Az európai átlagnál érzékenyebben érinti a magyar fogyasztókat az infláció, és a problémát fokozza, hogy a magyaroknak láthatóan kevesebb opciójuk maradt a spórolásra – derül ki az Intrum Európai Fogyasztói Fizetési Felméréséből (ECPR).
A Központi Statisztikai Hivatal november végén publikálta legfrissebb inflációs adatait, amelyekből kiderült: évtizedes rekordot döntött a magyarországi pénzromlás mértéke, amely november végére elérte az 22,5 százalékos átlagértéket éves összehasonlításban. Ezen belül az élelmiszerek árai 43,8, a háztartási energia árai 65,9 százalékkal emelkedtek.
Az Eurostat adatai alapján novemberben már Magyarországon volt a legmagasabb az infláció az Európai Unió országai közül, ahogy az árindex-emelkedés túllépte az addig legrosszabbul álló három balti állam számait.
Az infláció hatását mérsékli a keresetek növekedése: a KSH októberi adatai szerint, éves összehasonlításban a bruttó átlagkereset 18,4, a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal magasabb volt. Azonban az infláció ezt a növekedést egészen elviszi, így a lakosság fizetőképessége csökken. A magyar válaszadók jóval az európai átlag felett nyilatkoztak úgy, hogy az infláció súlyosan negatív hatással van háztartásuk pénzügyeire (65 százalék).
A magyaroknál így csak a görögök szenvednek jobban az inflációtól, Görögországban 66 százalék beszélt súlyos anyagi problémákról.
Érezzük a hatását, de nincs olyan felesleges kiadás, amiből visszavághatnánk
Magyarországon elenyésző azoknak az aránya, akik nem érzik a bőrükön a gazdasági problémákat: csupán 1 százalék nyilatkozott úgy, hogy eddig nem okozott nekik problémát az infláció, és várhatóan a jövőben sem fog. További 7 százalék azt mondta, hogy ugyan még nem érzékelte az infláció hatásait, de tart tőle, hogy hamarosan szorosabbra kell húzni miatta a családi költségvetést. A növekvő infláció miatt a fogyasztók mindenhol igyekeznek átgondolni a pénzügyeiket és visszafogni a kiadásaikat.
Azonban ez nem mindenhol ugyanolyan egyszerű: míg az európai fogyasztók 62 százaléka úgy nyilatkozott, kevesebbet költ nem létfontosságú kiadásokra (például digitális előfizetésekre vagy inkább otthon fogyasztanak kávét),
Magyarországon ez az arány csak 44 százalék, a legalacsonyabb Európában.
„Utóbbi adat nem arra utal, hogy ennyivel rosszabb lenne a magyarok pénzügyi tudatossága, inkább, hogy a lakosság jelentős részének nincsenek olyan felesleges kiadásai, amelyekből lefaraghatna” – mondta Üveges Judit, az Intrum értékesítési igazgatója. Emlékeztetett arra is, hogy a KSH fogyasztói kosarának nagy részét eddig is az élelmiszerek, a rezsi és az üzemanyag tették ki, azaz olyan költségek, amelyeket aligha lehet visszafogni.
„Ezért is jelent kiemelt veszélyt számos magyar háztartásra az infláció, hiszen épp az élelmiszer- és energiaárak növekednek leginkább. A problémát várhatóan tovább tetézi majd, hogy december elején megszűnt a benzinárstop is, mivel az üzemanyag szintén jelentős szeletét teszi ki a fogyasztói kiadásoknak.”
Többet vásárolunk diszkontokban, és interneten keressük az akciós termékeket
A magyar fogyasztóknak az európai átlaghoz képest kevés opciója van a spórolásra: arra a kérdésre, hogy milyen módon próbálják csökkenteni a kiadásaikat, a legtöbben (60 százalék, az európai átlag közel készerese) azt válaszolta, hogy az interneten figyelik, hol és mikor tudnak akciós termékeket venni. A második leggyakoribb megoldás, hogy olcsóbb üzletekben vásárolnak az ismert márkaboltok helyett (a fogyasztók 45 százaléka), a harmadik pedig, hogy kevesebbet járnak közösségi helyekre (44 százalék).
Annak ellenére, hogy nálunk az egyik legmagasabb az infláció, a magyar fogyasztók várakozásai nem térnek el az európaiaktól. Mind a magyar, mind az európai fogyasztók többsége úgy véli, a magas inflációnak rövid időn belül nem lesz vége. A magyar válaszadók 71 százaléka szerint még legalább egy évig gyorsan fognak emelkedni a megélhetés költségei. Negyedük szerint 2-5 évig velünk marad, 18 százalék szerint pedig belátható időn belül nem fog csökkenni az infláció.
