A helyiek bevonásával komplex ingatlanberuházásra készül Törökbálinton Csányi Sándor vagyonkezelő cége. A projektben felbukkant Tomán Szabina is egy rövid időre, de az OTP-vezér végül egyedül vág bele a befektetésbe.
Készül a magyar Forbes milliárdoslistája, a cégadatok ellenőrzése közben bukkantunk rá, hogy Csányi Sándor vagyonkezelő cége, a Bonitás 2002 Zrt. már 100 százalékos tulajdonosa a Bálint Tó Invest Zrt.-nek. A név nem sokat mond, pedig egy több milliárdos befektetésről van szó. De más miatt is érdekes.
Így lett üzlettárs Csányiból és Tomán Szabinából
Ahogy arról már beszámoltunk, a társaságban érdekelt volt Tomán Szabina, a Toman Diet alapító-tulajdonosa, egykori cápa. A múlt idő indokolt: október vége óta ugyanis már csak a Csányi-féle Bonitás a tulajdonos a több tízmilliárdos projektet előkészítő társaságban.
A Bálint Tó Invest Zrt. mögött 2021 decemberéig mindig Csányi-féle cégek álltak, ekkor azonban 10 százalékos tulajdonrésszel a Fidelity Gold Investment Kft. is érdekelt lett benne. A Bálint Tó ekkor vásárolta meg a törökbálinti téglagyár körüli ingatlanokat az osztrák Winerberger Tégelipari Zrt.-től.
A Fidelity a Szini család érdekeltségébe tartozó cég. Szini Béla a tulajdonosa több fővárosi szórakozóhelynek és étteremnek, ők üzemeltetik többek között az Ötkert, a Hadikot vagy a Várkert Kioszkot. A család régóta vendéglátással foglalkozik. Fia, ifj. Szini Béla tavasszal házasodott össze a volt modell Tomán Szabinával, aki sikeres üzleti karriert épített fel az elmúlt években.
A cégadatok szerint tehát 2021 végén még Sziniék cége és a Csányi-féle Bonitás birtokolta a törökbálinti ingatlanokat megvásárló társaságot. Aztán történt egy fontos változás: Tomán Szabina egyedüli tulajdonosa lett a Fidelity-nek idén augusztusban (a Kazinczy Property Zrt.-n keresztül). Azaz: noha korábban nem volt érdekelt a projektben, nyár végén
Tomán Szabina hirtelen Csányi Sándor üzlettársa lett. Legalább is papíron.
A Bálint Tó Invest által vásárolt ingatlanok szeptember végén kapták meg az ún. „rozsdaövezeti akcióterület” besorolást – úgy, hogy a nyáron egyszer már a kormány elutasította azt. Egy ilyen besorolás megszerzéséhez komoly lobbierő kell.
Ennek azért van jelentősége, mert a rozsdaövezeti címkével együtt adókedvezmény is jár, az így felépülő lakásokat 5 százalékos áfával lehet majd értékesíteni. (Az adókedvezmény mögött az az elgondolás, hogy az egykori ipari területeket a befektetők a magas költségek miatt más különben nem rekultiválnák.)
A kormány jóváhagyása után jelent meg a hír arról, hogy Csányi Sándor és Tomán Szabina együtt kezdenek közös beruházásba. A Forbes.hu ugyanakkor úgy tudja, Tomán és Csányi sosem tárgyaltak a projekt kapcsán, az OTP-vezért is meglephette, hogy új tulajdonostársa van a projektben. Törökbálint vezetésével a projektcég már korábban megkezdte a tárgyalásokat, Tomán ekkor sem került szóba, mint lehetséges befektető.
Megkérdeztük az érintetteket, hogy ez áll-e a tulajdonosváltás hátterében. Csányi Sándor nem kívánt nyilatkozni a tulajdonosváltásról, a projektről ugyanakkor mondtak új részeteket (lásd lejjebb). Tomán Szabina nem kommentálta a Forbes.hu megkeresésére a tulajdonosváltást, és azt sem, hogy miért lett ő a Fidelity egyetlen tulajdonosa.
Túlterhelt az agglomeráció, Törökbálint eddig tiltakozott
Az M7-es autópálya alatt terül el a volt téglagyár 17 hektáros területe, a telek közepén a Téglagyári tóval. Régóta kérdés, hogy hogyan hasznosuljon a terület. Az önkormányzat alapvetően sport- és rekreációs célokban gondolkodott, ez is került be a településfejlesztési stratégiába. Ezek a tervek akkor borultak fel, amikor színre lépett a Bálint Tó Invest, mint a terület új tulajdonosa, befektetője. 2022 elején a városvezetés és az új befektetők találkoztak, akkor derült ki, hogy lakóingatlanokat is terveznek építeni (nyár elején arról szóltak a hírek, hogy 500 lakást építenének).
Ezt az elképzelést sem a helyi fideszes polgármester, Elek Sándor, sem a terület országgyűlési képviselője, a szintén kormánypárti Aradszki András sem támogatta. Elek augusztus elején még arról adott hírt, hogy a lakópark ügyében egyelőre győztek: sikerült megakadályozni a beruházást. A kormány ekkor még visszadobta a rozsdaövezeti besorolási kérelmet. A városvezető akkor arról beszélt, hogy érveivel meg tudta győzni Gulyás Gergely kancelláriaminisztert.
Hogy miért nem akarnak lakóparkot a helyiek, arra jól rávilágít a polgármester egy másik augusztusi Facebook-posztja, amelyben a részleges nyári locsolási korlátozás feloldását jelentette be. Az agglomeráció túlterhelt, az új lakókat már a közművek sem tudják kiszolgálni, a feszültséget sok helyen építési tilalommal próbálják enyhíteni. Törökbálinton is hasonló a helyzet: a 15 ezres város vezetése úgy kalkulált korábban,
hogy 500 új lakóingatlan legalább 1500 új lakót jelentene, vagyis hirtelen 10 százalékkal nőne a lakosságszám.
A polgármester jól érezte a nyáron, hogy csak „egyelőre” győzött. A helyi népszavazási kezdeményezésüket a választási bizottság dobta vissza, a rozsdaövezetté nyilvánítás pedig végül átment a kormányon. Utóbbi felülírja a helyi szabályozást és a szeptemberben – hiába – elrendelt változtatási tilalmat is.
Mire készülnek Csányiék?
Csányi Sándor portfóliójában bőven vannak ingatlanok, elsősorban a CD Hungary-n keresztül érdekelt számos egykori diplomata ingatlanban, szállodában, felsőkategóriás budapesti ingatlanokban. Tulajdonrésze van a Demján-féle Gránit Csoportban is, vagyis kereskedelmi ingatlanokban is. A Bálint Tó Invest lehet azonban az eddigi legnagyobb lakóingatlant is tartalmazó komplex fejlesztése, ezen a területen ekkora befektetésbe még nem vágott bele.
A beruházással kapcsolatban azt mondták a Forbes.hu-nak, hogy a Bonitás Zrt. egy olyan, revitalizáló beruházást tervez megvalósítani, amely jelentős mértékben hozzájárul Törökbálint fenntartható, kiegyensúlyozott fejlődéséhez.
Sőt már most jelezték, hogy
a fejlesztés az önkormányzattal és a törökbálinti lakosokkal folytatott párbeszéd mentén fog kialakulni, jelenleg tervezés-előkészítési fázisban van.
A Forbes.hu kérdésére megerősítették, ez azt jelenti, hogy még abban sincs döntés, hogy 500 lakóingatlan épül-e fel. Erről a nyáron terjedtek el hírek. Mint írták, „a beruházás nagyságrendje – anyagi és lakás darabszám értelemben is – a jövőbeni egyeztetések és az azok alapján készülő konkrét tervek függvénye, ezért nem bocsátkozunk becslésekbe”.
A jelenleg elhanyagolt ipari terület helyét egy kertvárosias és kisvárosias lakóövezet fogja átvenni, amely színvonalas közpark, valamint szociális- és kereskedelmi infrastruktúrafejlesztéssel fogja érezhető módon támogatni a települést. Mint mondták, „a szellős és zöld, a helyi építési szabályokhoz igazodó kialakítású városrészben új bölcsőde és óvoda is nyílik, és összesen 500 új munkahely létesül”.
A beruházó azt is mondta, a tervezés során kiemelt figyelmet kap, hogy az új településrész ne terhelje a közlekedési- és közmű infrastruktúrát, ezt az adottságok tudatos kihasználása mellett új fejlesztésekkel is támogatni fogják. Egy, a fejlesztési folyamatot ismerő forrásunk szerint Csányi ebben a beruházásában is hosszú távra tervez, akárcsak más projektjeiben.
Borítókép: A törökbálinti téglagyár még működés közben 2006-ban. Fotó: H. Szabó Sándor / MTI