Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Vámos Eszter és Redő Péter, Csinta / Fotó: Orbital Strangers

Pici és édes, pedig nincs benne cukor, csak gyümölcs – abból viszont jó sok

Kevés olyan cég van, amire annyira szó szerint illik a Forbes magazin Small & Sweet rovatának neve, mint a Csintára: pici és édes, pedig semmi cukor nincs benne, csak jó sok gyümölcs. Sztorijukat az októberi Forbesban írtuk meg.

„Előfordult már, hogy a Csintát kolbásznak nézték: annyira újszerű volt, hogy nem tudtak vele mit kezdeni az emberek” – mondja Vámos Eszter, közben férje és alapítótársa, Redő Péter szaporán bólogat. Pedig a pomázi műhelyükben készülő nasi aligha elégítené ki a húsimádók fehérje- és zsírigényét, és aki kiveszi a csomagolásból, azonnal láthatja, hogy húsmassza helyett gyümölcsből készül. Méghozzá irtó sokból: „Egy kiló legyártásához nyolc kiló gyümölcsöt használunk fel” – mondja Péter. Innen ered a szlogenjük is: 800 százalék gyümölcs.

A Forbes 2020. októberi címlapja

A gyümölcsszeletek műfaja persze nem az ő fejükből pattant ki először, de a házaspár szerint fontos különbség, hogy míg a snackek többsége szárított gyümölcsökkel ízesített datolyamassza (ez tartja össze az összetevőket, és ezért ugyanolyan ízű kicsit mindegyik), addig a Csinta hazai gyümölcsökből készített szószok szárításából jön létre. „Nem csupán olyan ízű, hanem abból van” – foglalja össze Eszter.

Vámos Eszter és Redő Péter

„A gyerekek találtak meg minket” – folytatja, arra utalva, hogy az alternatív gyümölcsök első felvevőpiaca egy meglepő helyszín, a Kékvölgy Waldorf volt – ide járt a házaspár két lánya. Később több lelkes szülőtársuk is betársult a cégbe, ma már tízen vannak: akad, aki a reklámhoz ért, egy szobrászművész anyuka tervezte a csomagolást, a „800 százalékkal” pedig matematikus társuk rukkolt elő. „Ha úgy vesszük, ez kicsit közösségi biznisz” – mondja Péter.

Pomázi műhelyükben 2017 óta készülnek a falatkák egy három-négy fős csapat és egy 40–50 millió forintos befektetés segítségével.

Úgy számolják, az új műhellyel az eddigi kapacitás öt–tízszeresét tudják elérni: egyelőre napi két–háromezer darabot készítenek, de folyamatosan fejlesztik a technológiát. Csintákat a saját webbolt mellett főleg független boltokban, kávézókban lehet kapni, de fent vannak a Kifli.hu-n is, a Puskinban és a Tabánban pedig pattogatott kukorica helyett (vagy mellett) ehetik őket a mozizók.

A Csinta teljes sztoriját az októberi Forbes utolsó oldalán találod!

 

Megtanulhatsz néhány vállalkozói készséget, de a vállalkozói attitűdöt nem lehet megtanulni.