Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója megosztotta gondolatait a magyar gazdaságról. Beszélt a hatósági árakról, a várható forintárfolyamról és a nyomásról, amit az orosz piac elhagyásáról érez több oldalról is.
Szerinte a magyar költségvetési hiány kezelése leginkább a háború végének időpontjától és az uniós konfliktus végeredményétől függ. Becslése szerint ha hamar véget ér a háború és megegyezünk az unióval, 500 milliárd forint körül lehet a kiigazítás mértéke, ha nem, elérheti az 1700 milliárdot, mondta Csányi az Inforádiónak adott interjújában.
Várakozásai szerint a magyar makroadatok idén:
- 9 százalékos infláció
- 3,5 százalék körüli növekedés (év elején még 6 százalék volt ez az adat)
- akár 7-8 százalékos fizetésimérleg-hiány is lehet
Ezek alapján úgy látja, jó esetben 360-as, rossz esetben 390-es forintárfolyamra számít.
Magyarországra év elején 6 százalék körüli növekedést vártak, most 3,5 százalékos növekedést várnak – jegyezte meg az ország második leggazdagabb embere.
Érzik a nyomást
Az OTP kiemelkedő eredménnyel zárta a pénzügyi évét. Közel 500 milliárdos tőzsdei eredményt produkáltak, és
„történelmi dolog, hogy ez több mint 50 százalékban külföldről származott”
– mondta.
Ugyanakkor ukrán vezetőktől és a befektetők részéről is éreznek olyan nyomást, hogy hagyják ott az orosz piacot, vagy adják el az ottani OTP-t, de nyomás alatt nem cselekednek – jelentette ki. Magyarországról nincs ilyen nyomás – tette hozzá.
Csányi nagy reményeket fűz az OTP ukrán piacához, szerinte a háború után nyugati és amerikai segélyekből elkezdődik majd az ország újjáépítése, és jelentős szereplővé válhat az OTP.
Oroszországban és Ukrajnában közel egymilliárd eurónyi tőke van. Ukrajnában a 80 fiókból 60-70-et folyamatosan nyitva tartanak, az országban emelkedett az agrárhitelezés. Oroszországban nehezebb a működés a szankciók miatt – mondta.
Csökkenő inflációra számít
Az év második felére már az infláció csökkenésére számítanak, és a várakozások szerint jövőre az 5 százalék körüli szintre csökkenhet az alapkamat.
A hatósági árakról úgy gondolja, hogy hosszú távon nem fenntartható. Mint fogalmazott, most elsősorban a kereskedelmet érinti ez az intézkedés, és már elkezdett nőni az importtermékek aránya, pedig azok rosszabb minőségűek.
A tartós ársapka nem fér össze az élelmiszerből önellátó Magyarország céljával”
– tette hozzá.
