja az új elnök tanácsadó testületének (ahol mások mellett ott ülnek a GE, a Disney és Pepsi vezetői is). A népharag elindította a #DeleteUber mozgalmat a közösségi médiában, rengetegen posztolták ki, hogy megszüntették az Uber-fiókjukat és letörölték az appot is a telefonjukról.
Travis Kalanick – megvédte, hogy miért ül Trump tanácsadó testületében
Travis Kalanick a Facebookon jelentette meg első állásfoglalását, melyben egyértelműen kifejtette, hogy nem ért egyet az elnöki rendelettel, ugyanakkor megvédte saját magát és az elnök tanácsadói testületében elfoglalt helyét is. Mint írta, az Uber alapítása óta számtalan országban működik együtt kormányzatokkal és politikusokkal, legyenek azok bármilyen meggyőződésűek.
Az, hogy Kalanick ezek után is nyitott arra, hogy együttműködjön Trumppal, nem éppen az volt, amit a tiltakozók hallani akartak. Sőt, az ellenkampányba beleálltak hírességek is, például Susan Sarandon. Az alkalmat az Uber legerősebb amerikai konkurense is kihasználta, a Lyft azonnal bejelentette, hogy a következő négy évben (tehát az elnöki ciklus alatt) 1 millió dollárt adományoz amerikai civileknek (egészen pontosan az ACLU-nak).
A #DeleteUber kampány igencsak kinőtte magát, az amerikai piacon az Uber mögött jócskán lemaradó Lyft például hirtelen a legnépszerűbb 5 app közé került az Apple AppStore-ban.
Kalanick újabb állásfoglalással próbálkozott, melyben újabb lépéseket jelentett be, hogyan segíti a cég a pórul járt sofőrjeit (az amerikai Uber-sofőrök között számos bevándorló van egyébként). A New York-i tech cégekkel együtt aláírt egy nyílt levelet is, melyben ismét elítélte a kitiltási rendeletet és megosztott egy QZ cikket is az oldalán, mely igyekszik menteni a céget (“az Uber nem tett semmi rosszat”).
Az a fontos, kit szeret az ügyfelünk?
A #DeleteUber számos tanulságot rejt magában a Szilícium-völgy számára: a legkézenfekvőbb, hogy a kapcsolatod alapvetően az ügyfeleiddel legyen pozitív, és ez megakadályozhatja, hogy az ilyen ügyek negatívan hassanak vissza rád. Az Uber a sztrájktöréssel a sofőrjeinek ugyan kedvezhetett (a plusz bevétel miatt), de a cég ügyfelei alapvetően az utasok – ők pedig felháborodtak. A Szilícium-völgy fejesei közül a Trump-tanácsban ott ül Elon Musk is (dél-afrikai bevándorló!), a Teslának azonban nem kellett jelentősebb ellenállással szembenéznie emiatt.
A legnagyobb tanulság azonban, hogy a tech cégeknek előbb-utóbb választaniuk kell, melyik oldalon is állnak.
Miközben attól tartanak, hogy esetleg felbosszantják a Fehér Házat, az sokkal közelebbi és nagyobb gondot jelent a részvényeseik számára. Sőt, az Uberhez hasonlóan, a Völgy startupjainak dolgozói jellemzően liberálisok, és abszolút Trump-ellenesek. Nem is beszélve az ügyfelekről, akik leginkább olyan amerikai nagyvárosokban összpontosulnak, ahol nem Trump nyert. Bár az amerikai politikai törésvonalak nem olyan élesek, Trump nagyon megosztó lépésekkel kezdte elnökségét.
Hogy az adott cég a kormány “kollaboránsa” vagy szövetséges, amikor tüntetnek a hatalom lépései ellen, az hamar megmutatkozhat majd a mérlegekben is – legyen szó az Uberről vagy bármely másik cégről. A Szilícium-völgy esetében nem arról van szó, hogy a politika ellehetetlenítené őket – az ügyfelek fognak tőlük elfordulni, ha nem érezik, hogy egy értékközösséget alkotnak.
Meglehet, a #DeleteUber meg sem kottyan az Uber multimilliárdos globális üzletmenetének, komoly hatása lehet azokban a városokban, ahol a kampány felpörgött. A amerikai Forbes munkatársának egy San Franciscó-i sofőr például azt mondta kedden, hogy érezhetően csökkent a forgalom. “A tegnapi igazán rossz nap volt.” Mint mondta, szokatlanul sok sofőr várt utasokra a reptéren – hiába.
