A tapaszos megoldás valójában egy mikrotűkkel ellátott felület, ennek segítségével juttatják be a vakcinát a bőrbe.
Megkezdheti Svájcban a klinikai teszteket a brit Emergex gyógyszeripari vállalat második generációs vakcinájával, ami az immunrendszer T-sejtjeinek aktivizálásával törné le a koronavírus fertőzést – írja a Guardian. Az első körös emberkísérletekben 26 ember vesz majd részt 2022. január 3-tól.
A vizsgálatok kiértékelt eredményét jövő júniusra várják. A vakcinák engedélyeztetési ideje visszaállt a járvány előtti szintre, ezért a forgalomba hozatal idejét legkorábban 2025-re teszi a gyártó. A gyártó szerint
a bőrtapaszos technológia előnye, hogy szobahőmérsékleten akár három hónapig is eláll, szemben más vakcinákkal.
Miért a T-sejt?
A T-sejtes immunitás annyiban különbözik az eddig leginkább használt vakcináktól, hogy kevésbé támaszkodik a szervezet vírus elleni ellenanyag termelésre, hanem
a szervezet úgynevezett T-sejtjeit teszi alkalmassá a megfertőzödött sejtek feliserésére és elpusztítására, mielőtt azokból tovább terjedhetne a vírus.
Míg az ellenanyag a vírus azonnali elpusztítására szolgál, csak egy bizonyos mennyiség felett kellően hatékony, valamint az oltás után az idő elteltével a szervezet ellenanyag szintje fokozatosan csökken. A sejtes immunitás ugyanakkor hosszabb távon képes védeni a szervezetet. Fontos megjegyezni, hogy a jelenleg alkalmazott vakcinák is kiváltanak sejtes immunitást, de ennek hosszú távú hatékonyságát még vizsgálják, de a védelem gyengülése tetten érhető – ezért is ajánlják szakemberek a harmadik oltás felvételét az ellenanyagszint megemelésére.
A koronavírus több elemének felismerésére tennék alkalmassá a szervezetet, ezért a mutációk ellen hatékonyabb vakcinát készíthetnek. Forrás: CDC/Unsplash
A 2016-ban alapított Emergex vakcináját Thomas Rademacher professzor, a cég vezérigazgatója, egyben a University College London orvostudományi egyetemének molekuláris orvostudomány emeritusa professzorának ötlete alapján fejlesztették.
Danny Altmann, a londoni Imperial College immunológiai professzorának szakvéleménye szerint
a T-sejtes védelem önmagában kevés lehet a járvány letörésére, azonban a más gyártók oltásaival együtt első, második vagy harmadik vakcinaként is alkalmazható.
Hozzátette, az ellenanyagszint emelésére törekvő vakcinák, mint a Pfizer-Biontech vagy a Moderna mRNS-vakcinája, hosszabb távon eddig hatékonyabbnak bizonyultak, mint például az Astrazeneca T-sejtes immunválaszra törekvő vakcinája. A szakértő szerint viszont az is tény, a T-sejtek a vírus több elemét „látják”, ezért alkalmasabbak az új mutációk elleni védekezésre.
