Kivételes méltánylást érdemlő körülmény, elcsúszott határidők és kedvezmények – érdemes a lehetőségekkel tisztában lenni akkor, ha lecsap az adóhatóság és fizetnünk kell. Az adókülönbözetet az esetek többségében nem érdemes vitatni, ám az adóbíróság és a késedelmi pótlék törlésére vannak lehetőségek.
A tét nagy, ugyanis ha az adóhatóság adóhiányt állapít meg, nemcsak annak összegét, hanem akár az adóhiány felének megfelelő adóbírságot és késedelmi pótlékot is fizetnie kell.
Utóbbi kettő mérsékelésére vagy eltörlésére van lehetőség. Dr. Harcos Mihály, a Deloitte Legal partnere és adóperes csoportjának vezetője a forbes.hu-nak eljuttatott közleményében elmondta, hogy az adózó a törvény erejénél fogva akkor is mentesül a kiszabott adóbíróság 50 százaléka alól, ha az első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról határidőben lemond és a határozatban előírt adókülönbözetet is megfizeti.
Az adóhiány ötven százalékára rúgó adóbírság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén ugyancsak mérsékelhető.
Ha az adózó bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei miatt lehetőség lenne az adóbírság csökkentésére vagy akár teljes elengedésére is, akkor az adóhatóságnak kötelessége egy méltányossági eljárás során ezeket a szempontokat figyelembe venni. Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén a késedelmi pótlék is mérsékelhető.
Az adóbírság kapcsán kiemelt jelentősége van, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a törvényi határidőben befejezte-e. A Kúria következetesen állást foglalt abban, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog része, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa. „A Kúria azt is kimondta, hogy
ha az adóhatóság „kifut a határidőből” és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz az adózónak, úgy szankciót általában nem alkalmazhat az adózóval szemben.
Tehát ilyen esetben alappal hivatkozhatunk arra, hogy az adóbírság kiszabásának nincs helye” – magyarázza dr. Harcos Mihály.
Az adóeljárási szabályok kimondják továbbá, hogy amennyiben az adózó az
adóhatóság honlapján megjelenő tájékoztatóban foglaltak szerint jár el, úgy
hátrányos jogkövetkezmény vele szemben nem alkalmazható, még akkor sem, ha az
adóhatóság esetleg adóhiányt tár fel. Az indokolás szerint e rendelkezést a
2018. január 1-je után az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott
felületen közzétett tájékoztatók tekintetében lehet alkalmazni, vagyis a régi
adóhatósági állásfoglalások vagy az adózó számára kiadott egyedi
állásfoglalások tekintetében nem.
Az adóbírság csökkentése kapcsán fontosak még a megbízható adózók számára elérhető kedvezmények.
Ha például az adózó az adóellenőrzés alá vont időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, úgy vele szemben a megállapított adóbírság ötven százaléka szabható csak ki. Ez a kedvezmény azonban nem alkalmazható az önkormányzati adóhatóság által kiszabott adóbírság, továbbá olyan adókülönbözet esetén, amely a megbízható adózói státusz elvesztését eredményezi.
„Amennyiben a hátrányos jogkövetkezmények mérséklésének jogszabályi feltételei fennállnak, az kötelezettséget jelent az adóhatóságra nézve. Tehát, ha az adózó szerint az adóbírság vagy a késedelmi pótlék mértékét az adóhatóság jogszabálysértően állapította meg, úgy érdemes ezügyben jogorvoslati eljárást indítani az adóhatósággal szemben” – mondta dr. Takács Diána, a Deloitte Legal adóperes ügyvédje.
Fotó: Scott Graham // Unsplash